„Löbl Mária Zsófia” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kármeliták → karmeliták ld.: WP:BÜ
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
21. sor:
[[1670]] elején válságosra fordultak a bán ügyei. A törökkel tárgyalt, a [[Muraköz]]ben nemesi felkelést hirdetett és [[Stájerország]] ellen készült. [[Március 12.|Március 12]]-én a veszélyes helyzetre való tekintettel távozásra szólította fel sógornőjét Csáktornyáról. Zsófia ekkor [[Varasd]]ra költözött át gyermekeivel, Draskovich János házába. Három nappal később itt folytatott tárgyalásokat a bán érdekeit képviselő Forstall Márkkal és Guzics Miklóssal. A felek között Ludovik Vukoslavić [[zágráb]]i kanonok és Đuro Orehovacki közvetítettek. A zágrábi káptalan követei [[március 16.|március 16]]-án részletes jegyzéket állítottak össze az özvegy [[Csáktornya (Muraköz)|Csáktornyán]] hátrahagyott ingóságairól.
 
Zrínyi Péter letartóztatása után, 1670 májusában a császári végrehajtók megkezdték a bán vagyonának hivatalos lefoglalását, melynek során Zsófiát is kihallgatták, aki önként kiszolgáltatta a Frangepán Katalin által az őrzésére bízott vagyontárgyakat. A végrehajtók mindvégig tiszteletben tartották az özvegy birtokjogát. Zsófia később [[Verőce (Horvátország)|Verbőcén]] rendezkedett be, [[1673]] júniusában még itt állított ki egy kiváltságlevelet. 1676-ban halt meg. Leánya, Katalin apáca lett a [[Karmeliták|karmeliták]] [[bécsújhely]]i kolostorában. Fia, Ádám [[Prága|Prágában]] folytatott tanulmányokat, majd [[Légrád]] és a Muraköz főkapitánya lett; a [[szalánkeméni csata|szalánkeméni csatában]] esett el [[1691]]-ben.
 
== Források ==