„Csüry István” változatai közötti eltérés
(Nincs különbség)
|
A lap 2020. szeptember 16., 11:01-kori változata
Dr. Csüry István (Mikola, 1921. július 2. – Debrecen, 1980. december 3.) az Egyetemi Könyvtár főigazgatója, a Szocialista Kultúráért kitüntetés, a Szabó Ervin-emlékérem és a Munka Érdemrend ezüst fokozatának tulajdonosa.[1]
| Csüry István | |
| Született | 1921. július 2. Mikola |
| Elhunyt | 1980. december 3. (59 évesen) Debrecen |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Csűry Bálint |
| Foglalkozása | könyvtáros |
| Tisztsége |
|
| Iskolái | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája
Középiskolai tanulmányait Kolozsváron végezte el. 1940–1944 között magyar-német szakon Eötvös-kollégista volt a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. A II. világháború miatt tanulmányait 1945-ben a Debreceni Egyetem magyar-német szakán fejezte be. 1946-ban bölcsészdoktorátust szerzett.[2] 1945–1980 között a debreceni egyetemi könyvtárban dolgozott: önkéntes gyakornok (1945), könyvtári aszisztens (1946), osztályvezető (1950), 1947–1949 között Kondor Imre helyettes megbízott könyvtárigazgatója, 1956-tól igazgató, 1977-től főigazgató volt. 1958–1979 között a Könyv és Könyvtár című évkönyv szerkesztője volt. 1972–1975 között a magyarországi egyetemi könyvtárak szakfelügyelője volt.
Munkássága
Nevéhez köthető az egyetemi könyvtár korszerűsítése, az egyetem több könyvtárának hálózatba foglalása és együttes működtetése, a központi könyvtár begyűjtő és kiszolgáló információs tevékenységének kiterjesztése, városon belüli és regionális könyvtárközi és bibliográfiai együttműködés kiépítése. Fontos munkája volt az országos és központi könyvtárügyekben, mint szakértő-közreműködő. Részt vett az Országos Könyvtárügyi Tanács és számos könyvtárügyi bizottság munkájában. Később foglalkozott ismeretelmélettel, a tudományos megismerés folyamatával, valamint irodalomszociológiával is. Kezdeményezője volt a debreceni egyetemi könyvtár több kiadványsorozatának.
Családja
Szülei: Dr. Csűry Bálint (1886–1941) nyelvész és Magoss Erzsébet (1895–1964)[3] voltak. 1962-ben házasságot kötött; felesége, Kató Klára könyvtáros volt.[4] Fia: Csűry István nyelvész, a debreceni francia tanszékvezető docense.
Szakcikkeinek témái
- a könyvtári munkaszervezés és annak módszertana
- az egyetemi könyvtár és hálózata modellje
- a bibliográfia-elméletkérdés köre
- a gyűjtés és regisztrálás érdekküszöbei
- a könyvtár mint kutatóhely, a szakreferatura és eszköztára
- regionális könyvtárközi feladatok.
Művei
Díjai
- a Szocialista Kultúráért díj (1959, 1969)
- Szabó Ervin-emlékérem (1972)
- a Munka Érdemrend ezüst fokozata (1978)
Jegyzetek
- ↑ Gyászjelentése
- ↑ Kiadatlan doktori értekezése: Móricz Zsigmond társadalomszemlélete.
- ↑ Édesanyja gyászjelentése
- ↑ Halálesete bejegyezve a debreceni állami halotti akv. 3054/1980. folyószám alatt.
Források
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Gomba Szabolcsné: Csüry István pályaképe (Könyv és Könyvtár, 13. kötet; 1982)
- https://adoc.pub/a-debreceni-egyetemi-knyvtar-tisztviseli-adatokkal.html
- http://epa.oszk.hu/01300/01367/00021/pdf/02csuryi.pdf
További információk
- A Szabó Ervin-emlékérem első kitüntetettjei, Csüry István (Könyvtáros, 1972. 10. sz.)
- Bényei Miklós: Csüry István (Könyvtáros, 1981. 6. sz.)
- Korompai Gáborné: Csüry István szakirodalmi munkássága (Könyv és Könyvtár, 13. kötet, 1982)
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Gerő Gyula: Kitüntetett könyvtárosok névtára. = Könyvtári Figyelő 2000. különszám. XIII.
- Révai új lexikona V. (Cza–D). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-216-7
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8