Wikipédia

„Rendőrség” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
egyértelműsítés + a sok magyar vonakozású kép ritkítása
Porribot (vitalap | szerkesztései)
botok
127 263 szerkesztés
a helyesírás AWB
5. sor:
 
== Kialakulása, előtörténete ==
[[Fájl:UBSM 1386-0029.jpg|bélyegkép|[[Pandúr|Pandúrok]]ok a 18. században. Magyarországon a 19. század második felében, [[kiegyezés]] után egy ideig az alapvetően polgári szervként működő pandúrok feleltek a városokon kívüli területek közbiztonságáért.]]
A tilalmak áthágása, ugyanakkor a társadalmi biztonság igénye is egyidős az emberiséggel. Több ember jelenléte kialakította a rendet, majd annak védelmét, fenntartását, ami kezdetben közösségi jellegű volt, később különálló hatalmi formában mutatkozott meg. A külső támadás elleni védelmet a hadsereg nyújtotta, a belső rend biztosítását a rendőrség. A rendőrség a társadalmi fejlődés során az [[állam]]mal egy időben jelent meg, mert nélküle ez utóbbi nem maradhatott volna fenn. Egyiptomban már a keresztény időszámítás előtt háromezer évvel kialakult a rendőri tevékenység. Jól tetten érhető a mózesi törvényekkel megalapozott zsidó rendfenntartásban, Indiában, a görög városállamokban és a római birodalomban egyaránt.<ref>Ernyes, 2002. XIII-XIV. old.</ref>
A modern rendőrség előtörténetében két fejlődési terület, az ''angolszász'' és a ''kontinentális'' lelhető fel. Előbbi szereplőjévé vált a ''[[seriff]]'', azaz a megyei rendőrfőnök, a ''constable'', vagyis a közrendőr és a ''[[békebíró]]''. A kontinentális fejlődést a francia és a német terület jelentette, ahol meghatározóvá váltak a központosítási törekvések, beemelve az állami jelleget. A szabályozások mélyen belenyúltak az alattvalók életébe és elvezettek a ''rendőrállam'' kialakulásához, amelynek leglényegesebb vonása, hogy az állam a polgárok minden viszonyát szabályozza.
11. sor:
 
== A modern rendőrség létrejötte ==
[[Fájl:HH Polizeihauptmeister MZ.jpg|bélyegkép|Magasrangú [[Hamburg|hamburgihamburg]]i rendőrtiszt.]]
A modern rendőrség angolszász születése Sir [[Robert Peel]] belügyminiszter 1825-ben megfogalmazott elvei<ref>Peel elvek, Ernyes, 2002. XVIII. old. és Clift, 1956. 15. old.</ref> alapján határozható meg. Törvényi felhatalmazással államosították a londoni rendőrséget, melynek eredményeképpen megalakult a Metropolitan Police. A vidék tekintetében Peel kimondta, hogy a bűnözés helyi probléma, ezért a megelőzés és a nyomozás a helyi hatóságok feladata, amelyek nagy önállósággal rendelkeznek. Ilyenek az egymástól független és eltérő rendszerben működő városi és grófsági rendőrségek.
Az Amerikai Egyesült államok rendőrsége angliai vonásokkal jött létre. Az állami rendőrségek működése 1835-ben a [[Texas Ranger Division|Texas Rangers]] tevékenységével kezdődött. A szövetségi rendőrségnek két csoportja alakult ki, a katonai hatóságok és a polgári hatóságok. 1924-ben az igazságügy-minisztérium szervezetében látott napvilágot a [[Szövetségi Nyomozó Iroda]] (Federal Bureau of Investigation, azaz az FBI). Szövetségi szervek még a bevándorlási határrendőrség, a kábítószer-ellenes iroda, a szeszesital-adó behajtási csoport, az adóhivatali nyomozó egység és a katonasággal együttműködő tengerparti rendőrség. A helyi rendőrségek a megyék és a városok egységei. Előbbiek élén a seriffek állnak, a városokban a rendőrfőnökök.<ref>Ernyes, 2002. XIX-XX. és Clift, 1956. 15-22.</ref>
45. sor:
 
A rendőrség a társadalomnak kellő érdeklődésére számot tartó szervezete. Működésének, létének megítéltetése mindenkor napirenden szerepel, népszerűsége kérdőjeles. Feladatainak végrehajtása során gyakran korlátozza az egyént és ezt mind individuum nem kedvelik. A testület tagjainak magatartása folyamatosan befolyásolja a rendőrségről kialakult képet. A modern francia rendőrség kapcsán, 1827-ben alkotott vélemények jelezték, hogy a ''rendőrök örökre beszennyezve maradnak a nemtelen emberek érintkezésétől, kiket alkalmaztak... A városi darabontok goromba, engedetlen és baromias emberek voltak, rendetlenséggel csinálták a rendet''.<ref>Jánosi, 1866. 51.</ref> Negyven évvel később, jelentős javulásról tettek említést, mivel ''a Páris városi darabontok fegyelmezve vannak...védői a gyengének, fenntartói a rendnek, őrei a becsületes emberek nyugalmának.''<ref>Jánosi, 1866. 141.</ref>
Benárd Ágost 1939-ben arra utalt, hogy a ''londoni bobby'' időleges népszerűsége mögött, az évszázados közös rendőri fellépés kötelessége mellett, egy rendkívül erőteljes, hosszú és rendszeres propaganda is állt.<ref>Benárd Ágost: Magyar Rend, Budapest, 1939. 41-42. old.</ref> A kiegyezést követő, bőségesnek kevésbé nevezhető magyar szakirodalom képviselői a magyarországi népszerűtlenség alapjait, részben a politikai rendőri, részben az emberi viselkedés köreiben látták. Pichler Nándor szerint az ellenszenv okai ''a nagyközönség szokásban vett ingerlékenysége a rendőrség iránt'' és a testület hiányos szervezete. Ezek mögött húzódnak meg a titkos rendőrség ravasz, becstelen dolgoktól sem irtózó, kétes múlttal bíró kémei, akiktől a becsületesek tábora gyűlölettel fordul el. Őket is az állam fizeti, rendőrnek neveztetnek, miáltal ''lerontják az egész intézmény iránti tiszteletet''.<ref>Pichler Nándor: Nézetek a rendőrségről, Budapest, 1876. 7-8. 11. old.</ref> ''Nagy akadály, hogy a rendőrség a mindenkori jogrend őre, a törvényes kormány feltétlen eszköze, ezáltal szembe kerül a változtatásra törekvőkkel. A megelőzés a nem kívánatosnemkívánatos eredmény beállta előtt jelenik meg, a közvélemény pedig abból ítél, ami történt, nem pedig abból, ami történhetett volna.''<ref>Dorning Henrik: A rendőrség intézményének fejlődése, Budapest, 1922. 6. old.</ref> A 19. század utolsó negyedétől a magyar rendőri vezetők különös figyelmet fordítottak a testület népszerűsítésére. A szolgálati útmutatások, szabályzatok előírták, hogy a rendőr megjelenése legyen mindig tisztességes és tiszta, magaviselete komoly, de előzékeny, fellépése határozott, de nem kihívó, hanghordozása erélyes, de nem kiabáló, járása nyugodt, de nem lomha.<ref>Mathis János: Rendőri őrségek szolgálata, Budapest, 1920. 185. old.</ref> A rendőr ne keressen minden csekélységben kihágást, mert ez által ''csak gyűlöltté teszi a rendőri intézményt.''<ref>Nagyselmeczy László: A szolgálati szabályzat tankönyve, Budapest, 1939. 54. old.</ref> A rendőrség népszerűségének kérdése ugyanúgy tartalmi változásokkal teli, ahogyan maga a testület. A megítéltetésben jelentőséggel bíró a politizáltság illetőleg a politikai párttagság, mellyel kapcsolatban napjainkig folynak viták. A testület imágó erősítő tevékenységének hatékonysága, eredményessége kevésbé érhető el belülről, bár kétségtelenül befolyásolható, a megítéltetés mindig kívülről érkezik.<ref>Ernyes:2002. XXXVI.</ref>
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Rendőrség”