„Kémiai elem” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Porribot (vitalap | szerkesztései)
a →‎top: link egyértelműsítés AWB
aNincs szerkesztési összefoglaló
5. sor:
Példák elemekre: [[szén]], [[arany (kémiai elem)|arany]], [[oxigén]].
 
Jelenleg 118 különböző kémiai elemet ismerünk, közülük a Földön 94 található meg a természetben; ezeket természetes kémiai elemeknek hívjuk. A többit mesterséges úton állították elő,; ezek a mesterséges kémiai elemek.
 
Az elemek száma, a hipotetikus [[radioaktív]] elemekkel együtt, jelentősen nagyobb lehet, bár az atommag és a külső elektronhéjak stabilitása ennek felső határt szabhat.<ref name="webelements" />
15. sor:
'''Vegyjel''': A modern kémiai jelrendszer, melyet [[Jöns Jakob Berzelius]] svéd vegyész fejlesztett ki. A vegyjel általában egy vagy két betűből áll, de az újonnan felfedezett elemeket 3 betűs ideiglenes vegyjellel jelölik, amit később neveznek el a [[IUPAC]] döntése alapján állandó néven. Egy betűből álló vegyjel például a K ([[kálium]]), N ([[nitrogén]]), O ([[oxigén]]), stb., két betűből áll például a Ca ([[kalcium]]), Mn ([[mangán]]), Tc ([[technécium]]), három betűből például az Uue ([[ununennium]]), vagy az Ubn ([[unbinilium]]). A [[vegyjel]]et mindig nagybetűvel kezdjük, de a következő karakterek, ha vannak, mindig kisbetűk. Noha az elemek nevei nyelvenként eltérhetnek, a vegyjelek nemzetközileg ismertek és azonosak, a [[IUPAC]] szabályai szerint.
 
Az azonos protonszámú, de különböző neutronszámú atomok az [[izotópok]]. A protonszám és a neutronszám összege adja az izotóp tömegszámát. A legtöbb kémiai elem izotópok elegye, ezeket "''keverékelemek''"-nek nevezzük.
 
A [[hidrogén]]nek például három izotópja van: a könnyűhidrogén ([[prócium]]): {{chem|1|H}}, a nehézhidrogén ([[deutérium]]): {{chem|2|H}} és a radioaktív, szupernehéz hidrogén ([[trícium]]): {{chem|3|H}}.
 
Húsz olyan természetes kémiai elem létezik, amely csak egyetlen izotópból áll. Ezek az ún. tiszta elemek. Ide tartoznak: Be, F, Na, Al, P, Sc, Mn, Co, As, Y, Nb, Rh, I, Cs, Pr, Tb, Ho, Tm, Au, Bi. Érdekes, hogy ezek páratlan rendszámúak és tömegszámúak.; Kivételkivétel a Be.
 
A kémiai elemek fontos jellemzői a [[vegyérték]], [[elektronegativitás]], [[elektronkonfiguráció]], [[elektronaffinitás]], [[ionizációs energia]], [[atomtömeg]] ststb.
 
Kémiai jellemük alapján a kémiai elemek feloszthatók [[nemfémnemfémek]]ekrere (17), [[félfémfélfémek]]ekrere (8) és [[fémfémek]]ekrere. A kémiai elemek atomjai a [[csillag]]okban keletkeznek ([[magfúzió]]), és egyik elem sem alakítható át kémiai úton egy másik elemmé. Így például nem készíthetünk [[arany (kémiai elem)|arany]]at valamelyik másik elemből (pl. fémből), ahogyan azt az [[alkímia]] művelői gondolták. A [[vegyület]]ek többféle kémiai elem [[ion]]jaiból, [[atom]]jaiból épülnek fel. Például a [[konyhasó]]: NaCl, [[víz]]: H<sub>2</sub>O, [[kalcium-karbonát|mészkő]]: CaCO<sub>3</sub>, [[metán]]: CH<sub>4</sub> . <!--==Az elemek ideiglenes IUPAC neve==-->
 
== Az elemek szisztematikus elnevezése ==
52. sor:
|}
 
Bár a rendszám segítségével tetszőleges elemet jelölhetünk (például 120-as rendszámú elem), az újonnan felfedezett vagy még fel nem fedezett kémiai elemekre történő hivatkozások megkönnyítésére a IUPAC kidolgozta az elemek szisztematikus elnevezési rendszerét.<ref>{{cite book|title=Szervetlen kémiai nevezéktan (A IUPAC 2005. évi szabályai)|coauthors= Fodorné Csányi Piroska, Horányi Györgyi, Kiss Tamás, Simándi László|isbn=978-963-05-8559-0|publisher=Akadémiai kiadó|year=2008|location=Budapest|pages=51–52|chapter=IR-3.1.1 Az új elemek szisztematikus nevezéktana és vegyjele}}</ref> A nevet közvetlenül az elem rendszámából származtatjuk, a táblázatban szereplő számnévi gyököket használva (zárójelben a szám vegyjelben használt betűjele található). A számnévi gyökök egy része görög, más része latin eredetű, hogy ne legyenek köztük olyanok, amelyek egyforma betűvel kezdődnek. Az elem nevét úgy kapjuk, hogy a rendszám számjegyeinek sorrendjében összeolvassuk a szógyököket, és ''-ium'' végződést teszünk hozzá. Az egyszerűsítés és a jobb hangzás érdekében két kiegészítő szabály van:
* ha az ''-ium'' előtt ''i'' betű van, akkor azt elhagyjuk (''-bium'' és ''-trium,'' nem *-biium és *-triium)
* ha ''enn'' után ''nil'' következik, akkor az egyik ''n'' betű kiesik (''-ennil-'' és nem *-ennnil-)
 
A vegyjel a nevet alkotó szógyökök jeléből áll, melyeket a gyökök sorrendjében állítunk össze. A vegyjel első betűje nagybetű.
64. sor:
|&nbsp; [[ununennium]] (Uue)<br />&nbsp; [[unbitrium]] (Ubt)<br />&nbsp; [[untriszeptium]] (Uts)
|}
:''Megjegyzés: A fenti példák feltételezett elemek,; 20162020-banas állapot szerint a legmagasabb rendszámú felfedezett elem a 118-as.
 
A szisztematikus nevet csak addig lehet használni, amíg a IUPAC el nem fogadja a kémiai elem végleges nevét.
83. sor:
* [http://www.kfki.hu/chemonet/hun/teazo/gyujt/nyelv2.html A magyar kémiai szaknyelv kialakulása] (A cikk végén lista található a kémiai elemek régi magyar elnevezéseiről is)
* [http://webelements.com]
* ''Kémiai kislexikon,'' Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980.
 
{{Nemzetközi katalógusok}}