„Fájdalmas Szűzanya” változatai közötti eltérés

==Művészi megjelenítése==

[[File:Weggentalkirche, Mater dolorosa (5492153231).jpg|bélyegkép|jobb|220px|Fájdalmas Anya-szobor a németországi Weggentalkirche zarándokhelyen ([[Rottenburg am Neckar]])]]

Mária szenvedésének legkorábbi ismert megjelenítése a keresztény irodalomban az ismeretlen szerző által írt (néhol tévesen [[Clairvaux-i Szent Bernát|Szent Bernát]]nak tulajdonított) ''Liber de passione Christi et dolore et planctu Matris eius'', azaz "Könyv Krisztus szenvedéséről és az ő Anyjának fájdalmáról és síralmáról". Ezzel kezdődik a "Mária siralma-irodalom" története a különböző nyelveken. A keresztény liturgikus költészet egyik leghíresebb ide tartozó műve a [[Jacopone da Todi]]nak tulajdonított ''[[Stabat Mater|Stabat Mater dolorosa]]'' ''(Áll a gyötrött Istenanyja)'' kezdetű, röviden gyakran csak ''Stabat Mater''-ként emlegetett [[szekvencia (liturgia)|szekvencia]].{{refhely|Borrelli Addolorata}} Az első fennmaradt magyar nyelvű költemény, a XIII. századi ''[[Ómagyar Mária-siralom]]'' is ebbe a vonalba illeszkedik.

 

Mária fájdalmas voltát a képzőművészeti alkotások számos különböző attribútummal ábrázolják, például:

[[Fájl:Michelangelo's Pietà, St Peter's Basilica (1498–99).jpg|bélyegkép|220px|Michelangelo Buonarroti: [[Pietà (Szent Péter-bazilika)|Pietà]]]]

 

{{Bővebben|Pietà (művészettörténet)}}

A Fájdalmas Anya ikonográfiájának külön ága a Pietà (vagy nemzetközi írásmóddal ''Pieta'', magyaros kiejtés szerint ''piéta'' - az [[olasz nyelv|olasz]] ''pietà'', „szánalom” szóból), a [[Kereszt (jelkép)|keresztr]]ől levett [[Jézus|Krisztus]]t ölében tartó és fiát sirató [[Szűz Mária|Mária]] ábrázolása, mely kedvelt témája mind a [[Festőművészet|festészet]]nek, mind a [[szobrászat]]nak. Az egyik leghíresebb piéta [[Michelangelo Buonarroti|Michelangelo]] ilyen tárgyú [[Pietà (Szent Péter-bazilika)|szobra]] a római [[Szent Péter-bazilika|Szent Péter-baziliká]]ban.