„Beneš-Mráz” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.1
Nincs szerkesztési összefoglaló
18. sor:
A második világháború után, 1946-ban készült el az [[M–1 Sokol]] könnyű sportrepülőgép, amelyet Zdeněk Rublič még a német megszállás alatt titokban kezdett el tervezni. A gép a Nyitrai üzemben gyártott Zobor I konstrukcióján alapul. Ebből a típusból 287 darabot építettek, így a Mráz repülőgépgyár legnagyobb sorozatban gyártott gépe lett. Közben, a háború után a gyárat államosították. 1946-ban pedig a repülőgépgyártás mellett egy új ágazat, a közúti járműgyártás is megjelent a cégnél, amelyet az Autógyártó Nemzeti Vállalat 7. sz. gyárára ''(Automobilové závody n.p., závod 7)'' neveztek át. A cég ekkor kezdte el a tehergépkocsikhoz hűtőkocsik (pótkocsik, felépítmények) gyártását. 1948-ig még két további Mráz modell jelent meg, az [[M–2 Skaut]] és a mindössze egy példányban elkészült [[M–3 Bonzo]]. Mindkét gépet Zdeněk Rublič tervezte.
 
Az 1940-es évek végére a Mráz repülőgépgyár lényegében elveszítette eredeti identitását. 1948 szeptemberében létrehozták a csehszlovák repülőgépipari cégeket összefogó egységes állami vállalatot, a LET Repülőgépgyárak nemzeti vállalatot (LET – Letecké závody n.p.). A choceňi repülőgépgyár is a LET kötelékébe került és ennek a 8. sz. gyártóüzeme lett. 1950-ben megszüntették a LET állami vállalatot, a choceňi gyár előbb (1950–1953 között) a [[Aircraft Industries|Let]], majd 1955–1955 között az [[Avia]] repülőgépgyár üzeme lett. Az 1950-es évek elején az [[Aero Vodochody|Aero]] repülőgépgyár a védelmi minisztérium pályázata alapján elkezdte egy új könnyű futárrepülőgép fejlesztését, amelyet a kiöregedett K–65 Čáp leváltására szántak. Ez lett a későbbi [[L–60 Brigadýr]], amelynek a fejlesztési projektje az Aero repülőgépgyártól kapacitásproblémák miatt átkerült a choceňi üzembe, ahol 1953-ban a tervezést és fejlesztést már Zdeněk Rublič irányításával fejezték be az időközben elhúnytelhunyt előzőt tervező, [[Ondřej Němec]] helyett. A gép gyártása 1955-ben indult el, amikor a gyárat is átnevezték [[Orličan (vállalat)|Orličan nemzeti vállalatra.]] 1959-ben az L–60 és az [[L–40 Meta-Sokol]] sorozatgyártásának befejezésével véget ért a motoros repülőgépek korszaka a gyárban. Ezt követően a hűtőpótkocsikat előállító járműipari részleg lett a domináns ágazat a cégnél, a repülőgépgyártásból csak a vitorlázó repülőgépek ([[VT–116 Orlík II]], [[VSO–10 Gradient]]) maradtak, de ezen a téren továbbra is jelentős gyártónak számított.
 
== Elnevezései ==