„Leszbosz a Gattilusi család uralma alatt” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12. sor:
Időközben Leszbosz szembe találta magát az [[Oszmán Birodalom]]mal, aki már nemcsak Bizánc területeinek elhódítására tört, de megszüntetni, vagy legalábbis jelentősen csökkenteni akarta a velencei és genovai jelenlétet a térségben, hogy ő lehessen az Égei-tenger legfőbb irányítója.
 
I. Ferenc [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] [[Magyar Királyság|magyar királlyal]] részt vett egy [[Magyar–török háború (1366–67)|törökellenes hadjáratban]]. Utódjának [[II. Ferenc leszboszi uralkodó|II. Ferencnek]] és Miklósnak is komolyan szembe kellett néznie a fenyegetéssel, ezért igyekeztek a környező keresztény hatalmakkal ([[Velence (Olaszország)|Velencével]] és [[Johannita Rend (Brandenburgi)|Johannita Lovagrend]]del szövetségre lépni, s hajóikkal támogatták a törökellenes háborúkat. II. Ferenc szabadította ki azokat a [[magyarok|magyar]], [[franciák|francia]] [[Burgundia|burgundi]] és más foglyokat, akik a vesztes [[nikápolyi csata|nikápolyi csatában]] kerültek török kézre.
 
[[Jakab leszboszi uralkodó|Jakab]] uralkodása alatt nézeteltérések támadtak Velencével, amely fő ellenfelei között tartotta számon Genovát és minthogy a Gattilusi-hatalom Leszboszon Genovát képviselte, ezért sérültek a térségben Velence érdekei. [[I. Teodór leszboszi uralkodó|I. Teodór]] idején már nemcsak a török támadások fokozódtak a sziget ellen, de Leszbosz megint belebonyolódott a bizánci belharcokba, ezúttal a [[Trapezunti Császárság]] oldalán. Teodór idejére esik [[Konstantinápoly eleste]] is, mely után a család leszboszi uralmának helyzete kilátástalanná kezdett változni. Teodór ekkor békére törekedett az Oszmán Birodalommal és adófizetést is vállalt, csakhamar azonban meghalt és [[II. Mehmed oszmán szultán|II. Mehmed]] már nyíltan igényt támasztott Leszboszra.