Malajzia (/ məˈleɪziə, -ʒə / (A hangos hallgatásról) mə-LAY-zee-ə, -zhə; Maláj: [məlejsiə]) Délkelet-Ázsia országa. A szövetségi alkotmányos monarchia tizenhárom államból és három szövetségi területből áll, amelyeket a Dél-kínai-tenger két régióra választ el, Malajzia félszigetre és Borneo Kelet-Malajziára. Malajzia félsziget közös szárazföldi és tengeri határral rendelkezik Thaifölddel, valamint tengeri határokkal Szingapúrral, Vietnámmal és Indonéziával. Kelet-Malajzia szárazföldi és tengeri határokkal rendelkezik Bruneival és Indonéziával, valamint tengeri határ a Fülöp-szigetekkel és Vietnámmal. Kuala Lumpur nemzeti főváros és legnagyobb város, míg Putrajaya a szövetségi kormány székhelye. Malajzia több mint 32 millió lakosával a világ 43. legnépesebb országa. A kontinentális Eurázsia legdélebbi pontja Tanjung Piai-ban található. A trópusokon Malajzia a 17 megadiverzális ország egyike, számos endemikus faj otthona.
{{Ország infobox
| teljes név = Malajzia
| vezető név 1 = Abdullah [[pahang]]i szultán
| vezető cím 2 = '''Miniszterelnök'''
| vezető név 2 = MuhyiddinMahathir YassinMohamad
| vezető cím 3 = '''Legfőbb bíró'''
| vezető név 3 = Richard Malanjum
| címer_méret = 80px
}}
'''Malajzia''' [[Délkelet-Ázsia|délkelet-ázsiai]] ország az [[Egyenlítő]] közelében, tizenhárom államból és három szövetségi területből álló [[föderáció]]. Területe 329 847 km², amelyből 130 598 km² van a [[Maláj-félsziget]]en, a többi kisebb szigetektől eltekintve [[Borneó]]n. Népessége körülbelül 30 millió fő volt [[2014]]-ben. Fővárosa [[Kuala Lumpur]], de a szövetségi kormány székhelye [[Putrajaya]]. A tizenhárom államot szultánok és rádzsák vezetik, közülük választják meg ötévente a [[föderáció]] protokolláris szerepkörű államfőjét, aki a Yang di-Pertuan Agong (''legfőbb szultán'') címet viseli. [[2016]]-tól V. Muhammad uralkodott az országban, de [[2019]]-ben lemondott, helyére [[Abdullah pahangi szultán|Abdullah]] [[pahang]]i szultánt választotta az uralkodók testülete.
Malajzia a maláj királyságokból ered, amelyek a 18. századtól kezdve a Brit Császárság alá tartoznak, valamint a Brit-szoros települések protektorátuma. Malajzia félszigetét 1946-ban egyesítették, mint Maláj uniót. Malayát 1948-ban Malaya Föderációként átszervezték, és 1957. augusztus 31-én elérte a függetlenséget. Malaya 1963. szeptember 16-án egyesült Észak-Borneóval, Sarawakkal és Szingapúrral, hogy Malajziává váljon. 1965-ben Szingapúrot kizárták a szövetségből. [12]
Az ország soknemzetiségű és multikulturális. A lakosság mintegy fele etnikai szempontból maláj, kínai, indián és őslakos kisebbségekkel. Bár az alkotmány elismeri az iszlámot az ország bevett vallásaként, az alkotmány vallásszabadságot biztosít a nem muszlimoknak. A kormány a Westminster parlamenti rendszer mintájára készült, a jogrend pedig a közjogra épül. Az államfő egy választott uralkodó, akit ötévente választanak a kilenc állami szultán közül. A kormányfő a miniszterelnök.
A függetlenség után a malajziai GDP majdnem 50 éven át átlagosan évi 6,5% -kal nőtt. A gazdaságot hagyományosan természeti erőforrásai táplálták, de bővül a tudomány, az idegenforgalom, a kereskedelem és az orvosi turizmus ágazatában. Malajziában újonnan iparosodott piacgazdaság van, Délkelet-Ázsiában a harmadik és a világon a 33. legnagyobb a rangsorban [13]. Alapító tagja az ASEAN-nak, az EAS-nek, az OIC-nek, és tagja az APEC-nek, a Nemzetközösségnek és az Alignus Mozgalomnak.
== Földrajza ==
|