Czógler Kálmán

Czógler Kálmán Endre (Szeged, 1884. július 5. – Szeged, 1952. december 26.) magyar biológus, zoológus, muzeológus, malakológus. A Magyar Rovartani Társaság tagja volt.

Czógler Kálmán
Született	1884. július 5. Szeged
Elhunyt	1952. február 26. (67 évesen) Szeged
Állampolgársága	magyar
Szülei	Czógler Alajos
Foglalkozása	entomológus biológus zoológus muzeológus malakológus
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (–1907)
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Szülei: Czógler Alajos (1853–1893) fizikus, tudománytörténész és Bója Ilonka voltak. 1902-ben érettségizett a szegedi főreáliskolában. 1907-ben diplomázott a budapesti tudományegyetemen – Eötvös-kollégistaként – természetrajz–vegytan szakon. 1906–1907 között a budapesti II. kerületi állami főreáliskola gyakorló tanára volt. 1907–1909 között a trencséni állami főreáliskola illetve a római katolikus főgimnázium helyettes tanára, 1909–1914 között rendes tanára volt. 1914–1946 között a szegedi Baross Gábor Reáliskola, illetve a Baross Gábor Gimnázium rendes tanára, 1931–1936 között igazgató-helyettese és tanulmányi felelőse, 1936–1946 között címzetes igazgatója, 1943–1946 között tanügyi főtanácsosa volt. 1946-ban nyugdíjba vonult. 1946–1948 között a Baross Gábor Gimnáziumban dolgozott. 1918–1936 között a Szegedi Városi Múzeum Természetrajzi Osztályának megbízott őreként is dolgozott. 1929-től a szegedi Dugonics Társaság tagja, 1941-től igazgatósági tagja volt. 1943–1945 között a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetemen a kémiatanítás módszertana előadó tanára volt.

Munkássága

Biológusként Szeged és környéke puhatestű faunájával, kagylóival és rovarvilágával foglalkozott. Az elsők között tért ki az adott faj biológiai, paleontológiai és etológiai vonatkozásaira; a vízmozgás és a víz kémiai összetétele és egyes fajok egyedfejlődéseinek összefüggéseire. Észrevette, hogy a mederkövezés és a folyószabályozás káros a kagylók megtelepedésére és pusztítja a halak ívási helyeit. Fontos eredményt ért el az ún. hiperparaziták életmódjának megfigyelésében. Muzeológusként 73.000 tétellel gyarapította a szegedi múzeum gyűjteményét. Megszerezte Rosenfeld Richárd ecuadori, Deák Ferenc Ábrahám uruguayi madáranyagát, valamint Feichtinger Sámuel esztergomi és D. Lányi György herbáriumát. 1200 egyedből álló Mollusca-gyűjteményt állított össze. Részt vett Móra Ferenc (1879–1934) Szeged környéki ásatásain: restaurálta és rendezte a cserépedényeket és az előkerült csonttani anyagot. Szegeden iskolai füvészkertet létesített, dolgozatait saját maga illusztrált. Értékes puhatestű-, rovar- és termésgyűjteményét a Szegedi Városi Múzeum őrzi. Munkásságát Bába Károly dolgozta fel.

Sírja a szegedi Belvárosi temetőben található. Születésének 100. évfordulóján, 1984-ben Szegeden, a Deák Ferenc u. 1. alatt emléktáblát avattak tiszteletére.

Művei

• A cyanszármazékokról (A Trencsénvármegyei Természettudományi Egylet Közleményei, 1908/10 és külön: Trencsén, 1910)
• Jardin des Plantes. A párizsi természetrajzi gyűjtemény (A trencséni királyi katholikus főgimnázium értesítője, 1912/13)
• A szegedvidéki kagylók. Faunabiológiai tanulmány (A szegedi állami Baross Gábor Reáliskola értesítője, 1926/27 és külön: Szeged, 1927)
• Édesvízi kagylók szegedvidéki régészeti leletekben (Dolgozatok a magyar királyi Ferenc József Tudományegyetem Archaeologiai Intézetéből, 1933/34 és külön: Szeged, 1934)
• Adatok a szegedvidéki vizek puhatestű faunájához. 4 táblával és 1 térképpel (A szegedi állami Baross Gábor Reáliskola értesítője, 1934/35 és külön: Szeged, 1935)
• Reisenexemplare von Unio tumidus Retz aus Ungarn. Zugleich einige Vergleichsdaten über ungarische Unionen (Rotarides Mihállyal; Archiv für Hydrobiologie, 1936)
• Aphelocheirus aestivalis [Fabr.] a szegedi és a hódmezővásárhelyi Tiszában. 2 táblával (Acta Litterarum ac. Scientiarium Regiae Hungaricae Francisco-Josephinae, 1937 és külön: Szeged, 1937)
• A Maros és a Tisza vízhordta puhatestű faunája és annak tanulságai (Rotarides Mihállyal; A Magyar Biológiai Intézet munkái. 10. kötet. Tihany, 1938)
• A Palicsi-tó Hemiptera-faunája. Térképvázlattal és 1 eredeti fényképes táblával (A szegedi magyar királyi Baross Gábor Gyakorló Gimnázium 1941/42. évi Évkönyve. Szeged, 1942 és külön: Szeged, 1942).

Források

• Névpont.hu
• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_CSON_Mt_07 Péter László: A szegedi főreáliskola; elődei és utódai (Szeged, 1989)

További információk

• Csongor Győző: Czógler Kálmán (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1956)
• Tímár L.: Megemlékezés Czógler Kálmánról (Állattani Közlemények, 1957)
• Horváth Andor: A Szegedi Múzeum recens Mollusca-gyűjteménye (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1962)
• Csongor Győző: Czógler Kálmán, a szegedi faunakutatás magvetője (Soósiana, 1977)
• Bátyai Jenő: Czógler Kálmán emlékezete (Alföldi Műhely, 1984)
• Bába Károly: Egy tudós tanár: Czógler Kálmán, a szegedi malakológiai iskola megalapozója. Művei bibliográfiájával (Állattani Közlemények, 1998)
• Bodrits István: Czógler Kálmán (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Budapest, 2002)
• A hagyomány szolgálatában. Szerkesztette: Lengyel András (A Móra Ferenc Múzeum kiadványa. Budapest, 2002)
• Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerkesztő: Bodó Sándor, Viga Gyula. Budapest, Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Magyar nagylexikon V. (C–Csem). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1997. ISBN 963-85773-0-4  
• Révai új lexikona V. (Cza–D). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-216-7  
• Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8