„Tranzitív reláció” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dkuratowski (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
17. sor:
 
*a [[halmaz]]ok között a [[tartalmazási reláció]] (mert ha az <math>A</math> halmaz tartalmazza a <math>B</math> halmazt, a <math>B</math> halmaz pedig tartalmazza a <math>C</math> halmazt, akkor az <math>A</math> halmaz mindenképpen tartalmazza a <math>C</math> halmazt is),
* [[valós számok]]on a [[kisebb-egyenlő]], a [[nagyobb-egyenlő]], a [[kisebb]], a [[nagyobb]], az [[egyenlőség (matematika)|egyenlőség]]
 
* minden [[ekvivalenciareláció]], úgymint:
** [[halmazok]]on az [[ekvivalens halmazok|ekvivalencia]], azaz [[számosság]]azonosság;
** [[egész számok]]on az azonos [[paritás (matematika)|paritás]], vagy általánosabban az azonos [[maradékosztály]]ba tartozás,
** egy [[sík (geometria)|sík]] vagy a [[euklideszi illeszkedési tér|tér]] egyenesein a [[párhuzamos]]ság
** a tér síkjain a párhuzamosság
** [[logikai formula|logikai formulák]] halmazán az [[logikai ekvivalencia]]
* Minden [[előrendezési reláció|(elő)rendezési]] és [[rendezési reláció]], pl.:
** pozitív [[egész számok]]on az [[oszthatóság]]
** [[halmaz]]okon a [[tartalmazási reláció]].
*az emberek között a „fölmenő rokona” reláció (mert ha egy személy fölmenő rokona egy másiknak, ez a másik pedig fölmenő rokona egy harmadiknak, akkor az első szükségszerűen fölmenő rokona a harmadiknak is).
 
29 ⟶ 38 sor:
 
*az emberek között az „ismerik egymást” reláció (mert ha egy ember ismer egy másikat, s ez a másik ismer egy harmadikat, attól az első még nem fogja szükségképpen ismerni a harmadikat).
 
=== További példák tranzitív relációkra ===
 
* [[valós számok]]on a [[kisebb-egyenlő]], a [[nagyobb-egyenlő]], a [[kisebb]], a [[nagyobb]], az [[egyenlőség (matematika)|egyenlőség]]
* minden [[ekvivalenciareláció]], úgymint:
** [[halmazok]]on az [[ekvivalens halmazok|ekvivalencia]], azaz [[számosság]]azonosság;
** [[egész számok]]on az azonos [[paritás (matematika)|paritás]], vagy általánosabban az azonos [[maradékosztály]]ba tartozás,
** egy [[sík (geometria)|sík]] vagy a [[euklideszi illeszkedési tér|tér]] egyenesein a [[párhuzamos]]ság
** a tér síkjain a párhuzamosság
** [[logikai formula|logikai formulák]] halmazán az [[logikai ekvivalencia]]
* Minden [[előrendezési reláció|(elő)rendezési]] és [[rendezési reláció]], pl.:
** pozitív [[egész számok]]on az [[oszthatóság]]
** [[halmaz]]okon a [[tartalmazási reláció]].
 
[[Kategória:Relációkalkulus]]