„Italikus művészet” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
8. sor:
 
==Előzmények==
A kora vaskorral kezdődő itáliai művészet előzményei az [[őskor]]i művészet alkotásai. A [[bronzkor]]ban Itália vidékén két nagy kultúra terjedt el, a [[Pó-vidék]]i és az '''appenini[[Appenninek|appennini]] kultúra'''. A '''Pó-vidéki kultúra''' jellegzetes alkotásai [[cölöpépítmény]]ek, melyeket palaffitáknak neveznek. A [[palaffiták]] kizárólag Itáliára jellemző változatai a [[terramare|terramarék]]. Az appenini kultúra a [[i. e. 14. század|i. e. 14]]-[[i. e. 10. század|10. század]] folyamán [[Bologna|Bolognától]] [[Dél-Olaszország|Dél-Itáliáig]] terjedt ki. Emlékei a kézzel készült, fényes fekete felületű agyagedények, melyeknek bekarcolt felületét fehérrel töltötték ki. Ez a két [[kultúra]] egymással érintkezett, és a kora-vaskori itáliai művészet alapja lett.
 
==Új népek új kultúrái==
Az [[i. e. 2. évezred]] végétől új [[etnikum|népek]] érkeztek, köztük [[indoeurópaiak]] is. A kora vaskori Itália nem volt egységes, és a művészet sem. Több kisebb nép egymás mellett élő [[kultúra|kultúrája]] jellemző. Az egyes [[régészet]]i anyagok együtteseit a régészek nem mindig tudják egy-egy néphez hozzárendelni, emellett a kultúrák egymás utáni sorrendje is bizonytalan.
 
Az új [[bevándorlás|bevándorlókat]] egységesen [[italikus népek]]nek nevezik. Az újonnan bevándorlók közül a legtöbb nép az [[italikus nyelvek]]et beszélte, míg a [[japigok]] valószínűleg [[illír nyelvek|illír nyelvűek]] voltak, az [[etruszkok]] nyelve pedig egyáltalán nem tartozott az [[indoeurópai nyelvcsalád]]ba. (Az etruszkokat sokan nem is sorolják az italikus népek közé, hanem külön tárgyalják.) Az italikus népek kultúrája az etruszk és itáliai görög (italióta) [[városállam]]ok kultúrájával egyidőben virágzott egészen az észak-itáliai [[kelták|kelta]] hódításig, illetve a [[Róma Birodalom|római hódítás]] koráig.
 
A [[Villanova-kultúra]] az etruszk kultúra előzménye volt, a különféle italikus nyelvű népcsoportok hozták létre.
Az italikus népeket leigázó etruszkok hatalma [[Etruriára|Etruriára]] és részben dél felé egészen [[Campania]] területéig terjedt ki. Az [[etruszkok]] az [[i. e. 6. század]]ban a [[görögök|görög]] gyarmatvárosokkal érintkeztek.
 
A görög és etruszk kultúrába olvadt bele az [[i. e. 9. század|i. e. 9]]-[[i. e. 7. század|7. században]] még önálló, a [[Tiberis]]től [[Calabria|Calabriáig]] terjedő [[fossa|fossa-kultúra]] is, amelynek emlékei a tölgyfaládákba temetett halottak.
 
Az i. e. 9-[[i. e. 8. század|8. században]] kezdve században virágzott [[Picenum]] sajátos kultúrája. Eleinte a Villanova-kultúra hatására fantasztikus állatalakos és geometrikus bronzkorongok jellemzik, majd az i. e. 7-6. században görög és etruszk hatásra bekarcolt rajzú [[sztélé]]k, pl. a [[Noviara-sztélé]]. Nagyalakos szobrok is előkerültek, mint a [[capestranói harcos]]. Picenumban és a szomszédos [[Umbria|Umbriában]] kisméretű fogadalmi szobrokat is készítettek.