Wikipédia

„III. Bereniké” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
17. sor:
|sírja =
}}
'''III. Bereniké''' (''Βερενίκη,'' i. e. 91–88 között ''Kleopátra,'' a modern szakirodalomban néhol ''Kleopátra Bereniké;'' i. e. 115/114<ref name="CBB3">{{cite web |last1=Bennett |first1=Chris |title=Berenice III|url=http://instonebrewer.com/TyndaleSites/Egypt/ptolemies/berenice_iii_fr.htm|website=Egyptian Royal Genealogy |accessdate=16 November 2019}}</ref> – [[Alexandria]], i. e. 80 áprilisa) a [[ptolemaida kor]]i [[Ókori Egyiptom|Egyiptom]] királynője. Trónra lépése előtt, i. e. 101-88101–88 között [[X. Ptolemaiosz]] felesége, esetleg társuralkodója volt.<ref name="CBB3" />
 
==Élete==
32. sor:
 
88 májusa körül Alexandria népe Ptolemaiosz ellen fordult, és elűzte a királyt.<ref>Porphüriosz, ''FGrH'' 260 F2.9</ref><ref>Sztrabón, ''Geographica'' 17.1.8</ref> A város népe ezután visszahívta az elűzött IX. Ptolemaioszt, ő pedig vissza is tért és elfoglalta trónját. Bereniké elkísérte férjét a száműzetésbe. Tengeri haderőt gyűjtöttek, hogy visszafoglalják az országot, de elvesztették a csatát. X. Ptolemaiosz Müránál újabb sereget gyűjtött, és megtámadta Ciprust, ahol elesett.<ref>Porphüriosz, ''FGrH'' 260 F2.8-9</ref><ref>Iustinus, ''Epitome of Pompeius Trogus'' 39.5</ref><ref>Pauszaniász</ref><ref name=CBP10>{{cite web |last1=Bennett |first1=Chris |title=Ptolemy X|url=http://instonebrewer.com/TyndaleSites/Egypt/ptolemies/ptolemy_x_fr.htm|website=Egyptian Royal Genealogy |accessdate=16 November 2019}}</ref><ref name=H211>{{harvnb|Hölbl|2001|p=211}}</ref> Bereniké valamikor X. Ptolemaiosz halála után, de még i. e. 81 előtt visszatért Egyiptomba; pontosan nem tudni, mikor.<ref name=CBB3/>
 
==Egyeduralkodóként (i. e. 81–80)==
I. e. 81. augusztus 5-én IX. Ptolemaiosz megtette társuralkodóvá III. Berenikét. Egyes források szerint erre már IX. Ptolemaiosz második uralkodása elején, i. e. 88-ban sor került, de minden bizonyíték arra utal, hogy i. e. 81-ig egyedül uralkodott. Ptolemaiosz nem sokkal később, talán még az év decemberében meghalt, így Bereniké egyedül maradt uralkodó. Ekkor ismét bekerült a dinasztikus kultuszba, ''Thea Philopator'' („Apját szerető istennő”) néven, utalásként arra, hogy apjától örökölte hatalmát.<ref name=H2134>{{harvnb|Hölbl|2001|pp=213–214}}</ref>
 
AfterPár ahónap fewuralkodás monthsután ofBereniké solevisszahívta rule,Rómából Bereniceféltestvérét summonedés heregyben youngermostohafiát, half-brotherXI. andPtolemaioszt, formerhogy step-son,legyen Ptolemya XI, fromtársuralkodója. [[RomeAppianus]] toszerint serve as co-regent. According toerre [[AppianSulla]], thiskívánságára co-regencyvolt was established at the behest of theszükség, Roman [[Dictator (Rome)|dictator]] [[Sulla]], who hoped that Ptolemy XI would serve as a pliant [[client king]].<ref>[[Appian]] ''Bellum Civile'' 1.102</ref> Ptolemy XI was crowned king on 3 April 80 BC and murdered Berenice a few days later. This moved the Alexandrians to riot on 22 April 80 BC. He was cornered in the [[Gymnasium (ancient Greece)|gymnasium]] and killed.<ref>Porphyry ''[[FGrH]]'' 260 F2.10-11; [[Cicero]], ''De Rege Alexandro'' F9; [[Appian]] ''Bellum Civile'' 1.102.</ref><ref name=CBB3/> The throne then passed to [[Ptolemy XII Auletes]], who was an illegitimate son of Ptolemy IX and the half-brother of Berenice.<ref name=H2134/>▼
 
[[Georg Friedrich Händel|Händel]] operát írt róla, ''[[Bereniké (opera)|Bereniké]]'' címmel.
47 ⟶ 52 sor:
[[Kategória:Ókori egyiptomi hercegnők]]
[[Kategória:Ptolemaida dinasztia]]
 
<!--
==Reign (81-80 BC)==
On 5 August 81 BC, Ptolemy IX promoted his daughter Berenice III, who had previously been the wife and co-regent of Ptolemy X, to the status of co-regent. Some sources claim that Ptolemy IX had made Berenice III his co-regent at the start of his second reign in 88 BC, but all documentary evidence shows that he reigned alone until this point. Ptolemy died shortly thereafter, probably in December of the same year, leaving Berenice alone on the throne. At this point she was reincorporated into the dynastic cult as the ''Thea Philopator'' (Father-loving God), a clear reference to her inheritance of power from her father.<ref name=H2134>{{harvnb|Hölbl|2001|pp=213–214}}</ref>
 
▲After a few months of sole rule, Berenice summoned her younger half-brother and former step-son, Ptolemy XI, from [[Rome]] to serve as co-regent. According to [[Appian]], this co-regency was established at the behest of the Roman [[Dictator (Rome)|dictator]] [[Sulla]], who hoped that Ptolemy XI would serve as a pliant [[client king]].<ref>[[Appian]] ''Bellum Civile'' 1.102</ref> Ptolemy XI was crowned king on 3 April 80 BC and murdered Berenice a few days later. This moved the Alexandrians to riot on 22 April 80 BC. He was cornered in the [[Gymnasium (ancient Greece)|gymnasium]] and killed.<ref>Porphyry ''[[FGrH]]'' 260 F2.10-11; [[Cicero]], ''De Rege Alexandro'' F9; [[Appian]] ''Bellum Civile'' 1.102.</ref><ref name=CBB3/> The throne then passed to [[Ptolemy XII Auletes]], who was an illegitimate son of Ptolemy IX and the half-brother of Berenice.<ref name=H2134/>
-->
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/III._Bereniké”