„Frakció (politika)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a vonalak megtoldása |
|||
16. sor:
=== A képviselőcsoportok létrejötte és megszűnése Magyarországon ===
* Az Alaptörvény szerint az országgyűlési képviselők tevékenységük összehangolására a Házszabályban meghatározott feltételek szerint képviselőcsoportot alakíthatnak.
* A Házszabály szerint az ugyanazon párthoz tartozó képviselők hozhatnak létre képviselőcsoportot. A létrehozott csoportot a mögötte álló pártról kell elnevezni.
* Az 1990-94-ben a Házszabály szerint legalább 10 képviselő alakíthatott képviselőcsoportot. Az 1994-ben elfogadott új Házszabály szerint ehhez már legalább 15 képviselő kellett. Ezt a rendelkezést az [[Alkotmánybíróság]] 1998-ban alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette, mivel megakadályozta a választási küszöböt (5%-ot) átlépő pártokat (1998-ban a [[Magyar Igazság és Élet Pártja|MIÉP]]-et) abban, hogy frakciót alakítsanak, ha 15-nél kevesebb képviselőjük jutott be a parlamentbe. A frakcióalakítás szabályait ezért újból rendezni kellett a Házszabályban. A mulasztást csak a 2007 decemberében elfogadott házszabály-módosítás orvosolta. E szerint frakciót legalább 10 képviselő alakíthat. Frakciót alkothatnak az ugyanahhoz a párthoz tartozó képviselők akkor is, ha számuk ugyan nem éri el a tízet, de pártjuk listáról szerzett mandátumot, feltéve ha közülük mindenki ehhez a képviselőcsoporthoz csatlakozik.
* A Házszabály helyébe lépő, az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló, 2012. április 20-tól hatályos országgyűlési határozat a korábbiaknál szigorúbb feltételeket támaszt a frakcióalakításhoz. Eszerint csak azokhoz a pártokhoz (jogutódjához) tartozó képviselők alakíthatnak frakciót, amely pártok a képviselők előző választásán országos listát állítottak és mandátumot szereztek. Egy párt csakis egy frakciót alapíthat.
* A 2013. szeptember 1-től hatályos házszabályi rendelkezések szerint: ha a közös listát állító és mandátumot szerző pártok közös frakciót alakítanak, akkor ehhez legalább 5 képviselő szükséges.<ref>Házszabályi rendelkezések; 1. Az országgyűlési képviselőcsoport megalakítása és működése; 1-2§</ref> A közös listán induló pártok is alakíthatnak önálló képviselőcsoportokat, ehhez is legalább 5 képviselő szükséges.<ref>Házszabályi rendelkezések; 1. Az országgyűlési képviselőcsoport megalakítása és működése; 1§ (1)</ref> Egy önálló országos listát állító párt már 3 képviselővel is alakíthat frakciót.<ref>Házszabályi rendelkezések; 1. Az országgyűlési képviselőcsoport megalakítása és működése; 2§ (2)</ref>
* A képviselő csak egy frakciónak lehet tagja. A képviselő a frakcióból kiléphet, és a frakció is dönthet úgy, hogy valamely tagját kizárja. A kilépett vagy kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni. Az így függetlenné vált képviselő
*Ha a képviselőcsoport létszáma a közös frakciók számára megállapított 5 fő, illetve az önálló pártlistán mandátumot szerzett pártok számára megállapított 3 fő alá csökken, akkor a képviselőcsoport megszűnik. A megszűnést a frakcióvezető köteles az Országgyűlés elnökének bejelenteni.
A rendszerváltás utáni Országgyűlésekben egyszerre legfeljebb hét frakció működött, ezt a számot az első két és a 2018-ban kezdődő ciklusban is elérték. A legkevesebb frakció 2002 és 2006 között működött, ekkor mindössze négyre csökkent a számuk. Az 1990-es választás után megalakult frakciók közül még a KDNP, a Fidesz és az MSZP frakciója működik az Országgyűlésben, igaz a KDNP-s képviselőcsoport jelenléte nem folyamatos. A Fidesz frakciójának működése folyamatos, ám neve a párt nevének változásait követve többször is módosult. Névváltoztatás és megszakítás nélkül csak az MSZP frakciója van jelen az Országgyűlésben 1990 óta. (Az MSZP frakció először 1989. október 16-án, még a régi Országgyűlésben alakult meg.<ref>'''Az MSZP-frakció - pártonkívülieket is vár'''; Békés Megyei Népújság; 1989. október 19. p3</ref>)
| |||