„Kisgéres” változatai közötti eltérés

a
Stilisztika, helyesírás, pontosítása az adatoknak.
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 81.16.192.57 (vita) szerkesztéséről 213.81.146.178 szerkesztésére)
Címke: Visszaállítás
a (Stilisztika, helyesírás, pontosítása az adatoknak.)
[[Borovszky Samu]] monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „''Kisgéres, bodrogközi magyar kisközség 263 házzal és 1354 református vallású lakossal. Postája és távírója Királyhelmecz, vasúti állomása Perbenyik. Már a leleszi prépostság alapító-levele említi Vitalis nevű birtokosát. 1214-ben még puszta volt s akkor nyerte a Kis jelzőt is. Ez időtájt Gyueres alakban találjuk feljegyezve. Zemplén várának tartozéka volt, melyet IV. Béla, Gerus néven, Péter fiainak: Agenak, Igenernek és Ambrusnak adományoz. Majd a XIII. században a Rozádiv család lesz az ura, de 1403-ban a Pálócziaké. 1419-ben Imreghi Andrást és Cseke Györgyöt, 1458-ban Pálóczi Lászlót, hét évvel később Bacskai Istvánt és Tárkányi Istvánt iktatják birtokba; de 1489-ben a leleszi prépostság is részesedik benne. 1505-ben Szennyesi Tamást, 1510-ben Bánffi Pétert, Eödönffi Imrét, Dobó Zsófiát, Gerendi Lászlót és Czékei Jánost találjuk itt. Az 1598-iki összeírás egyedül Báthory Istvánt említi birtokosául. Utána Nyáry István következett, de 1609-ben a Daróczyaknak is van benne részük. 1747-ben Dravetzky Lászlót, 1779-ben pedig Károlyi Antalt iktatják itt birtokba. Újabb korban s ezidőszerint is birtokosa a leleszi prépostság. 1868-ban, 69-ben, 90-ben és 1903-ban nagyobb tűzvész pusztított a községben. Református temploma 1758-ban épült. Ide tartoznak Viktor és Pusztakeresztúr tanyák, mely utóbbinak a neve Christur elpusztult község emlékét tartja fenn. Ez a község már 1214 előtt említtetik Huntó ispán birtokaként, ki azt Boleszló váczi püspöknek adományozza. Említve van azután egy 1263-iki határjáró-levélben is. Géres határában feküdt hajdan Bodoló község is, melyről már 1254-ben történik említés. A XV. század közepén a Sztritheieké és a Buttkai Bodaiaké. Tíz évvel később már praedium és SerédiGáspár az ura. 1570-ben Kistárkányi Boda Ozsvátot és Móré Gáspárt, 15 évvel később pedig Joó Jánost iktatják birtokába. Ez időtájt Knini Boinithith Györgynek is van itt birtoka. Határában a Tatártemetés nevű dűlőhöz szájhagyomány fűződik, hogy t. i. Batu kán hordái itt gyilkolták volna rakásra az akkori környékbeli lakosságot.''”<ref>{{Cite web|url=http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/index.html|title=Magyarország vármegyéi és városai|accessdate=2018-02-24|date=MEK-be való felvétel időpontja|work=mek.oszk.hu}}</ref>
 
[[1920]]-ig [[Zemplén vármegye]] Bodrogközi járásához tartozott. 1920.6. június 4.-én a Trianonitrianoni Békeszerződés alapjánbékediktátum a faluCsehszlovák aKöztársasághoz Cseszlovákcsatolta. KöztársaságAz része lett[[I. bécsi döntés]] révén [[1938]] és [[1944]] között újravisszakerült egy Magyarországidőre részeMagyarországhoz. 1940-ben megkezdikkezdődött meg az Oncsa utca építésétépítése. A faluból behívott katonai szolgálatot teljesítő férfiak 1941-bentól férfiakatrészt vittekvettek előszöra Jugoszláviahadműveletekben megszállására,(Délvidék aholmegszállása visszaés szereztékharcok Délvidéket,a MajdSzovjetunió 1941területén). júniusábanA hadatfront üzentés ezzel a Szovjetszovjet Úniónak.csapatok megszállása 1944-November. november 26.a-án körülérte megszálltákel Kisgérest, amia harcfalu nélkülterületén adtaharci megcselekmény magátnem történt.<br />A párizsi békeszerződés aláírásával 1947. február 10-én a falu újra Csehszlovákiához került.
 
==Népessége==
[[1910]]-ben 1245-en, kizárólag magyarok lakták (1245 fő: 100%). Felekezeti megoszlása nem volt ennyire egységes, reformátusnak 1093 (87,8%), római katolikusnak 66 (5,3%), izraelitának 65 (5,2%), míg görög katolikus vallásúnak 21 fő (1,7%) vallotta magát.
[[1910]]-ben 1245-en, túlnyomórészt magyarok lakták.
 
2001-ben 1149 lakosából 1098 magyar és 49 szlovák.
== Nevezetességei ==
* Református temploma [[1784]]-ben épült, tornyát [[1795]]-ben készítették. [[1866]]-ban újjáépítették.
* A község nevezetessége ugyancsak a híresföld alatt csillag alakban elágazó borospince-komplexum, amely 79 bejáratból és hozzávetőleg 300 pincetorokból áll, zömmel vulkáni tufába faragva.<ref name="Bogoly">Bogoly János - Regionális Múzeum Királyhelmec - e-mail: bogoly.janos@szm.sk</ref>
* Határában a bennszülött (endemikus) magyar- és Zimmermann-kökörcsin ([[Kökörcsin|Pulsatilla]] hungarica; P. zimmermannii) védett lelőhelye, valamint a szikes-mocsaras Géresi rétek NATURA 2000 területen az ugyancsak bennszülött (endemikus) hernyópázsit (Beckmannia eruciformis) lelőhelye található.<ref name="Bogoly" />
 
144

szerkesztés