Wikipédia

„A sátáni versek” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
cselekmény sablon ki
37. sor:
 
== A regény tartalma ==
[[Iszlám|Muzulmán]] [[terroristaTerrorizmus|terroristák]] az angol partvonal felett felrobbantanak egy utasszállító repülőgépet. A két főszereplő csodálatos módon túléli a zuhanást. Földet érésükkor „újjászületnek”: az indiai (elsősorban vallásos témájú) filmekben játszó Gibreel Farishta angyali [[Glória (művészet)|glóriát]] növeszt, míg az elangolosodott, elsősorban mesteri szinkronhangjából élő Saladin Chamcha homlokán szarvak jelennek meg, és külső megjelenésében egyre jobban hasonlítani kezd az [[Sátán|Ördögre]].▼
{{Cselekmény}}
▲[[Muzulmán]] [[terrorista|terroristák]] az angol partvonal felett felrobbantanak egy utasszállító repülőgépet. A két főszereplő csodálatos módon túléli a zuhanást. Földet érésükkor „újjászületnek”: az indiai (elsősorban vallásos témájú) filmekben játszó Gibreel Farishta angyali [[Glória (művészet)|glóriát]] növeszt, míg az elangolosodott, elsősorban mesteri szinkronhangjából élő Saladin Chamcha homlokán szarvak jelennek meg, és külső megjelenésében egyre jobban hasonlítani kezd az [[Sátán|Ördögre]].
 
A könyv a [[mágikus realizmus]] stílusjegyeit hordozza. A cselekmény nem követi az időrendet: a háttér eseményeit csak jóval később tudjuk meg, ide-oda ugrálunk a jelen, a múlt, a sokkos Gibreel víziói, amikben saját magát Gábriel arkangyalként látja, és Saladin pokoljárása között. Valóság elkeveredik a képzelettel, míg Farishta bevándorló szerelme önfeláldozó küzdelmet folytat kedvese szellemi épségéért. Saladin pedig, a saját maga és mások gyűlöletétől kínozva, végül ott találja meg a harmóniát, ahol a legkevésbé várná.
45 ⟶ 44 sor:
 
Mindenképpen megemlítendő a regénnyel kapcsolatban, hogy első és legfőbb ihletőjeként Rushdie a [[A Mester és Margarita|''Mester és Margaritá''t]] aposztrofálta. [[Mihail Afanaszjevics Bulgakov|Bulgakov]] hatása nem csupán a cselekményen (de természetesen legfőképpen azon) érezhető.
{{Cselekmény vége}}
 
== Főbb szereplők ==
A könyv, mint Rushdie több más írása is, Angliában élő indiaiakról szól, ill. visszatérésükről szülőhazájukba. A két ország közötti híd pedig a ''Bostan'' nevű utasszállító repülőgép, az [[Air India]] menetrend szerinti járata, ami a Paradicsom egyik kertjéről kapta nevét, és amit felszállása után szélsőséges [[Szikhizmus|szikh]] terroristák kerítettek hatalmukba.
=== Gibreel Farishta ===
Színész, állampolgársága szerint indiai, eredeti neve Ismail Najmuddin. Hazájában rendkívüli népszerűségre tett szert vallásos témájú filmjeivel. A lehelete hírhedt a partnernői között, ugyanis iszonyú szájszaga van. Tizenöt éven keresztül volt a [[bombay]]i filmek legfényesebb csillaga, még mielőtt szeszélyes eltűnésével tönkretette a ''Fantombogár'' forgatását. Hiába keresték rendőri erőkkel is, csak egy rejtélyes üzenetet találtak a Malabar-hegyen álló felhőkarcoló legfelső emeletén, Gibreel agglegénylakásán:
56 ⟶ 53 sor:
Ismail gyerekkorában az apja mellett mint ebédkihordó dolgozott. Kiskamasz korában anyját, Naima Najmuddint elütötte egy busz. Apjával a munkába temették bánatukat, aki aztán a megfeszített tempótól szívrohamot kapott Gibreel 19 éves korában, épp mikor kinevezték szervezőnek. A majdnem nagykorú árvát Babasaheb Mhatre, egy befolyásos üzletember vette pártfogásába, aki aztán 21 éves korára összehozta neki az első aprócska filmszerepet is.
Mhatre felesége tulajdon fiaként szerette Ismailt, és átplántálta belé a reinkarnációba vetett mély hitét.
A Gibreel Farishta művésznevet anyja tiszteletére választotta, aki angyalkának becézgette (mint [[Gábriel angyalarkangyal]], valamint lásd még a farishta szó „bájos”, „kedves” jelentését). A nagy áttörést D. W. Rama filmje hozta meg neki, aki Ganesh (vagyis magyarul Ganésa) isten történetét adaptálta volna vászonra, azonban egyetlen addigi sztár sem fogadta el a főszerepet, amit teljes egészében elefántmaszkban kellett játszani. A sikerrel jött a pénz és a nők, köztük [[#Rekha Merchant|Rekha Merchant]]. A sztár olyan titokban bonyolította a légyottjait, hogy az aggódó Mhatre meggyanúsította: „talán [[homoszexualitás|homoszexuális]]”, ám Gibreel mosolyogva biztosította, mi sem áll tőle távolabb, ő sosem tenne ilyet. Mhatre azt tanácsolta, hogy állapodjon meg mihamarabb egy tisztességes asszony mellett, de Gibreel képtelen volt erre.
 
Amikor Gibreel a Kanya Kumari környékén forgatott, egy angol [[kaszkadőr]] ütését követően összeesett, és súlyos belső vérzésekkel kórházba szállították. Hét napig vérzett, közben magában imádkozott és [[Allah]] segítségéért könyörgött, később pedig dühöngeni kezdett. Mikor a gondolatmenete eljutott odáig, hogy nincs szüksége Allahra, a betegség lefolyása más irányt vett. Csakhamar lábra állt és első cselekedete volt a vallási előírásokra fittyet hányva bevacsorázni egy hatalmas adag disznóhúst. Ekkor látta meg a szőke Allie-t. Három napot töltöttek együtt, ami elég volt ahhoz, hogy miután Allie hazaindult Londonba, Gibreel is hátat fordítson Indiának, és mint egy egyszerű utas, Ismail Najmuddin, a ''Bostan'' fedélzetére lépjen.
82 ⟶ 79 sor:
 
=== Alleluia Cone ===
A könyvben szereplő profi sportolónő az [[1980-as évek]] ideáljainak egyike, aki megmászta a [[Csomolungma|Mount EverestEverestet]]et. Allie oxigénpalack nélkül tette meg a csúcsra vezető utolsó pár métert is, aminek során valószínűleg agykárosodást szenvedett, de legalábbis nem szűnő látomásai vannak, főszerepükben egy elhunyt hegymászó, Maurice Wilson szellemével.
 
Szülei [[varsó]]i menekültekként érkeztek Londonba. Apja, Otto Cone (művészettörténész, [[Francis Picabia]] életrajzírója) angolosította a nevüket az eredeti Cohen-ről. Otto Angliában hátat fordított a múltnak, nem olvasott több [[lengyelek|lengyel]] irodalmat, mert úgy vélte, anyanyelvét bemocskolta a történelem.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/A_sátáni_versek”