„Kopernikusz” változatai közötti eltérés

A heliocentrikus világkép a [[matematika]] eszközeivel próbálta bebizonyítani, hogy a ptolemaioszi geocentrikus világképnél egyszerűbben és érthetőbben megmagyarázható az égitestek mozgása. A Földnek a bolygók közé sorolásával alapjaiban támadta az [[Arisztotelész természetfilozófiája|arisztotelészi fizikát]], és felborította a középkori ''scala naturae''nek, a dolgok hierarchikus elrendezettségének tételét, és ezzel az elmélettel a középkor végi [[tudományos forradalom]] elindítója lett. A ''De Revolutionibus'' rövid idő alatt elterjedt [[Európa|Európában]], 1566-ban [[Bázel]]ben újra kiadták, de ennek ellenére a heliocentrikus világkép csak lassan hódított teret (részben azért, mert Kopernikusz műve olvashatatlan volt). Nézetei rögtön ellenállásra találtak a fiatal protestáns mozgalom körében<ref>{{Cite journal|title=CopernicusCalvin's wasattitude notto a priestCopernicus|author=Edward Rosen|year=1960 dec.|language=angol|journal=Proc.Journal of the Am.History Philos.of SocIdeas|volume=10421 (63)}}</ref>, mivelhogy Kopernikusz elmélete ellentmondásban van az [[Héber Biblia|Ószövetség]] bizonyos verseinek betű szerinti értelmezésével. A katolikus egyház csak évtizedekkel később, az [[ellenreformáció]] hatására, kezdte támadni a benne leírt nézeteket, s csak 1616-ban, az első [[Galileo Galilei#Pere|Galilei-per]] idején tette a tiltott könyvek listájára, 1835-ig. Kopernikusz már maga is számított az egyházi kritikákra, amelyeket ezzel a megjegyzéssel igyekezett megelőzni: „a csillagászatot a csillagászok számára írják.”