„Sebastián de Belalcázar” változatai közötti eltérés

a
aprók
(0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10))
a (aprók)
[[1524]]-ben [[Francisco Hernández de Córdoba]] oldalán bevonult a mai [[Nicaragua|Nicaraguába]] és [[León (település, Spanyolország)|León]] városának első [[polgármester]]e lett. [[1527]]-ig töltötte be ezt a tisztséget, utána [[Honduras]]ba távozott. Rövid időre visszatért Leónba, majd [[1532]]-ben [[Peru]] partjaihoz hajózott és csatlakozott [[Francisco Pizarro]] expedíciójához.
 
[[1534]]-ben Pizarrónak segített az őslakosok legyőzésében, majd ezt követően útnak indul, hogy elfoglalja az [[ecuador]]i [[Quito|Quitót]]. Quito az [[Inkák|Inka Birodalom]] legészakibb városa volt, de Belalcázar megérkezése előtt az inka parancsnok [[Rumiñahui]] elrendelte az értékek elrejtését, majd felgyújtatta a várost. Belalcázar [[Diego de Almagro|Diego de Almagróval]] megalapította az új Quitót, és Pizarro után ''San„San Francisco de QuitónakQuitónak”'' nevezte el. [[1535]]-ben északra vonult a mai [[Kolumbia]] területére, hogy megtalálja [[Eldorádó]]t. [[1536]]-ban megalapította [[Cali]] városát, majd ezt követte [[1537]]-ben [[Pasto]] és [[Popayán]].
[[1534]]-ben Pizarronak segít az őslakos [[indiánok]] legyőzésében, majd ezt követően útnak indul, hogy elfoglalja az [[ecuador]]i [[Quito|Quitót]].
 
A [[Magdalena]] folyó völgyén áthaladva elérte a mai Kolumbia felföldjeit, amelyeket már korábban a spanyol [[Gonzalo Jiménez de Quesada]], és a német [[Nikolaus Federmann]] is meghódított [[1539]]-ben. [[1540]]-ben [[V. Károly német-római császár|V. Károly]] kinevezte Belalcázart Popayán [[kormányzó]]jává és a tiszteletbeli „[[adelantado]]”„adelantado” címmel jutalmazta. [[Pascual de Andagoya]] (1495-1548) szintén magának követelte a kormányzói tisztséget, ezért harc robbant ki kettejük között, amely Belalcázar győzelmével zárult. Hogy birtokait növelje, [[1546]]-ban elrendelte [[Jorge Robledo (konkvisztádor)|Jorge Robledónak]], a környező területek kormányzójának kivégzését.
Quito az [[Inkák|Inka Birodalom]] legészakibb városa volt, de Belalcázar megérkezése előtt az inka parancsnok [[Rumiñahui]] elrendelte az értékek elrejtését, majd felgyújtatta a várost. Belalcázar [[Diego de Almagro|Diego de Almagróval]] megalapította az új Quitót, és Pizarro után „''San Francisco de Quitónak''” nevezte el.
 
Hogy birtokait növelje, [[1546]]-ban elrendelte [[Jorge Robledo (konkvisztádor)|Jorge Robledónak]], a környező területek kormányzójának kivégzését. A gyilkosságért, továbbá a többi konkvisztádorral folytatott háborúi miatt perbe fogták. [[1551]]-ben a kolumbiai [[Cartagena (Kolumbia)|Cartagenában]] lehelte ki a lelkét, miközben a perek miatt Spanyolországba való visszatérésére készülődött.
[[1535]]-ben északra vonult a mai [[Kolumbia]] területére, hogy megtalálja [[Eldorádó|El Doradot]]. [[1536]]-ban megalapította [[Cali]] városát, majd ezt követte [[1537]]-ben [[Pasto]] és [[Popayán]].
 
A [[Magdalena]] folyó völgyén áthaladva elérte a mai Kolumbia felföldjeit, amelyeket már korábban a spanyol [[Gonzalo Jiménez de Quesada]], és a német [[Nikolaus Federmann]] is meghódított [[1539]]-ben. [[1540]]-ben [[V. Károly német-római császár|V. Károly]] kinevezte Belalcázart Popayán [[kormányzó]]jává és a tiszteletbeli „[[adelantado]]” címmel jutalmazta. [[Pascual de Andagoya]] (1495-1548) szintén magának követelte a kormányzói tisztséget, ezért harc robbant ki kettejük között, amely Belalcázar győzelmével zárult.
Hogy birtokait növelje, [[1546]]-ban elrendelte [[Jorge Robledo (konkvisztádor)|Jorge Robledónak]], a környező területek kormányzójának kivégzését. A gyilkosságért, továbbá a többi konkvisztádorral folytatott háborúi miatt perbe fogták. [[1551]]-ben a kolumbiai [[Cartagena (Kolumbia)|Cartagenában]] lehelte ki a lelkét, miközben a perek miatt Spanyolországba való visszatérésére készülődött.
 
1937-ben az általa alapított [[Cali]]ban [[Sebastián de Belalcázar-emlékmű|emlékművet emeltek]] tiszteletére, ez ma a város egyik jelképének számít.<ref>{{hiv-web |url=http://www.cali.gov.co/turista/publicaciones/1387/sebastin_de_belalcazar/ |cím=Sebastián de Belalcazar |kiadó=Cali honlapja |nyelv=spanyol |elérés=2018-01-22}}</ref>
 
== Források ==
{{források}}