„Neumann János” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.199.249.253 (vita) szerkesztéséről Gg. Any szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
40. sor:
}}
[[Margitta]]i '''Neumann János''' ('''John von Neumann''', született: ''Neumann János Lajos''; [[Budapest]], [[Lipótváros]], [[1903]]. [[december 28.]]<ref>Születése bejegyezve a Budapest VI.-V. ker. polgári születési akv. 5/1904. folyószáma alatt.</ref> – [[Washington (főváros)|Washington]], [[1957]]. [[február 8.]]) magyar születésű matematikus. [[Kvantummechanika]]i elméleti kutatásai mellett a [[digitális számítógép]] elvi alapjainak lefektetésével vált ismertté.
== Családi gyökerek, kezdetek ==
1903. december 28-án született Neumann Miksa és Kann Margit első gyermekeként Budapesten, a Váci körút (ma [[Bajcsy-Zsilinszky út (Budapest)|Bajcsy-Zsilinszky út]]) 62. sz. házban. Jánosnak később két öccse is született: Mihály (1907) és Miklós (1911). Az édesapja Pécsről származott, és Budapesten ügyvédként dolgozott, aztán a Magyar Jelzálog- és Hitelbankhoz került először főjogtanácsosi pozícióba, majd pedig a bank igazgatói székébe. János édesanyja, Margit a háztartást vezette és fiai nevelésével foglalatoskodott.
Neumann János atyja, Neumann Miksa, [[1913]]. [[február 20.]]-án magyar nemességet valamint a "margittai" nemesi előnevet szerezte meg adományként I. Ferenc József magyar királytól.<ref>852/1913 P.M. sz.</ref><ref>{{cite web| url= http://www.omikk.bme.hu/archivum/neumann/kepek/neumannk0004-01.htm| title= Neumann Miksa nemesi oklevele és címere 1913.| publisher= OMIKK | accessdate= 2018-04-05}}</ref> Ilyen módon leszármazottjai jogosulttá váltak ennek a nemesi előnévnek a használatára. Fia, Neumann János így lett hivatalosan "margittai Neumann János", aki későbbi külföldi tartózkodása idején vette fel először a Johann von Neumann, majd később a John von Neumann nevet, a világ nagyobbik részén ma is így ismerik.
A Neumann család ingergazdag szellemi légkört teremtett a gyermekek számára, a gyakori beszélgetések nem kizárólag tudományról zajlottak, nem volt ritka a zenei, színházi vagy irodalmi téma. A gyerekek már fiatalon [[német nyelv|németül]] és [[francia nyelv|franciául]] is tanultak nevelőnőiktől. Ugyancsak mindennapos volt a vendégség a háznál, jöttek külföldiek és magyarok egyaránt. A hazai szellemi elit prominens képviselői is tiszteletüket tették Neumannéknál, például [[Ortvay Rudolf]], a budapesti tudományegyetem elméleti fizikai intézetének igazgatója és [[Fejér Lipót]] matematikaprofesszor.
János már korán kortársait jóval meghaladó képességekről tett tanúbizonyságot. Magyar anyanyelve, a francia és a német nyelvek mellett tanulta a [[latin nyelv|latint]] és az [[ógörög nyelv|ógörögöt]]; emlékezőtehetsége szinte fotografikus volt, és fejszámolásban is rendkívüli eredményeket mutatott fel. Ez utóbbi képessége felnőttkorában szinte védjegyévé vált. Legenda járt arról, hogy a korai elektronikus számológépek számításait ő maga ellenőrizte fejben a gépekével azonos sebességgel. Hasonlóan legendás volt emlékezőtehetsége. Élete végéig görögül idézett [[Thuküdidész]]ből, és franciául [[Voltaire]]-ből.
[[1935]]-ben Kövesi Mariettától, első feleségétől megszületett [[Marina von Neumann Whitman|Marina]] (von Neumann Whitman) nevű lánya, aki híres közgazdász Amerikában. Miután elvált, [[1938]]. [[november 17.|november 17]]-én Budapesten, a [[Budapest VI. kerülete|Terézvárosban]] feleségül vette Dán Klárát, Dán Károly és Stadler Kamilla lányát.<ref>Budapest VI. kerületi polgári házassági anyakönyvek, 1938. év, 1724. folyószám.</ref>
== Iskolái ==
Neumann már tízéves kora előtt csodagyereknek számított, majd 1913-ban szülei beíratták a híres [[Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium|fasori evangélikus főgimnáziumba]] (Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium). Ebbe az iskolába járt a [[Fizikai Nobel-díj|Nobel-díjas]] [[Wigner Jenő]] (1963, fizikai) és [[Harsányi János]] (1994, közgazdasági) is, ahol mindhárman [[Rátz László]] tanár úrtól tanulták a matematikát.
[[1921]]-ben Neumann beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem matematika szakára. Egyetemi évei alatt sokat tartózkodott [[Berlin]]ben, ahol [[Fritz Haber]]nél kémiát, [[Albert Einstein]]nél statisztikus mechanikát és [[Erhardt Schmidt]]nél matematikát hallgatott. Berlinben szorosra fűzte kapcsolatát Wignerrel, [[Szilárd Leó]]val és [[Gábor Dénes (fizikus)|Gábor Dénessel]]. Apja kívánságára Neumann 1923-ban [[Zürich]]be ment, hogy a [[Eidgenössische Technische Hochschule|Zürichi Műszaki Egyetemen]] vegyészetet tanuljon. Vegyészmérnöki diplomáját [[1925]]-ben szerezte (diplomamunkája a [[5,8-dihidroxi-1,4-naftokinon|naftazarin]] nevű vegyület előállításával foglalkozott),<ref>''[http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/tudomany/neumann-diplomaja Neumann diplomája]''. [[Sulinet|Sulinet.hu]]. Hiv. beill.: 2015-09-15.</ref> matematikából pedig egy évvel később doktorált Budapesten.
== Amerika ==
[[1930]]-ban meghívták vendégprofesszornak az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]]ba, a [[Princetoni Egyetem]]re. Hamarosan az ottani egyetem professzora lett (1930-1931), majd az újonnan megnyílt princetoni [[Institute for Advanced Study|Institute for Advanced Studies]] professzora (1933–1955) – ''John von Neumann'' néven –, ahol a világ legkiválóbb tudósai gyűltek össze. A [[második világháború]] idején addigi tevékenysége mellett – számos más természettudóshoz hasonlóan – ő is bekapcsolódott a haditechnikai kutatásokba. Rendszeresen járt [[Los Alamos]]ba, ahol részt vett az első atombomba megépítésével kapcsolatos titkos programban, az előállítással kapcsolatos elméleti munkában. Az [[1930-as évek]] végétől érdeklődése egyre jobban az alkalmazott matematikai problémák felé fordult. 1951-től 1954-ig az Amerikai társaság elnöke volt. Megkapta az [[Egyesült Államok Érdemérme|Egyesült Államok Érdemérmét]] (1954), amiért útjára indította a [[20. század]] második felének informatikai forradalmát. 1955-ben az öttagú [[Atomenergia Bizottság]] (AEC) tagjává nevezték ki, amely akkor a legmagasabb szintű kormánymegbízatásnak számított egy tudós számára. Az [[nukleáris fegyver|atom- és hidrogénbombák]] kísérleti robbantásainál az ott keletkező lökéshullámok tanulmányozása során olyan bonyolult matematikai összefüggéseket fedezett fel, amelyek a klasszikus módszerekkel már nem voltak megoldhatók. Ekkor fordult érdeklődése a nagysebességű elektronikus számítások lehetősége felé.
Tudományos pályafutása kezdetén behatóan foglalkozott kvantumelmélettel, a matematika alapjaival, halmazelmélettel és matematikai logikával. Tőle származik a halmazelmélet egzakt megalapozása. Jelentős eredményeket ért el az ergodelméletben, és kifejlesztette a ''„folytonos geometria”'' elméletet is. Az ő nevéhez fűződik a ''[[játékelmélet]]'' megteremtése ''(minimax elv,'' [[1928]]), melyet [[Oskar Morgenstern|Morgensternnel]] készített el. Az elméletet az USA nemzeti kártyajátéka, a póker elsajátítása, a játék általános elmélete alapján fogalmazták meg. A [[koreai háború]] idején például ennek az elméletnek a kiértékelése volt az oka, hogy az USA nem támadta meg [[Kína|Kínát]].{{forr}} Szerkesztője volt a Princetonben megjelenő Annals of Mathematics és az Amszterdamban kiadott Compositio Mathematica című tudományos folyóiratoknak. Számos tudományos akadémia és társaság választotta tagjának, illetve díszdoktorának. Foglalkozott tudománypolitikai kérdésekkel, kifejtette a humánum iránti elkötelezettségét tükröző nézeteit a tudományos és technikai fejlődés filozófiai és morális problémáiról.
== Kvantummechanika ==
A matematikusok 1900-as nemzetközi kongresszusán ([[International Congress of Mathematicians]]) állt elő a huszonhárom problémából álló híres listájával [[David Hilbert]]. Ezek komoly hatással voltak a 20. század matematikájának fejlődésére. Ezek közül a hatodik a ''[[Hilbert hatodik problémája|fizikai elméletek axiomatizálásáról]]'' szólt. Az évszázad új fizikai elméletei közül csak ezek egyike került axiomatizálásra az 1930-as évek végére: a [[kvantummechanika]]. A kvantummechanika – a halmazelmélethez hasonlóan – a kezdeti krízis állapotában volt; filozófiai és technikai jellegű problémákkal nézett szembe. Egyrészt a nyilvánvaló nem determinisztikus jellege nem szűnt meg, ahogy [[Albert Einstein]] hitte, hogy meg kell történnie ahhoz, hogy kielégítő és teljes legyen. Másrészt két független, de ekvivalens heurisztikus megfogalmazása volt, a [[Werner Heisenberg]] által bevezetett ''mátrixmechanikai'' és az [[Erwin Schrödinger]] által kifejlesztett ''hullámmechanikai'' kép, de nem volt egy kielégítő egyesített megfogalmazása.
Miután teljessé tette a [[halmazelmélet]] [[axióma]]rendszerét, Neumann nekiállt a kvantummechanika axiomatizálásához. Rögtön látta – 1926-ban – hogy a kvantumrendszer állapotát egy úgynevezett [[Hilbert-tér]] egy pontjának kell tekinteni, hasonlóan a klasszikus mechanika 6N dimenziójához (N a részecskék száma, 3 általános koordináta és 3 kanonikus impulzus minden részecske esetén), de a 6N helyett végtelen dimenzióval, mivel a rendszernek végtelen sok lehetséges állapota van: a klasszikus fizikai mennyiségeket (például hely és lendület) emiatt ezen a téren ható [[lineáris operátor]]okként kell kezelni. A kvantummechanika ''fizikája'' ezáltal a Hilbert-tér lineáris Hermitikus operátorainak ''matematikájára'' egyszerűsödik. Például Heisenberg híres [[Határozatlansági reláció|határozatlansági elve]] – mely szerint a részecske helye és lendülete nem határozható meg tetszőleges pontossággal – a két megfelelő operátor ''nem-kommutativitásává'' alakul. Ez az [[Neumann-algebra|új matematikai megfogalmazás]] – amely a mátrixmechanikát és a hullámmechanikát is magában foglalja – 1932-ben ''A kvantummechanika matematikai alapjai ([[The Mathematical Foundations of Quantum Mechanics]])'' című alapvető könyvhöz vezetett. Jóllehet a fizikusok általában másfajta megközelítést fogadtak el, Neumanné inkább a matematikusok számára volt elegáns és kielégítő. A fizikusok által elfogadott megközelítést 1930-ban [[Paul Dirac]] fogalmazta meg. Ez egy különös függvényen – az úgynevezett [[Dirac-delta]] függvényen – alapult, amelyet Neumann keményen bírált.
Mindenesetre Neumann absztrakt kezelési módja lehetővé tette a számára, hogy szembeállítsa a determinizmus és a nem-determinista álláspont ügyét, és a könyvében megmutatta, hogy a kvantummechanika nem származtatható egy a klasszikus mechanikához hasonló determinisztikus elmélet statisztikai megközelítéséből. A bizonyítás ugyan tartalmazott egy fogalmi hibát, mégis egy sor kutatásra ösztönzött, amely [[John Stewart Bell]] 1964-es [[Bell-elmélet]]tel kapcsolatos munkáján és [[Alain Aspect]] kísérletein keresztül megmutatta, hogy a kvantummechanika gyökeresen eltérő ''valóságképet'' igényel, mint a klasszikus fizika.
Egy 1936-os kiegészítő művében Neumann [[Garrett Birkhoff]]al együtt bebizonyította, hogy a kvantummechanika egy teljesen más ''logikát'' is követel, mint a klasszikus. Például a fény (a fotonok) nem képesek áthaladni két egymást követő, egymásra merőlegesen polarizált polárszűrőn, és emiatt egy harmadik szűrőn sem tud átmenni, amely az eredetiekhez képest ferdén polarizált, akár a másik kettő elé, akár mögé helyezzük. De ha a harmadik szűrőt a másik kettő ''közé'' helyezzük, a foton képes keresztülhaladni. Ez a kísérleti tény mint a konjunkció ''nem-kommutativitása'' fordítható a logika nyelvére: <math>(A\land B)\ne (B\land A)</math>. Azt is megmutatták, hogy a klasszikus logika disztributív törvénye – <math>P\lor(Q\land R)=(P\lor Q)\land(P\lor R)</math> és
<math>P\land (Q\lor R)=(P\land Q)\lor(P\land R)</math> – szintén nem igaz a kvantummechanikában. Ez annak a következménye, hogy a kvantumos diszjunkció – ellentétben a klasszikussal – akkor is lehet igaz, ha a két tag hamis, és ennek tulajdonítható az a gyakori tény a kvantummechanikában, hogy egy alternatívapár szemantikailag determinált, míg a tagjai nem determináltak. Ez utóbbi tulajdonságot egy példával illusztrálhatjuk. Foglalkozzunk egy [[fermion|félegész spinű]] részecskével (mint az [[elektron]]), melynek spinje csak két lehetséges értéket vehet fel: pozitívat és negatívot. A határozatlansági elv értelmében két különböző (például ''x'' és ''y)'' irányban vett spinérték egymástól független mennyiség. Ha egy bizonyos elektron '''ɸ''' állapotfüggvényére teljesül, hogy „a spin ''x'' irányú komponense pozitív”, a határozatlansági elv értelmében ekkor a spin ''y'' irányú értéke a '''ɸ''' állapotban teljesen meghatározatlan. Így a '''ɸ''' állapotra sem az nem igazolható, hogy „a spin ''y'' irányú komponense pozitív” sem azt, hogy „a spin ''y'' irányú komponense negatív”. Jóllehet a két állítás diszjunkciójának igaznak kell lennie a '''ɸ''' állapotban.
A disztributív esetben emiatt lehetséges olyan szituáció, melyben ''<math>A \land (B\lor C)= A\land 1 = A</math>'', míg <math>(A\land B)\lor (A\land C)=0\lor 0=0</math>.
== Manhattan terv ==
{{Bővebben|Manhattan terv}}
== A számítógép tervezése ==
{{rquote|25%|left|A munka oroszlánrészét akkor kell majd elvégezni, ha a gép már elkészült, és használható lesz. Ekkor magát a gépet kell majd kísérleti eszközként fölhasználni.|Neumann János}}
Az elektronikus számítógépek logikai tervezésében kiemelkedő érdemeket szerzett. Ennek alapvető gondolatait – a kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasítás rendszer – [[Neumann-elvek]]ként emlegetjük. Tanácsadóként szerepelt az [[EDVAC]] – az első olyan számítógép, amely a memóriában tárolja a programot is – tervezésénél 1944-től, amelyet 1952-ben helyeztek üzembe. Ennek a számítógépnek a tervezése során fejlesztette ki az elektronikus számítógépek belső szervezésének elméletét (Neumann-elv), amelynek alapján készülnek a mai számítógépek is. Együtt dolgozott sok más amerikai magyar emigráns tudóssal is e téren, akik szintén szerepet vállaltak a számítástechnika fejlődésében. Ezek közé sorolható [[Kemény János (matematikus)|Kemény János]] (1926–1992), aki a [[Dartmouth Egyetem]] rektoraként kötelezővé tette a számítógépek (terminálok) használatát a bölcsész és jogi karon is, és e célból megalkotta az elvont gépi programozás helyett a [[BASIC|BASIC nyelv]]et. Szintén Kemény János nevéhez fűződik az osztott idejű számítógép hálózat is, melyet az [[IBM]] első [[Robinson-díj]]a ismert el. [[Szilárd Leó]]val is kollaborált, ő vezette be az információ elemi kvantumát (igen/nem), amit ma a [[bit]] néven ismerünk, illetve nem hagyható ki e listáról a [[Time (magazin)|Time]] hetilap által 1997-ben az év emberének nevezett [[Andrew Grove]] (Gróf András), aki pedig az [[Intel]] vezéreként évente megtöbbszörözte a mikroprocesszorok sebességét.
== Numerikus analízis ==
A [[numerikus analízis]] kezdete az [[ókori egyiptom]]i kultúráig nyúlik vissza; egyik első ilyen témájú írott emlék a Rhind papirusz (i. e. 1650 körül). Komolyabb fejlődésnek azonban csak [[Isaac Newton]] és [[Gottfried Wilhelm Leibniz|Gottfried Leibniz]] munkásságának köszönhetően indult. A 18. és 19. században nem kisebb elmék, mint [[Leonhard Euler]], [[Joseph Louis Lagrange]] és [[Carl Friedrich Gauss]] fejlesztették tovább a numerikus analízist. Ezen eredményekre építve a 20. század elejére kialakultak a kis lineáris egyenletrendszerek megoldására, kis [[mátrix (matematika)|mátrix]]ok invertálására, a közönséges differenciálegyenletek megoldására és az [[integrál]]ok közelítésére használható gyakorlati módszerek.
Neumann János felismerte, hogy kihasználva a számítógépek képességét hosszú számítási sorok emberi beavatkozás nélküli elvégzésére, kiterjesztheti a numerikus módszerek hatókörét az összetettebb [[lineáris egyenletrendszer]]ekre és a [[parciális differenciálegyenlet]]ekre is. Neumann arra is rájött, hogy a fejlettebb módszerek alkalmazásának kulcsa a számítógépek memóriakapacitásának növelése. Az [[1930-as évek]] végén létező számítógépek nagy előnye a számológépekkel szemben igazán jelentősen a szorzások műveleti sebességében mutatkozott meg, míg tárolókapacitás terén egyértelműen a lyukkártyás számológépek vezettek. A numerikus módszerek azonban nagy mennyiségben állítanak elő közbenső eredményeket, amelyeket egy gyorsan hozzáférhető központi memóriában tárolva komoly teljesítménynövekedést produkálhatunk.
Az eszközök fejlesztésén túl a módszereket is át kellett alakítani, mert a hagyományos eliminációs eljárások numerikusan nem voltak eléggé stabilak, azaz érzékenyek voltak a kerekítési hibák halmozódására. Az eliminációs eljárások helyét [[szukcesszív approximáció]]s (sorozatosan közelítő) eljárások vették át, melyek ugyan több szorzást igényeltek, de természetüknél fogva stabilabbak voltak. <!-- (folyt. köv.) -->
== Közgazdaságtan ==
[[Fájl:Neumann János emléktáblája XII kerület Eötvös út 13.jpg|bélyegkép|jobbra|200px| <center>[[Emléktáblák Budapest XII. kerületében|Emléktáblája<br />XII. Eötvös út 13.]]</center> ]]A 30-as években [[Abraham Wald]] matematikussal együtt foglalkoztak egyensúlyi feltételekkel dinamikus és statikus modellekben. Kettőjük munkája eredményeképpen jelentősen javult a közgazdaságtani elemzés technikai színvonala, feltárták több korábbi közgazdász teoretikus és politikai elemzésének hiányosságait. Munkásságukat később olyan neves közgazdászok is felhasználták, mint [[Kenneth Arrow]] és [[Gerard Debreu]], akik kiegészítették, és [[Léon Walras|Walras]] általános egyensúlyi modellére alkalmazták.<ref>{{Cite book |coauthors=Harry Landreth |title=History of Economic thought |David Colander=}}</ref>{{csonk-dátum|csonk-szakasz|2012 novemberéből}}
== Numerikus meteorológia ==
{{csonk-dátum|csonk-szakasz|2004 novemberéből}}
== Halála ==
[[1955]]. [[augusztus 15.|augusztus 15-én]] [[Rák (betegség)|csontrákra]] utaló elváltozást találtak a nyakában, ami feltehetőleg a korábban diagnosztizált prosztatarák áttéte volt. A következő év elején állapota tovább romlott, és tolószékbe kényszerült. [[1956]] áprilisában kórházba került, amit korai haláláig már nem hagyhatott el. [[1957]]. február 8-án halt meg Washingtonban, végső nyughelye [[Princeton (New Jersey)|Princeton]]ban van.
== Művei magyarul ==
*''A számológép és az agy''; bev. Neumann Klára, ford., jegyz. Szalai Sándor, utószó Tarján Rezső; Gondolat, Bp., 1964
*''Válogatott előadások és tanulmányok''; ford. Augusztinovics Mária; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1965
*''A kvantummechanika matematikai alapjai''; ford. Sebestyén Ákos; Akadémiai, Bp., 1980
*''Neumann János válogatott írásai''; vál., előszó Ropolyi László; Typotex, Bp., 2003 ''(Principia philosophiae naturalis)''
*''A számítógép és az agy''; ford. Szerényi László, Szerényi Ildikó; NetAcademia Oktatóközpont, Bp., 2006
== Emlékezete ==
[[Kép:Neumann-szobor Infopark Bp.JPG|thumb|200px|jobbra|Neumann János szobra Budapesten, a XI. kerületi Infoparkban (Szathmáry Gyöngyi alkotása)]]
[[Fájl:Neumann János emléktáblája szülőháza falán (Budapest V. kerület, Báthory u 26.).jpg|bélyegkép|200px|Emléktábla szülőházán a matematikusnak (középen binárisan 1903 és 1957)]]
[[Fájl:Neumann János emléktáblája a szülőháza falán (Budapest, Báthory utca).jpg|bélyegkép|200px|Emléktábla szülőházán az informatikusnak]]
* [[Neumann János Egyetem]], [[Kecskemét]]
* [http://nik.uni-obuda.hu/ Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai kar]
* Nevét holdkráter őrzi.
* Róla nevezték el a [[22824 von Neumann|(22824) von Neumann]] [[kisbolygó]]t.<ref>{{cite web|url=http://ssd.jpl.nasa.gov/sbdb.cgi?sstr=22824|title=NASA JPL Small-Body Database|language=angol|accessdate=2011-12-28}}</ref>
* Budapesten és [[Székesfehérvár]]on utcát, Budapesten egyetemi kart és szakgimnáziumot, [[Eger]]ben pedig [[Neumann János Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium|gimnázium]]ot neveztek el róla.
* A ''Financial Times'' 1999-ben az évszázad emberének nevezte.<ref>{{cite web|url=http://www.21stcenturysciencetech.com/articles/von_Neumann.html|title=21st Century Science & Technology Magazine|language=angol|accessdate=2011-12-28}}</ref>
* [[Az IEEE Neumann János-díja|Neumann János Díj (IEEE)]]
* [[Neumann János Számítógép-tudományi Társaság]], Budapest
* [[Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Közhasznú Társaság|Neumann Kht.]]
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* Aspray, William: ''Neumann János és a modern számítástechnika kezdetei'', MIT, 1990; magyarul Vince Kiadó, Budapest, 2004
* Marx György: ''A marslakók érkezése'', Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000
* Szanton, Andrew: ''Wigner Jenő emlékiratai'', Plenum Press, New York-London, 1992; magyarul Kairosz Kiadó, 2002
* Teller Ede: ''Huszadik századi utazás tudományban és politikában'', XX. Század Intézet, 2002
* Nagy Ferenc (szerk.): ''Neumann János és a "magyar titok" a dokumentumok tükrében'', OMIKK. Budapest. 1987.
== További információk ==
{{Wikidézet}}
*{{cite web | url = http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1903_december_28_neumann_janos_szuletese/ | title = 1903. december 28. / Neumann János születése | author = Tarján M. Tamás | date = 2015-04-01 | publisher = [[Rubicon (folyóirat)|Rubicon]] | quote = }} – a Rubicon folyóirat cikke Neumannról
*{{CitLib
| aut = [[Kopátsy Sándor]]
| tit = A magyar marslakók titka
| edi = MEK-02956
| loc = Budapest
| red = CET Belvárosi Könyvkiadó
| ann = 2002
| isbn = 9639114634
| url = http://mek.niif.hu/02900/02956/02956.htm
| misc = MEK-be került: 2005 }} – az emigráns tudósokról, adalékok Neumann életrajzához
*{{cite web | url = https://njszt.hu/neumann/az-njszt-rol/neumann-janos-eletrajza
| title = Neumann János életrajza
| author = NJSZT | year = 2015 | publisher = [[Neumann János Számítógép-tudományi Társaság]] | quote =
| language = magyar }}
*{{cite web | url = http://www.vilmos-balogh.de/media/df8fa775c773d2deffff8b77ac144232.pdf | title = „Alakja rejtély” – 100 éve született Neumann János | author = Balogh Vilmos Szilárd | year = 2004 | format = pdf | publisher = Mérleg (2004/1) | pages = 91-106. o. | quote = | language = magyar }}
* [https://web.archive.org/web/20051025135109/http://djp.tvn.hu/HTM/Info/HunInfo/Neumann.htm Az évszázad embere – a Financial Times szerint] Életrajz, idézetek, elismerések
* [https://web.archive.org/web/20041210134202/http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1999/9937/kivoltn/kivoltn.htm Ki volt Neumann János?] ''Kovács Győző írása''
* [https://web.archive.org/web/20070106032619/http://www.neumann-haz.hu/tei/nevadonk/ Névadónk, Neumann János] ''a Neumann-ház honlapjáról''
* [https://web.archive.org/web/20071031022929/http://www.neumann-haz.hu/scripts/webkat?infile=virt_keret.html&oid=323133&dok=%2Fscripts%2FSGML%2FBHISGMLtr%3Fneumanneloszo%2Fneumanneloszo0000.sgml Ropolyi László előszava a Neumann János Válogatott Írásai c. könyvhöz]
* [http://ei.cs.vt.edu/~history/VonNeumann.html John von Neumann] (angol nyelvű)
* {{MacTutor Biography|id=Von_Neumann}}
* [https://web.archive.org/web/20041022075946/http://www.rit.edu/~drk4633/vonNeumann/ John von Neumann: Genius of Man and Machine] (angol nyelvű)
* [http://www.sg.hu/cikkek/50258/ Összefoglaló Neumann János életéről] cikk az [http://www.sg.hu/ SG.hu]-ról
* [http://www.degafilm.hu/neumann.htm Neumann János - John von Neumann, 66 perces magyar dokumentumfilm, 1984, rendezte: Dénes Gábor]
* {{cite book | author = Neumann János | title = A számológép és az agy
| others = eredeti cím: „''The computer and the brain''”; fordító Szalai Sándor, előszó Neumann Klára, utószó [[Tarján Rezső]] | origyear = 1958 | year = 1972 | accessyear = 2016 | format = html | edition = 2. változatlan kiadás; [[Magyar Elektronikus Könyvtár|MEK]] 2002. | publisher = Gondolat | location = Budapest | language = magyar | id = | quote = Silliman-előadás | url = http://mek.oszk.hu/01200/01255 }}
* Képes Gábor: [http://mandadb.hu/cikk/786560/Amikor_a_szamitogep_allast_keresett Amikor a számítógép állást keresett]
*Philip Miklós–Szentiványi Tibor: ''Szemelvények Neumann János életéből. Riportok''; Neumann János Számítógéptudományi Társaság, Bp., 1973
*''Az elektronikus számítógépek fejlődése'' / ''Neumann János, 1903-1957 Válogatott irodalomjegyzék''; összeáll. Róka Lászlóné; Kisfaludy Megyei Könyvtár, Győr, 1979
*''Neumann János élete és munkássága A különböző tudományterületeken elért eredményeinek összefoglaló áttekintése''; szerk. Szentiványi Tibor; NJSZT, Bp., 1979
*''Neumann János és a "magyar titok" a dokumentumok tükrében''; vál., összeáll., bev. Nagy Ferenc; OMIKK, Bp., 1987
*[[Kovács Győző (informatikus)|Kovács Győző:]] ''Neumann János''; Műszaki, Bp., 1997 ''(Magyar feltalálók, találmányok)''
*''Neumann Jánostól az Internetig Vámos Tibor, Z. Karvalics László, Komenczi Bertalan és Nagy Péter írásai''; összeáll. Z. Karvalics László; Napvilág, Bp., 1999 ''(Akik nyomot hagytak a 20. századon)''
*Zalai Ernő: ''Neumann János: klasszikus vagy neoklasszikus?''; MTA, Bp., 2000 ''(Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián)''
*''Neumann János emlékezete''; összeáll. Gurka Dezsőné, Pintér István; Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Kara, Kecskemét, 2002
*Kovács László: ''Neumann János és magyar tanárai''; előszó Arthur O. Stinner, tan. Wigner Jenő; BDF, Szombathely, 2003 ''(Studia physica Savariensia)''
*''Neumann-emlékszám''; összeáll. Kovács Győző, Staar Gyula; in: ''Természet Világa'', 2003/134.
*''Ki volt igazából Neumann János?''; alkotószerk. Kovács Győző; Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2003
*Kovács Győző: ''100 éve született Neumann János érföldkövek a számítástechnika történetében''; bev. Vámos Éva; OMM, Bp., 2003 ''(Technikatörténeti monográfiák)''
*William Aspray: ''Neumann János és a modern számítástechnika kezdetei''; ford. Béky Bognár Attila; Vince, Bp., 2004
*''Kik voltak ők valójában? Tudósok, feltalálók kézírásának nyomában: Jedlik Ányos, Bolyai János, Eötvös Loránd, Bánki Donát, Neumann János''; grafológiai elemzések Soóky Andrea, szerk., jegyz. Oroszlán Éva; DFT Hungária, Bp., 2005 ''(Grafológiai személyiségelemző sorozat)''
*[[Hargittai István]]: ''Az öt világformáló marslakó''; Vince, Bp., 2006
*''Neumann János emlékkiállítás. Egy géniusz ifjúkora. 1903-1957''; szöveg Kovács Győző, rend. Képes Gábor; Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, Bp., 2011
*[[Marina von Neumann Whitman]]: ''A marslakó lánya. Emlékirat''; ford. Rajki András; Európa, Bp., 2016
*Wisinger István: ''Egy elme az örökkévalóságnak. Neumann János regényes élete''; Athenaeum, Bp., 2018
*Herman H. Goldstine: ''A számítógép Pascaltól Neumannig''; Műszaki, Bp, 1987 és 2003
==Kapcsolódó szócikkek==
* [[A marslakók (tudósok)]]
{{Kvantummechanika}}
| |||