Wikipédia

„Feketefenyő” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a röv.
Az egyes alfajok elterjedési területe
23. sor:
** 2b: P. n. ssp. salzmannii var. corsicana
** 2c: P. n. ssp. salzmannii var. mauretanica
 
| wikispecies = Pinus nigra
| wikicommons = Pinus nigra
 
}}
[[Fájl:Pinus nigra range.svg|thumb|left|222px|Az egyes alfajok elterjedési területe:</br>
 
lila — Pinus nigra ssp. salzmannii</br>
kék — Pinus nigra ssp. laricio</br>
zöld — Pinus nigra ssp. nigra</br>
piros — Pinus nigra ssp. dalmatica</br>
sárga — Pinus nigra ssp. pallasiana]]
A '''feketefenyő''' ''(Pinus nigra)'' a [[tűnyalábos fenyő]] nemzetségbe tartozó, örökzöld [[fenyőfélék|fenyőfaj]]. Nevét tűinek szokatlanul sötét színéről kapta.
 
== ElterjedéseSzármazása, élőhelyeelterjedése ==
 
Nemzetségének többi tagjához hasonlóan az [[északi flórabirodalom]]ban honos. A [[mediterrán éghajlat|mediterrán]] és [[kontinentális éghajlat]]ú hegyvidékekre jellemző. Őshazája [[Anatólia|Kis-Ázsia]] és [[Délkelet-Európa]], de mára a [[Közép-Európa|közép-]] és [[Dél-Európa|dél-európai]] [[mészkő (kőzet)|mészkőhegységek]] száraz lejtőinek fontos erdőalkotó fájává vált. Elterjedési területe több kisebb-nagyobb, szigetszerű foltból áll, leginkább a [[Balkán-félsziget]] nyugati részén (az [[Illiricum flóratartomány]]ban) összefüggő. A mérsékelt övi lomberdős tájakon főleg a kiemelkedő szirteken, meredek lejtőkön, kopárokon jelenik meg.
 
A [[Domogled-hegység]]ben ([[Déli-Kárpátok]], [[Herkulesfürdő]] környéke) őshonos., [[Magyarország]] határain belül viszont nem. Hazánkban a [[19. század]] végén kezdték telepíteni ''P. nigra var. austriaca'' változatát kísérleti jelleggel, elsősorban a [[talaj]] védelmére (a kopár hegyoldalak [[talajerózió|eróziójának]] megakadályozására és a meszes [[homok]]talajok megkötésére). Mivel várakozáson felül beváltotta a reményeket, egyre inkább ültették fájáért is, eleinte csak a [[dolomit]]kopárok erdősítésére, majd az [[alföld]]i homokra is. A telepítés két nagy hulláma az [[1950-es évek|1950-es]] és az [[1970-es évek]]ben volt. Nagy, elegyetlen, tájidegen erdői számos [[ökológia]]i és [[természetvédelem|természetvédelmi]] problémát okoznak.
 
== Megjelenése, felépítése ==
 
Iker-[[edénynyaláb]]os ''(diploxylon'') kéttűs fenyőfaj.
 
Szabálytalan, robusztus termetű fenyő – mintegy 30&nbsp;m magasra nőhet meg. Koronája fiatalon kúpos, később ernyőszerűen kiszélesedik. Egyenes, hengeres törzse már alacsonyan elágazik. Kérge sötétSötét szürkésbarna kérge fiatalon sima (Józsa), az idősebb fáké mélyen repedezett, lemezesen pikkelyes. Új hajtásai sárgásan pikkelyesek, de már a fiatal ágak is feketésbarnák, durván pikkelyesek.
 
Merev, kemény, sötétzöld (csaknem fekete), 10–15&nbsp;cm hosszú tűi párosával állnak a törpehajtásokon. Az igen erőteljes, merev levelek csúcsa hegyes, a szélük fogas. A friss hajtásokon egyenesek, később meggörbülnek. Keresztmetszetük lapos, félkör alakú. A két levél tövét közös hártyás burok öleli.
48 ⟶ 54 sor:
Sárga porzós [[virág (botanika)|virágai]] csoportosan veszik körül az új hajtásokat. A termős virágok pirosak.
 
„Nagy rózsatoboznak” is nevezett, 6–8&nbsp;cm-es tobozai rövid kocsányon nőnek, aza az évitárgyévi hajtások tövénél, ahol oldalt állnak vagy lecsüngenek. Az alapjuk domború, feljebb a pikkelypajzsok éleltek. A pajzs rombusz alakú, kiemelkedő, okkersárga, a keresztorom élesen kiemelkedik, a köldök jól látható, barna, általában nem szúrós. A tobozok az első évben zöldek, a másodikban szürkésbarnára érnek. Magjai tojásdadok, szürkék.
 
== Életmódja ==
67 ⟶ 73 sor:
[[Fájl:Austrian Pine Pinus nigra Trunk 1700px.jpg|bélyegkép|262px|<center>Törzse]]
[[Fájl:Zapfen im Gras 2.jpg|bélyegkép|262px|<center>Érett tobozai]]
Változékony faj, a változatok kialakulását nagyban segíti, hogy előfordulásai izoláltak, szigetszerűek. Két alakkörét (nyugati és keleti)a különböző szerzők eltérően osztják alfajokra, illetve változatokra. A különböző jellegű termőhelyeken kifejlődött változatoknak nemcsak a megjelenése, de az életmódja is eltérő (Józsa).
 
A feketefenyő a szigetszerű előfordulások miatt erősen specializálódott; két alakkörre (nyugati és keleti) és szerzőktől függően több alfajra-változatra osztható.
 
A klasszikus felfogás szerint 5 változata volt:
89 ⟶ 94 sor:
** spanyol ''(hispanica)'',
** mauritániai ''(mauretanica)''.
* A '''déli alfaj''', a korzikai feketefenyő ''(P. nigra subsp. laricio / P. nigra var. corsicana, var. calabrica, var. maritima)'' [[Korzika|Korzikán]], [[Calabria|Calabriában]] és [[Szicília|Szicíliában]] él. Tűi rövidebbek. Egyesek ide sorolják az [[AbruzziAbruzzói-AlpokAppenninek]] ''barrea'' típusát is.
 
A '''közép-európai-balkáni''' és a '''keleti alfaj''' tűi rövidebbek, fiatalon kevésbé csavartak, vaskosabbak (8–17&nbsp;cm × 1,5–1,8&nbsp;mm). Bőrszövetük epidermisz alatti (belső) rétege vastagabb, 2–5 sejtsoros.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Feketefenyő”