„Őskor” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 5.38.138.196 (vita) szerkesztéséről Pallerti szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
13. sor:
[[Fájl:World map of prehistoric human migrations.jpg|260px|bélyegkép|jobbra|A mai ember, a ''[[Ember|Homo sapiens sapiens]]'' elterjedése a [[Föld]]ön, a [[mitokondriális Éva]] elmélet szerint (a számok mutatják, hogy a vándorlás egyes állomásai hány ezer évvel ezelőttre tehetők)]]
A paleolitikumban az emberek [[vadászat]]tal és gyűjtögetéssel szerezték táplálékukat, zsákmányállataikat főleg a pleisztocén megafauna adta. A nagy állatcsordák után vándorló emberek nagycsaládokban (klánokban) éltek, és kő-, fa-, illetve csonteszközöket használtak. A felső paleolitikumban (30-10 000 évvel ezelőtt, a [[Würm-glaciális|Würm]], azaz a [[pleisztocén]] eljegesedési periódusa alatt) alakult ki, és virágzott a művészet, ekkor készültek a ma is ismert [[barlangrajz]]ok, mint például az [[Altamira-barlang|Altamirai]] vagy a [[Lascaux-i barlang|Lascauxi]], valamint ekkor készültek még a híres szobrocskák is, mint amilyen a [[Willendorfi vénusz]], amelyeket kőből, [[csont]]ból faragtak vagy [[agyag]]ból formáztak és kiégettek. A felső paleolitikum embere készített ékszereket is (nyakláncokat, karkötőket) kagylókból és állatfogakból. Fontos megjegyezni, hogy az emberi [[kultúra]] egyes állomásai nem egy időben jelentek meg mindenhol a [[Föld]]ön, tehát míg [[Európa|Európában]] az őskor kb. 11 000 éve véget ért, addig az [[Ausztrália (kontinens)|ausztrál]] bennszülötteknél ez például csak az európaiak megjelenését követően következett be.
|