„Galileo Galilei” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Pere: linkek, aprók
apró jav
43. sor:
}}
 
'''Galileo Galilei''' ([[Pisa (település)|Pisa]], [[1564]]. [[február 15.]] – [[Arcetri]], [[1642]]. [[január 8.]]) itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós. A fizikában az elsők között honosította meg a [[Kísérlet (tudomány)|kísérleteket]] és [[mérés]]eket, új módszereket adva ezzel a [[Fizika|fizikának]] (és a többi [[természettudomány]]nak). A csillagászatban ugyancsak az elsők között használt [[távcső|távcsöveket]] csillagászati jelenségek és égi objektumok megfigyelésére. Eredményei ellentmondtak az uralkodó [[Geocentrikus világkép|ptolemaioszi, geocentrikus világképvilágképnek]]nek, ezért összeütközésbe került a [[Római katolikus egyház|katolikus egyházzal]]. Az [[inkvizíció]] [[1633]]-ban a [[Index librorum prohibitorum|könyveit betiltotta]], Galileit tanainak megtagadására kényszerítette, és házi őrizetben kellett élnie 1642-ben bekövetkezett haláláig. A katolikus egyház csak 1992-ben érvénytelenítette az ítéletet.
 
== Élete ==
120. sor:
[[Fájl:Galileo facing the Roman Inquisition.jpg|bélyegkép|265px|Cristiano Banti festménye (1857): ''Galilei a római inkvizíció előtt'']]
==== A per előtti évek ====
Galilei figyelme a [[Geocentrikus világkép|geocentrikusgeocentrikustól]]tól a [[heliocentrikus világkép]] felé fordult. Elkezdte hirdetni a [[kopernikusz]]i tanokat, sőt Kopernikuszon túl azt is, hogy a heliocentrikus modell nem csak matematikai eszköz, hanem a valóság helyes leírása. Az egyház a kopernikuszi modellt mint matematikai modellt támogatta, sőt tanította abban az időben. Galilei az egyetemen az előadásait azonban az arisztotelészi felfogásban tartotta.
1613. december 8-án Krisztina toscanai nagyhercegnő meghívta villásreggelire a [[Medici Akadémia]] tanárait. Galilei betegsége miatt nem tudta elfogadni a meghívást. Ezen az összejövetelen a heliocentrikus világkép is szóba került, érveket hoztak fel mellette és ellene. Néhány nappal később a jelenlevő páter, [[Benedetto Castelli]] matematikus levélben értesítette Galileit a beszélgetésről, az egyik tanár pedig részletesen is beszámolt neki az ellenvetésekről. Galilei december 21-én hosszú levelet küldött Castellinek. Ebben fejtette ki először nézetét a szerinte helyes írásmagyarázatról a természeti jelenségekkel kapcsolatban és Kopernikusz elméletéről. Castelli örömmel olvasta Galilei levelét, és engedélyével másolatokat készíttetett azoknak, akiket érdekelt ez a tárgy. Néhány fiatal [[domonkos-rend|dominikánus]] félreértette Galileit, és [[eretnekség]] vádjával elküldték levelének egy másolatát az egyházi Törvényszékhez (akkori nevén [[Inkvizíció|inquisitio]]). A vizsgálóbíró azonban megállapította, hogy a levélben nem található tévtan, „csak néhány alkalmatlan szó és sértő kijelentés”. Amikor Galilei értesült az ellene felhozott vádakról, a levelében vázolt nézetének igazolására igen alapos értekezést készített, amelyet magánlevélként Krisztina nagyhercegnőnek címzett. Az Inkvizíció sohasem ítélte el ezt az értekezést.