„Budapesti Sertésközvágóhíd” változatai közötti eltérés

→‎Története: a híd és vasútvonal pontosítása, helyesírás
a (Magyarország 20. századi építményei kategória eltávolítva; Budapest 20. századi építményei kategória hozzáadva (a HotCattel))
(→‎Története: a híd és vasútvonal pontosítása, helyesírás)
 
== Története ==
Budapesten, a IX. kerületi Soroksári úton 1872-ben nyílt meg a [[Közvágóhíd (Budapest)|Budapesti Marhaközvágóhíd]]. Míg a marhavágóhíd a maiaz [[Összekötő vasúti híd|]] (népnyelven még: Déli összekötő vasúti híd) vonalától (az ún. Összekötő vasúttól, ez mai néven a [[Kőbánya felső vasútállomás|Kőbánya felső]]–[[Kelenföld vonalátólvasútállomás|Kelenföld]] szakaszt jelenti) északra épült fel, [[1895]]-ben tervezet készült ettől délre egy sertésvágóhíd megépítésére. Így a [[Ferencváros pályaudvar|Ferencvárosi rendező -pályaudvar]] közvetlen szomszédságában, a mai Külső Mester utca és a Gubacsi út közötti részen [[1897]] és [[1902]] között fel is épült Budapest új, nagy sertésvágóhídja, és 1902. május 1-jén már meg is nyitotta kapuit. Az üzem közvetlen vasúti kapcsolattal is rendelkezett, és hamar virágzásnak indult. 1930 és 1932 között nagy méretű csarnokot építettek a telepen. A sertésvágóhíd fénykorában naponta 5000 [[házisertés]] vágására került sor.
 
Közel 100 évnyi fennállás után, a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]]t követően számolták fel az üzemet. Épületeit kettő kivételével elbontották: mindössze a műemléki védelem alatt álló 20. század eleji díszes víztorony, valamint az 1932-es csarnok menekült meg. A telepre újabb épület nem épült, jelenleg (2020) üresen áll. Érdekesség, hogy ekkoriban került sor a Külső Mester utca megépítésére is.