Wikipédia

„Köd” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
1. sor:
{{egyért2|A természeti jelenségről|Kőd}}A '''köd''' a [[levegő]] páratartalmának egyik megjelenési formája. Lényegében olyan réteges felépítésű [[felhő]], melynek alapja a földfelszínt éri. Köd esetén a [[látótávolság]] 1 km-nél kisebb. Ha a látástávolság ennél több, akkor a jelenséget [[párásság]]nak nevezzük.▼
{{egyért2|A természeti jelenségről|Kőd}}
[[Fájl:Köd a Kékes-tetőről Gyöngyös felé.jpg|thumb|right|260px|Ködfelhő [[Gyöngyös (település)|Gyöngyös]] felett]]
[[Fájl:Mist.jpg|thumb|right|260px|Köd a [[Budapest VIII. kerülete|VIII. kerületben]] (a kép a köd miatt fókuszálatlan)]]
 
▲A '''köd''' a [[levegő]] páratartalmának egyik megjelenési formája. Lényegében olyan réteges felépítésű [[felhő]], melynek alapja a földfelszínt éri. Köd esetén a [[látótávolság]] 1 km-nél kisebb. Ha a látástávolság ennél több, akkor a jelenséget [[párásság]]nak nevezzük.
 
== Ködképződés ==
[[Fájl:Köd az Óriás-hegységben.jpg|thumb|right|260px|Ködfelhő alatt a csehországi [[Óriás-hegység]]ben]]
 
A köd a levegőben állandóan jelenlevő [[víz]]gőz, vagyis páratartalom kicsapódási formája. A levegő ilyenkor annyira lehűl, hogy hőmérséklete megközelíti a [[harmatpont]]ot, és ennek következtében a páratartalom kicsapódik. A kialakuló vízcseppecskék mérete mintegy a [[Méter|milliméter]] ezredrésze, ezért lebegnek a levegőben. A vízcseppekből kialakuló pára a levegő átláthatóságát rontja.
*
 
[[Felhő]] és köd között nincsen lényeges különbség, például a hegyet burkoló köd alulról felhőnek látszik.
 
A köd kialakulásának folyamata lehet:
* a levegőbe történő bepárolgás
* a levegő lehűlése
* két különböző hőmérsékletű, de a telítési viszonyokhoz közel álló levegő keveredése
 
A fenti okok sokszor kombináltan jelentkeznek. Ezek a folyamatok önmagukban nem elegendőek a köd létrehozásához, ahhoz szükség van elegendő vízgőztartalomra, kondenzációs magra és kellő szélsebességre.
 
A lehűlés módja szerint beszélhetünk nyugvó és áramló ködről.
 
A talajmenti lehűlésnek háromféle oka lehet:
* a nyugalomban lévő levegő alatt a földfelszín kisugárzás útján lehűl
* az áramlásban lévő levegő hideg felszín felett halad át
* az áramló levegőt a hegyek, dombok felszíne emelkedésre kényszeríti, és benne adiabatikus (hőcserementes) lehűlés lép fel
 
A háromféle létrehozó ok alapján megkülönböztetünk:
* kisugárzási ködöt
* advekciós ködöt
* lejtőködöt
 
=== Nyugvó vagy kisugárzási köd, páraköd ===
Közvetlen oka, hogy a hideg levegő meleg vízfelszín fölé kerül.
 
A nyugvó, vagy kisugárzási köd (páraköd) a leggyakoribb ködfajta. Általában a szárazföldi felületek felett alakul ki, amikor a földfelszín kisugárzása következtében a talaj feletti légréteg a [[harmatpont]] alá hűl. Derült hűvös éjszakákon alakul ki. Kialakulásának feltétele a gyenge légmozgás. Rendszerint vékony, néha a felszínen található tárgyak, például fák, tornyok kilátszanak belőle.
 
Mocsarak és ingoványok fölött még nyáron is keletkezik köd derült, csendes éjjeleken. Eredete azzal magyarázható, hogy a melegebb víz felett a levegő párában dúsabb, mint a környezetében és csekélyebb lehűlés is elegendő a pára részbeni kicsapódásához.
 
A páraködök a [[Sarkvidékek|sarkvidék]]i tengerek fölött télen gyakoriak, mert a környező kontinensekről vagy jégmezőkről erősen lehűlt levegő áramlik a meleg vízfelszín fölé. Az ottani páraködöket '''arktikus füst'''nek is nevezik.
 
A nagyvárosok gyakoribb ködképződésének egyik oka az ipartelepek folytán a levegőbe kerülő sok szennyező alkotórész, por, füst, korom, hamu. Ezek a kis finom eloszlású, szilárd
 
*
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Köd”