Benyovszky Móric (főispán)

Gróf benyói és urbanói dr. Benyovszky Móric István Benő (Nagylég, 1872. április 8. – Budapest, 1936. február 4.) nagybirtokos főnemes, politikus, Baranya vármegye főispánja, Benyovszky Lajos ügyvéd fia, Benyovszky Rudolf hegedűművész testvére.

Benyovszky Móric
Született	1872. április 8. Nagylég
Elhunyt	1936. február 4. Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Batthyány Lujza
Szülei	Benyovszky Lajos
Foglalkozása	politikus, főispán
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1905–1906) Baranya vármegye főispánja (1906–1910) magyarországi parlamenti képviselő (1910–1914) főispán (1917–1918, Baranya) főispán (1917–1918, Pécs)
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

A neves Benyovszky család köznemesi ágából származott, édesapja dr. Benyovszky Lajos, édesanyja Ocskay Erzsébet. Édesanyja révén Benyovszky Móric madagaszkári király dédunokája. A gimnáziumot Pozsonyban végezte, majd a bécsújhelyi katonai akadémiára került, ahonnan hadnagyként került ki. Ezt követően a császári és királyi 6. számú huszárezredbe osztották be. Mindössze néhány évet szolgált a hadseregben, ezt követően gazdasági tanintézetet végzett, majd egyetemre került előbb Párizsba, majd Berlinbe. Hazatérve átvette a család pozsonyi és baranyai uradalmainak vezetését. 1902-ben édesapja harmadfokú unokatestvére, Benyovszky Sándor gróf gyermektelen lévén a grófi cím öröklése végett örökbefogadta Benyovszkyt és testvérét.

Politikai pályáját 1905-ben kezdte meg, amikor Siklós országgyűlési képviselőjévé választották. Innen 1906-ban Baranya vármegye főispáni székébe került. Benyovszkynak ugyan kiváló szónoki képességei voltak, de a közigazgatásban sem ismeretekkel sem tapasztalattal nem rendelkezett, így többször is ellentétbe került a törvényhatóság tisztikarával. Koszits Kamill alispán ellen még fegyelmi eljárást is indíttatott, mellyel végül elérte, hogy Koszitsot nyugdíjazzák. Ezt követően az alispán választásakor a bizottság által jelölt Jeszenszky Lajos helyett Stenge Ferenc főjegyzőt nevezte ki. Később beadta lemondását, 1910-ben pedig felmentették hivatalából. Ekkor ismét országgyűlési képviselő lett, majd a világháború kitörekor bevonult a hadseregbe. Előbb az orosz fronton harcolt, majd a vezérkarhoz került, később pedig Varsóban teljesített katonai szolgálatot. 1917-ben ismét főispánná nevezték ki, ám ekkor nem csak Baranya vármegye, de Pécs város első embere is lett. Második főispáni hivatalát azonban nem sokáig viselte, 1918 novemberében ismét lemondott. 1935-ben Horthy Miklós újból kinevezte főispánná, de néhány hónappal később megbetegedett, rákos elváltozást diagnosztizáltak nála. Augusztusban még részt vett Horthy pécsi látogatásán, de szeptembertől már Budapesten kezeltette magát. A betegség azonban gyógyíthatatlannak bizonyult, Benyovszky életének 64. évében elhunyt.

Halála után tiszteletére Siklóson a mai Bajcsy-Zsilinszky utcát róla nevezték el, mert mindig ezen az utcán keresztül kereste fel Pécset. Nagy vagyont és nagy adósságot hagyott gyermekeire, akik aztán az adósság fedezése végett kénytelenek voltak a siklósi várkastélyt és uradalmat eladni. Eladósodásának részben az lehetett az oka, hogy a világháború idején 128 kötvényt vásárolt több mint egymillió korona értékben, amik aztán teljesen elértéktelenedtek.

Politikai szereplésén felül tevékenyt részt vett vármegyéje életében is. Tagja volt a törvényhatósági bizottságnak és más fontosabb bizottságoknak is, és több intézmény élén is állt. A Baranya Vármegyei Gazdasági Egyesület, a Dunántúli Bank RT, az Alsó-Dunántúli Mezőgazdasági Kamara, a Pécs-Baranyai Automobil Club, a Pécs-Baranyai Múzeum Egyesület és a Pécs-Baranyavármegyei Közművelődési Egyesület mind elnökének tudhatta. Ezen felül neves műgyűjtő volt, pozsonyi kastélyában értékes képgyűjteményt tartott, de ügyesen rajzolt és festett, valamint gordonkán is tehetségesen játszott.

Címei, kitüntetései

• magyar gróf, 1902
• Katonai Érdemérem
• A Vöröskereszt 2. osztályú díszjelvénye
• A Magyar Vöröskereszt érdemkeresztje

Családja

1921. október 14-én vette feleségül gróf németújvári Batthyány Lujza Máriát (1897–1981), két gyermekük született:

• Móric Rudolf Marian Pál (1924–2002) gépészmérnök; neje: 'Lukácsovich Veronika (1930–?)
• Pál Marian (1926–?); neje: jobaházi Dőry Katalin (1934–?)

Források

• Nagy Imre Gábor: Baranya vármegye főispánjai (1688-1950), 97. és 101-104. old.; in: A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) (online hozzáférés)
• Sturm Albert: Országgyűlési Almanach 1905–1910, 224. old (online hozzáférés)
• Sturm Albert: Országgyűlési Almanach 1910–1915, 236. old (online hozzáférés)

Elődje: br. Fejérváry Imre

Baranya vármegye főispánja 1906. április 23. – 1910. február 12.

Utódja: Szily Tamás

Elődje: Szily Tamás

Baranya vármegye főispánja 1917. július 7. – 1918. november 22.

Utódja: Kerese György

Elődje: Visy László

Pécs t.j.v. főispánja 1917. július 7. – 1918. november 22.

Utódja: Oberhammer Antal

Elődje: gr. Szapáry Gyula

Baranya vármegye főispánja 1935. március 8. – 1936. február 4.

Utódja: Horvát István

Elődje: gr. Szapáry Gyula

Pécs t.j.v. főispánja 1935. március 8. – 1936. február 4.

Utódja: Horvát István