„Sinj” változatai közötti eltérés

26 bájt hozzáadva ,  1 évvel ezelőtt
(kékít)
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés Haladó mobilszerkesztés
== Nevezetességei ==
* Határában állnak Sinj középkori várának romjai. A régészeti feltárások leletei alapján elmondható, hogy ezen a helyen már közel ötezer éve is állt erődítmény. A legkorábbi leletek a rézkorból, az i. e. 2500 és 1900 közötti időből származnak. Az illírek idejében ''„Osiniata”'' nevű erődített településük állt itt, majd a rómaiak idejében az ''„Osinium”'' nevet viselte. A római névből a középkorban ''„Fsini”, „Zyn”, „Syn”, „Syngh”, „Sfinga’, „Wssy”'' elnevezés lett. A 6. és 7. században a bizánci uralom alatt az ''„Asinio”'' nevet viselte. A várat írásos forrás, egy adománylevél [[1341]]-ben ''„Fsini”'', vagy ''„Frini”'' alakban említi először. Ezt követően [[1345]]-ben ''„castrum regale Zyn”'' alakban királyi várként szerepel. Ekkor adományozza [[I. Lajos magyar király]] Nepilić Ivan grófnak, akinek ezután állandó székhelye lett. [[1435]]-ben rövid időre a Frangepánok szerezték meg, majd [[1453]]-ig Tallóci Péter horvát bán birtoka volt. A 15. század közepétől a török többször próbálta elfoglalni, de ez csak 1536-ban sikerült. 1686-ban szabadult fel és velencei birtok lett. [[1709]]-ben egy földrengés súlyosan megrongálta. 1715-ben a velenceiek sikerrel védték meg a töröktől. Az [[1768]]-as és az [[1796]]-os földrengés újra megrongálta, ekkor kezdődött el a pusztulása. Az addig a várban élt lakosság a vár alatti Podvarošra költözött. A vár anyagának nagy részét az új házak és egyéb épületek építéséhez használták fel, maradványait benőtte a növényzet. A délszláv háború idején a romokat, főként az északi és északnyugati részt számos akna- és gránáttalálat érte. 2004-ben a feltárási munkákat követően elkezdődött a falak újjáépítése, mely a terv szerint 2015-re fejeződött be. A kis templom, amely ma a vár területén áll 1887-ben épült a rámai bevándorlók érkezésének kétszázadik évfordulóján. Szimbóluma annak a fogadalomnak és szövetségnek, melyet cetinai nép a Szűzanyával kötött. Égi pártfogójuk tiszteletére a sinjiek 2008-ban a várban bronz szobrot építettek a Sinji Boldogasszony tiszteletére, mely Josip Marinović akadémiai szobrászművész alkotása. Az ösvényre, mely a hegy lábától a várban álló templomhoz vezet 14 állomásból álló keresztutat létesítettek. Minden stáció egy egy ismert horvát művész alkotása.
{{bővebben|Sinj vára}}
*A Sinji Csodatevő Boldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma a főtér domináns épülete. A templomot 1699 és 1712 között építették, ellenállva a háborúknak és földrengéseknek a mai napig is eredeti formájában pompázik. A templom legféltettebb és legértékesebb kincse a Csodatevő Boldogasszony kegyképe, melyet ismeretlen velencei mester festett a 15. vagy a 16. században. A képet a vár domborművével és fogadalmi ajándékokkal díszített ezüst keret övezi. A város lakói minden év augusztus 15-én nagy ünnepséggel emlékeznek meg Nagyboldogasszony napjáról. Ez alkalommal körmenetben viszik körbe a kegyképet. A kegyképet [[1536]]-ban a török elől a boszniai Rámába menekítették és [[1687]]-ig ott is maradt. Amikor a török Boszniát is felégette a képet őrző ferencesek magukkal vitték és oltalmára bízták magukat. [[1715]]. [[augusztus 7.|augusztus 7-én]] a Mehmed pasa serege újra megtámadta Sinjt, de a török sereget ekkor betegség támadta meg. [[augusztus 15.|augusztus 15-én]] került sor a döntő csatára, melyben a horvátok nagy győzelmet arattak a meggyengült ellenség felett és ezt a Szűzanya segítségének tulajdonították. A főoltárom kívül a templomban Szent Józsefnek, Szent Ferencnek, Szent Antalnak és Szent Miklósnak szentelt oltárok találhatók. A kőből faragot főoltár Kuzma Kovačić szobrászművész munkája. A festett üvegablakokat Anton Vrlić készítette. A bejárati ajtó feletti üvegablak Mária mennybevételét, Pavle Vućković és Nikola Tavelić alakjait ábrázolja. A hajó oldalfalain boldog Alojzije Stepinac és Isten szolgája Ante Antić alakjai láthatók. Valamennyi Ivan Grgat akadémiai festőművész munkája. A főoltár mögötti Mária megkoronázását és Krisztust a kereszten ábrázoló mozaik és üvegablak Josip Botteri Dini akadémiai festőművész munkája. Kuzma Kovačić bronz domborműve a tizenkét csillaggal koronázott Sinji Boldogasszony alakjával a rámai [[Šćit]] ferences temploma kapuzatának részletével a templom belső udvarán található. A 43,5 méter magas harangtorony 1927-ben épült az 1775-ben épített régi helyett. A templomot 1944. szeptember 11-én angolszász bombatámadás érte, melynek következtében a homlokzat és az orgona súlyosan megsérült. A homlokzatot közepén a nagy rózsaablakkal 1953-banállították helyre. Az új orgona 1958-ban készült Franz Jenko ljubljanai üzemében. A templomot az új oltárral és a Boldogaaszony szobrával 2009-ben szentelték fel.
*A Kamičak egy erődítmény város központjában védőfalakkal és toronyórával. A plébániatemplommal átellenben álló csillag alaprajzú építményt [[1712]]-ben emelték az azonos nevű dombocskán. Mai formáját [[1890]]-ben nyerte el, amikor fallal vették körül és területét fenyőfákkal ültették be. Az erődön belül egy őrtorony található rajta órával, amely minden egész óra előtt három percig harangoz, majd pontosan az egész órakor üt egyet. A torony bronz harangját a híres olasz harangöntő család a Colbachini [[trieszt]]i műhelyében öntötték. Gazdag növényi ornamentika és domborművek díszítik.
 
[[Kép:Vojvoda of Alka.jpg|300px|bélyegkép|jobbra|Az Alka lovasverseny egyik versenyzője]]
 
== Oktatás ==
*A Sinji ferences gimnázium 1854-ben nyitotta meg kapuit