„Karboránsav” változatai közötti eltérés

Képletek javítása (túl sok "H" volt feltűntetve, nem volt jelölve a töltés)
(1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.1)
(Képletek javítása (túl sok "H" volt feltűntetve, nem volt jelölve a töltés))
Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
{{lektor}}
[[Fájl:Carborane-acid-3D-balls.png|bélyegkép|180px|jobb|A karboránsav pálcika-modelje.<!--Ball-and-stick model of the carborane acid anion. (Acidic proton not displayed).--><br><br>Színek:<br>[[hidrogén]] − fehér,<br>[[klór]] − zöld,<br>[[bór]] − rózsaszín,<br>[[szén]] − fekete]]
A '''karboránsav''' egy szupersav, egymilliószor erősebb a [[kénsav]]nál.<ref>{{cite book|author=Olah, G. A.; Prakash, G. K. S.; Sommer, J.; Molnar, A. |title=Superacid Chemistry |edition=2nd |year=2009 |publisher=Wiley |page=41 |isbn=978-0-471-59668-4}}</ref> Ennek a nagymértékű savasságnak az az oka, hogy a karboránsav savmaradéka, a karborán anion ({{chem|CHBCB|11|Cl|11| - }}) nagyon stabil és sok benne az [[Elektronegativitás|elektronegatív]] szubsztituens (a [[klór]] atomok). A karboránsav képlete H(CHBCB<sub>11</sub>Cl<sub>11</sub>), ez az egyetlen ismert sav, ami képes protonálni a [[Buckminsterfullerén|C<sub>60</sub>-fulleréneket]] anélkül, hogy azok lebomlanának.<ref>{{cite journal|title=The Strongest Isolable Acid |author=Juhasz, M.; Hoffmann, S.; Stoyanov, E.; Kim, K.-C.; Reed, C. A. |journal=Angewandte Chemie International Edition |year=2004 |volume=43 |issue=40 |pages=5352–5355 |doi=10.1002/anie.200460005 |pmid = 15468064}}</ref><ref>{{cite journal|title=Carborane acids. New "strong yet gentle" acids for organic and inorganic chemistry |author=Reed, C. A. |journal=Chemical Communications |year=2005 |volume=2005 |issue=13 |pages=1669–1677 |doi=10.1039/b415425h |pmid=15791295 |url=http://www.reedgrouplab.ucr.edu/publications/Chem%20Comm%202005%201669.pdf |format=pdf}}</ref> Emellett ez az egyetlen (eddig ismert) anyag képes stabil [[anion]] kialakítására, ami elkülöníthető só az általa protonált [[benzol]]lal együtt ({{chem|C|6|H|7|+}}). A koordinációs kémiában a karboránokat a [[ligandum]]ok egyedi terjedelmes állványzataként lehet használni. Utóbbi időkben mutatták ki, hogy az azonos karboranil molekularészek erős elektronelvonó és elektronátadó szubsztituensként is működhetnek.<ref>{{cite journal|title=A coordination chemistry dichotomy for icosahedral carborane-based ligands |author=Spokoyny, A. M.; Machan, C. W.; Clingerman, D. J.; Rosen, M. S.; Wiester, M. J.; Kennedy, R. D.; Stern, C. L.; Sarjeant, A. A.; Mirkin, C. A. |journal=Nature Chemistry |year=2011 |volume=3 |issue=8 |pages=590–596 |doi=10.1038/nchem.1088 |pmid=21778977 |bibcode=2011NatCh...3..590S}}</ref>
 
== Források ==