Wikipédia

„Fájdalmas Szűzanya” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Ragold átnevezte a(z) Fájdalmas anya lapot a következő névre: Fájdalmas Szűzanya
Történeti kiegészítések
2. sor:
 
'''Fájdalmas Szűzanya''' vagy '''Fájdalmas anya''' (latinul: ''Mater dolorosa''), '''Fájdalmas Szűz''' vagy '''Hétfájdalmú Szűz''', a magyar népi hagyományban néha '''Fájdalmas Boldogasszony'''{{refhely|Katolikus Lexikon – Fájdalmas Boldogasszony szócikk}}: [[Szűz Mária|Máriának]], [[Jézus|Jézus Krisztus]] anyjának egyik, a [[Római katolikus egyház|katolikus egyházban]] szokásos megnevezése, vallásos tárgyú festmények, szobrok, irodalmi és egyéb műalkotások gyakori témája. Az ábrázolás különleges és közismert formája a Pietà, vagyis a keresztről levett halott Krisztust ölében tartó Mária. Liturgikus tisztelete kiemelten kötődik a [[szervita rend]] hagyományához, ünnepnapja szeptember 15.
 
== Eredete ==
 
Az [[újszövetség]]i [[Biblia|Szentírás]]ban [[Lukács evangéliuma]] megemlékezik arról, hogy amikor Szűz Mária és [[József (Jézus nevelőapja)|Szent József]] a [[zsidó vallás]] előírásai szerint bemutatták [[Jézus]]t a [[jeruzsálemi templom]]ban, akkor az agg Simeon megjövendölte Máriának: ''”A te lelkedet is tőr járja át"''.<ref>{{Cite web|url=http://szentiras.hu/SZIT/Lk2,22-35|title=Szent István Társulati Biblia - Lukács evangéliuma - Lk 2,22-35|accessdate=2017-05-23|last=szentiras.hu|work=szentiras.hu|language=hu}}</ref> Az [[Római katolikus egyház|egyházi]] hagyomány szerint ez a prófétai mondat a maga egészében akkor teljesült be, amikor a római katona a keresztre feszített és már meghalt Jézus oldalát lándzsával átdöfte<ref>{{Cite web|url=http://szentiras.hu/SZIT/Jn19,33-34|title=Szent István Társulati Biblia - János evangéliuma - Jn 19,33-34|accessdate=2020-09-13|last=szentiras.hu|work=szentiras.hu|language=hu}}</ref> (latinul ''transfixio'', "átszúrás"). A hagyomány úgy tartja, ekkor vált teljesen eggyé Szűz Mária szenvedése Jézuséval. Az élő anya ugyanis jelen volt, ott állt fia keresztfája alatt, és szemtanúja volt Jézus szenvedéstörténetének. Krisztus testében szenvedett, de lélekben nem tört meg, az anyja viszont lelkében szenvedett de testével nem tört meg.{{refhely|Gyöngyös, Életünk 2014}} Így anya és fia, Szűz Mária és Jézus szíve összeforrt ebben a pillanatban.
 
A kereszt alatt álló Mária (a szoros értelemben vett ''Fájdalmas Anya'') szenvedésén kívül később a jámborság több más evangéliumi és hagyománybeli mozzanatot is azonosított, amelyekben Mária társa lett fia szenvedéseinek, részben már a keresztre feszítés előtt is, annak gyermekkorától kezdve. Így alakult ki a ''Hétfájdalmú Szűzre'' vonatkozó hagyomány. [[1236]]-ból származik az első feljegyzés, amely Szűz Mária hét örömét és fájdalmát sorolja fel (addig általában ötöt-ötöt tartottak számon).
[[File:Mater Dolorosa-El Greco mg 9993.jpg|bélyegkép|220px|El Greco: Mater Dolorosa]]
 
''A „hét fájdalom” szokásos felsorolása:''{{refhely|Gyöngyös, Életünk 2014|,|Borrelli Addolorata}}
*Jézus körülmetélése (Lk 2,21)<ref>{{Cite web|url=http://szentiras.hu/SZIT/Lk2,21|title=Szent István Társulati Biblia - Lukács evangéliuma - Lk 2,21|accessdate=2020-09-14|last=szentiras.hu|work=szentiras.hu|language=hu}}</ref>
:* vagy ehelyett Simeonnak a Mária lelkét árjáró tőrre vonatkozó jövendölése (Lk 2,22-35)
19 ⟶ 21 sor:
(Megjegyzendő, hogy Jézus születése nem tartozik ezek közé az események közé, mert a katolikus hagyomány szerint Mária fájdalom nélkül szülte gyermekét, mivel [[Szeplőtelen fogantatás|mentes volt]] az [[eredendő bűn]]től, márpedig – a Teremtés könyve alapján (Ter 3,16)<ref>{{Cite web|url=http://szentiras.hu/SZIT/Ter3,16|title=Szent István Társulati Biblia – Teremtés könyve - Ter 3,16|accessdate=2020-09-14|last=szentiras.hu|work=szentiras.hu|language=hu}}</ref> – a szülés fájdalmas voltát az eredendő bűn büntetéseként értelmezték.)
 
==Története==
A Fájdalmas Szűzanya-kultusz kibontakozásának gyökere valószínűleg a [[keresztes háborúk]] Szentföld-élményében és az ahhoz kapcsolódó passió-kultuszban kereshető. Terjesztéséért a koldulórendek, különösen a ferencesek tettek sokat, a [[szervita rend]]nek pedig kifejezett lelkiségévé vált.{{refhely|Katolikus Lexikon – Hétfájdalmú Szűz szócikk}}
 
[[1221]]-ből származik az első adat Fájdalmas Szűzanya-[[oltár]] állításáról, mégpedig a [[Baden-Württemberg]]i [[Schönau (Baden-Württemberg)|Schönau]] [[kolostor]]ának templomában. A hagyomány szerint [[1233]]-ban, de legkésőbb az [[1240-es évek]] elején megalakul Firenze közelében a [[szervita rend]] (olaszul ''Compagnia di Maria Addolorata'', a "Fájdalmas Szűzanya Társasága", vagy ''Servi di Maria'', "Mária szolgái"), melynek tagjai a Fájdalmas Szűzanya tiszteletét kezdettől fogva központi célkitűzésüknek tartják. A rend [[1304]]-ben kapja meg a pápai jóváhagyást, de már ezt megelőzően, a [[13. század|XIII. század]] végén elterjed Itáliában, sőt eljut német területre is.{{refhely|Borrelli Addolorata}}
=== Ünneplése ===
[[File:Bartolomé Esteban Murillo (1617-1682) (studio of) - Mater dolorosa - 2900002 - National Trust.jpg|bélyegkép|220px|[[Bartolomé Esteban Murillo]] (1617-1682): Mater Dolorosa]]
Isten Anyjának szenvedéseiről a [[liturgia|liturgiában]] már a rá vonatkozó külön ünnepek időpontjának rögzülése előtt is megemlékeztek, leginkább a Nagyhéten. Ennek nyomai már a [[11. század|XI. század]]ban fellelhetők. A német szervita szerzetesek a XIII.-XIV. században Mária fájdalmainak ünneplését [[Nagyszombat (kereszténység)|Nagyszombat]]on tartják, és elterjesztik a kereszt alatt álló Mária együttszenvedésének (latinul: ''Compassio Mariae'') liturgiáját. A [[15. század|XV. század]]ban elterjed a gondolatnak a húsvéti időben való ünneplése, a kölni érsek [[1414]]-ben körmenetet is rendel a megemlékezéshez. Az ünnep első konkrét dátumát az 1423-as kölni zsinat vezette be a [[Húsvét]] 3.utáni vasárnapjáraharmadik péntekre{{refhely|katolikus.hu – Szentek|,|il Redattore 2016}}, amit a [[16. század|XVI. század]] folyamán Galliában és Itáliában megtartottak{{refhely|Katolikus Lexikon – Fájdalmas péntek szócikk}}. Ekkortól nevezték az ünnepet ''Fájdalmas pénteknek''. Egy [[1714]]. augusztus 18-án kelt római rendelkezés már a virágvasárnap előtti pénteken történő ünneplést erősíti meg, és [[XIII. Benedek pápa]] – a huszita képrombolásért való engesztelés gondolatával összekötve – [[1727]]-ben az egész katolikus egyház számára előírtaez utóbbi az ünneplést,időpontot ésírta egyben áthelyezte azt a [[nagyböjt]]be, a virágvasárnap előtti péntekreelő{{refhely|katolikus.hu – Szentek}},. A [[nagyböjt]]i amidátum által jobban kidomborodott Mária fájdalmának a kereszthalálra készülő Jézussal való párhuzamossága, bár a nagyböjt ősi liturgikus rendjében ez az ünnep mindig valamelyest idegen test maradt{{refhely|Katolikus Lexikon – Hétfájdalmú Szűz szócikk|,|Katolikus Lexikon – Fájdalmas péntek szócikk}}. Ekkortól nevezték ezt az ünnepet ''Fájdalmas pénteknek''.
 
A Fájdalmas Szűzanyát különösen tisztelő [[Szervita rend|szerviták]] ettől függetlenül, bár hasonló logika alapján kezdték ünnepelni az 1240-es évektől Mária szenvedéseit a [[Szent kereszt|Szent Kereszt felmagasztalásának]] ünnepe után, szeptember harmadik vasárnapján{{refhely|Adoremus 2020 szeptember}}. A rend [[1668]]. [[Június 9.|június 9]]-ei dátummal kapta meg a [[Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció|Rítuskongregáció]] jóváhagyását aMária rendhét [[1668]]-banfájdalmának kaptavotívmiséjére, megaz erreünnep azszeptember ünneplésre,harmadik vasárnapjára eső amitidőpontját azutánpedig [[VIIXII. PiuszInce pápa]] terjesztetthagyta kijóvá az[[1692]]-ben. egész[[VII. egyházraPiusz pápa]] [[1814]]-ben – hálából a [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] fogságából való szabadulásáért – ezt a szeptemberi időpontot terjesztette ki most már az egész egyházra kötelező ünneplésként, ésbeiktatva egybenezt szeptembera harmadiknapot vasárnapjáraaz helyezteünnepek római általános kalendáriumába.{{refhely|Borrelli Addolorata}} [[XI. Piusz pápa]] [[1913]]-ban tette át az ünnepet [[szeptember 15.|szeptember 15]]-ére, a Szent kereszt felmagasztalása ünnepét ([[szeptember 14.]]) követő napra azzal a szándékkal, hogy megszüntesse a kettős (nagyböjti és szeptemberi) ünneplést{{refhely|Adoremus 2020 szeptember}}. A Virágvasárnap előtti ''Fájdalmas péntek'' végül 1960-ban került ki teljesen a liturgikus naptárból{{refhely|Katolikus Lexikon – Fájdalmas péntek szócikk}}. Így tehát a jelenlegi katolikus liturgikus naptárban a Fájdalmas Szűzanyának egy ünnepe van, [[Szeptember 15.|szeptember 15]]-én.
 
==Művészi megjelenítése==
[[File:Weggentalkirche, Mater dolorosa (5492153231).jpg|bélyegkép|jobb|220px|Fájdalmas Anya-szobor a németországi Weggentalkirche zarándokhelyen ([[Rottenburg am Neckar]])]]
Mária szenvedésének legkorábbi ismert megjelenítése a keresztény irodalomban az ismeretlen szerző által írt (néhol tévesen [[Clairvaux-i Szent Bernát|Szent Bernát]]nak tulajdonított) ''Liber de passione Christi et dolore et planctu Matris eius'', azaz "Könyv Krisztus szenvedéséről és az ő Anyjának fájdalmáról és síralmáról". Ezzel kezdődik a "Mária siralma-irodalom" története a különböző nyelveken. A keresztény liturgikus költészet egyik leghíresebb ide tartozó műve a [[Jacopone da Todi]]nak tulajdonított ''[[Stabat Mater|Stabat Mater dolorosa]]'' ''(Áll a gyötrött Istenanyja)'' kezdetű, röviden gyakran csak ''Stabat Mater''-ként emlegetett [[szekvencia (liturgia)|szekvencia]].{{refhely|Borrelli Addolorata}} Az első fennmaradt magyar nyelvű költemény, a XIII. századi ''[[Ómagyar Mária-siralom]]'' szinténis ehhezebbe a témáhozvonalba kapcsolódikilleszkedik.
 
Mária fájdalmas voltát a képzőművészeti alkotások számos különböző attribútummal ábrázolják, például:
50 ⟶ 54 sor:
 
Az ősi felvidéki, és ma is az egyik legnépszerűbb [[szlovákia]]i búcsújáróhely, [[Sasvár]] pálos templomában található pietà-szoborról a jámbor néphit azt tartja, hogy mindenkire érdeme szerint tekint: a megátalkodottakra szigorúan, az igazakra kegyesen.{{refhely|Katolikus Lexikon – Hétfájdalmú Szűz szócikk}}
[[Fájl:Esztergom.szenttamás.JPG|thumb|right|250px220px|A [[Fájdalmas Szűz-kápolna (Esztergom)|fájdalmasFájdalmas szűz kápolnájaSzűz-kápolna]] [[Esztergom]] [[Szenttamás (Esztergom)|Szenttamás]] városrészében]]
 
A barokk korban virágzott a Fájdalmas Szűz kultusza, számos kápolna, különösen temetőkápolnák épültek a történelmi Magyarországon is a tiszteletére.
62 ⟶ 66 sor:
*{{Pnl}}
*{{hely|Katolikus Lexikon – Fájdalmas Anya szócikk}}{{cite book | title = Magyar katolikus lexikon | chapter = Fájdalmas Anya | chapterurl = http://lexikon.katolikus.hu/F/F%C3%A1jdalmas%20Anya.html}}
 
*{{hely|Katolikus Lexikon – Hétfájdalmú Szűz szócikk}}{{cite book | title = Magyar katolikus lexikon | chapter = Hétfájdalmú Szűz | chapterurl = http://lexikon.katolikus.hu/H/H%C3%A9tf%C3%A1jdalm%C3%BA%20Sz%C5%B1z.html}}
 
*{{hely|Katolikus Lexikon – Fájdalmas Boldogasszony szócikk}}{{cite book | title = Magyar katolikus lexikon | chapter = Fájdalmas Boldogasszony | chapterurl = http://lexikon.katolikus.hu/F/F%C3%A1jdalmas%20Boldogasszony.html}}
 
*{{hely|Katolikus Lexikon – Fájdalmas péntek szócikk}}{{cite book | title = Magyar katolikus lexikon | chapter = fájdalmas péntek | chapterurl = http://lexikon.katolikus.hu/F/f%C3%A1jdalmas%20p%C3%A9ntek.html}}
 
*{{hely|katolikus.hu – Szentek}}[http://www.katolikus.hu/szentek2/SZENTEK/00000065.HTM FÁJDALMAS SZŰZANYA] {{Wayback|url=http://www.katolikus.hu/szentek2/SZENTEK/00000065.HTM# |date=20160305022723 }} - katolikus.hu
*{{hely|Gyöngyös, Életünk 2014}}{{Cite web |url=http://www.gyongyos.ofm.hu/eletunk/j_3_2014_fajdalmas_anya_bucsu.pdf# |title=Archivált másolat |accessdate=2017-05-23 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160828130610/http://gyongyos.ofm.hu/eletunk/j_3_2014_fajdalmas_anya_bucsu.pdf# |archivedate=2016-08-28 }}
*{{hely|Adoremus 2020 szeptember}}''Adoremus 2020. szeptember'', Magyar Kurír, [Budapest], 2020. {{ISSN|1589066X}}▼
*{{hely|il Redattore 2016}}{{Cite web |url=http://www.ilredattore.it/index.php?option=com_k2&view=item&id=9433:serra-i-particolari-della-festa-dell-addolorata-di-marzu|title=Serra, i particolari della festa dell’Addolorata “di marzu”|accessdate=2020-09-14|last=ilredattore.it|language=it}}
*{{hely|Borrelli Addolorata}}{{Cite web |url=http://www.santiebeati.it/dettaglio/24450|title=Beata Vergine Maria Addolorata|accessdate=2020-09-14|author=Antonio Borrelli|language=it}}
 
▲*{{hely|Adoremus 2020 szeptember}}''Adoremus 2020. szeptember'', Magyar Kurír, [Budapest], 2020. {{ISSN|1589066X}}
 
==További információk==
78 ⟶ 80 sor:
 
==Kapcsolódó szócikkek==
*[[Szűz Mária]]
*[[Stabat Mater]]
*[[Pietà (művészettörténet)|Pietà]]
*[[Passió]]▼
*[[Szervita rend]]
▲*[[Passió]]
 
{{DEFAULTSORT:Fajdalmas Szuzanya}}
 
[[Kategória:Katolikus Mária-kultusz]]
[[Kategória:Művészettörténet]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Fájdalmas_Szűzanya”