Sigray Károly

Gróf alsó- és felsősurányi Sigray Károly (Felsősurány, 1716. szeptember 2. – Ivánc, 1800. július 8.) nagybirtokos főnemes, királyi tanácsos, hétszemélynök, Somogy vármegye főispánja.

Sigray Károly
Született	1716. szeptember 2. Felsősurány
Elhunyt	1800. július 8. Ivánc
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Bossányi Zsófia, Cziráky Katalin, Szvetics Zsófia
Foglalkozása	hétszemélynök, királyi tanácsos, főispán
Tisztsége	Somogy vármegye főispánja (1772–1785) Somogy vármegye főispánja (1790–1798)
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Régi magyar nemesi családba született, édesapja Sigray József somogyi főispán, édesanyja Gössinger Magdolna. Édespjával és Lajos fivérével együtt 1724-ben kaptak bárói címet. Alig volt 24 éves, amikor 1740-ben idősebb fiú lévén édesapja halála miatt átvette a család birtokainak vezetését. Surány majdnem egy teljes évszázadon keresztül volt a Sigray család otthona és uradalmi központja, ám Sigray Károly 1745-ben ezt Iváncra helyezte át, mert ott nagyobb földterületek és értékes erdők feküdtek. 1750-ben eladta a surányi kastély 60.000 Ft-ért, majd Iváncon az akkor már romokban heverő Ivánczy-kastély alapjaira új barokk stílusú kastély építtetett, mely 1767-re készült el.

Sigrayt 1760-ban kinevezték a Dunántúli Kerületi Tábla ülnökévé, ezzel kezdve meg hivatali pályafutását. 1771-ben Tolna és Fejér vármegye javaslatára megkezdték a Sárvíz mentén elterülő mocsarak felmérését és lecsapolásának előkészítését, majd nem sokkal ezután a Balaton hasonló felmérését. E munkálatok irányítására Mária Terézia Sigrayt nevezte ki királyi biztosnak. A munkálatok több alkalommal is félbeszakadtak, majd 1779-re felhagytak a Sárvíz munkálataival, 1784-re pedig már a Sió szabályozásával is. Eközben Sigray 1772 és 1785 között Somogy vármegye főispáni székében is ült. Ez idő alatt kapta a grófi címet saját maga és családja számára 1780-ban. Vármegyei hivatalából való távozása után nem sokkal ismét megválasztották főispánná, ezúttal 1798-ig maradt pozíciójában. Közben, 1795-ben kinevezték a Kőszegi Kerületi Tábla elnökévé is. 1798-ban érdemei elismeréséül a Szent István-rend középkeresztjével tüntették ki.

Családja

Sigray gróf háromszor is megnősült élete során. Első felesége nagybossányi Bossányi Zsófia (1715–1750) volt, Bossányi Elek és Motesiczky Terézia leánya, aki egy leányt szült neki:

• Magdolna (1743–1821); férje: báró kerekesházi és czifferi Kerekes Zsigmond (1721–1781)

Valószínűleg első neje halála után nősült újra Sigray, ekkor gróf cziráki és dénesfai Cziráky Katalint vette el, de gyermekeik nem ismertek. 1761-ben vette el harmadik és egyben utolsó nejét, gróf nemesságodi Szvetics Zsófiát (1744–1784), Szvetics Jakab és Lada Mária leányát, aki négy gyermeket szült neki:

• Jakab Zsigmond József Ádám (1764–1795) jogász, a magyar jakobinus mozgalom egyik vezetője
• Ferenc József Ádám Vince (1768–1830) helytartósági tanácsos, Somogy vármegye főispánja; 1. felesége: zsadányi és törökszentmiklósi Almásy Johanna; 2. felesége: kisjeszeni és megyefalvi Jeszenszky Amália (1790–1848)
• Antónia Erzsébet (1769–1838); férje: gróf németújvári Batthyány Kajetán (1760–1817)
• Zsuzsanna; férje: kistatai Virág László

Források

• Sigray Károly gróf életrajza Vassurány község honalpján
• Kempelen Béla: Magyar Nemes családok, 9. kötet (online hozzáférés)