„Nagysándor József” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2A02:AB88:373B:B700:A112:F75F:A046:AC36 (vita) szerkesztéséről Szalakóta szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
16. sor:
|polgári foglalkozása =
|aláírás =
}}
}}[[Kép:Schmidt Emma.jpg|jobbra|bélyegkép|Nagysándor József menyasszonya Kovács "Schmidt" Emma, később [[Klauzál Gábor]] felesége (Barabás József festménye 1849-ből)]]▼
'''Nagysándor József''' (''Nagy-Sándor József'', [[Nagyvárad]], [[1803]]. [[augusztus 19.]]<ref>Nagyvárad-Olaszi Római Katolikus Plébániahivatal, Róm. kath. kereszteltek anyakönyve. I. köt. 334. o. és [http://epa.oszk.hu/00100/00181/00049/index.php_1999_200903.htm Merényi-Metzger Gábor cikke a Várad című folyóiratban], 2009. március</ref> – [[Arad (Románia)|Arad]], [[1849]]. [[október 6.]]) honvéd vezérőrnagy,<ref>{{cite journal | author = Hermann Róbert | title = Az 1849-1850. évi kivégzések | journal = Aetas | volume = 2000 | issue = 1-2 | url = http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/folyoiratok/aetas/2000_1-2/2000-1-2-04.htm | accessdate = 2009-10-05 | archiveurl = https://web.archive.org/web/20111130093740/http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/folyoiratok/aetas/2000_1-2/2000-1-2-04.htm | archivedate = 2011-11-30 }}</ref><!--, honvéd tábornok<ref>{{cite journal | author = Plaschka, Richard G. | title = Árulás és lázadás | journal = História | volume = 1998 | issue = 2 | url = http://www.tankonyvtar.hu/historia-1998-02/historia-1998-02-arulas}}</ref>--> az [[aradi vértanúk]] egyike.
==Életrajza==
A Nagyvárad-olaszi Római Katolikus Plébánia irattárában őrzött anyakönyvek tanúsága szerint 1803. augusztus 19-én született Sándor József János néven Nagyváradon, szülei Sándor József és Tatzel Jozefa. Összesen nyolcan voltak testvérek, akik közül Józsefen kívül csak Károly és Johanna érték meg a felnőttkort. A Sándor családnév Nagy-Sándorra történő megváltoztatására valamikor 1809 és 1816 között került sor, ennek pontos okát nem tudni.
Tanulmányait a Királyi Katholikus Egyetemi Főgimnáziumban (ma: [[Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium]]) végezte. Katonai szolgálatát a császári hadseregben kezdte, [[1823]]-tól előbb az ötödik, majd a második huszárezredben szolgált. [[1844]]-ben nyugállományba vonult. [[1848]]-ban ismét szolgálatba állt a magyar hadseregben, őrnagyi kinevezést nyert a Pest vármegyei lovas nemzetőrségnél. Ezután Torontál vármegyébe vonult, ahol október–decemberben sikeresen akadályozta meg az aradi és a temesvári osztrák helyőrségek érintkezését. 1849 januárjában Kiss Ernővel részt vett [[Pancsova]] megtámadásában is. A déli harcokban való kiváló teljesítményéért előbb alezredessé majd ezredessé léptették elő. [[Damjanich János]]sal együtt [[Kiss Ernő (altábornagy)|Kiss Ernő]] lemondását sürgette.
[[Kép:Nagysándor Szabadság szobor.jpg|bélyegkép|jobbra|Dombormű az [[Szabadság-szobor (Arad)|aradi Szabadság-szobor]] talapzatán]]
Amikor Damjanich János átvette a bánsági hadtestet, a lovasdandár parancsnoka lett. Először az [[1849]]. [[március 5.|március 5-ei]] [[szolnok]]i csatában szétvert ellenség maradványait üldözte. Az ütközetben tanúsított hősiességéért 2. osztályú érdemjellel tüntették ki.
Damjanich Duna–Tisza közti harmadik hadtestével együtt részt vett a szolnoki, [[tápióbicske]]i, [[isaszeg]]i és [[vác]]i csatákban, ekkor ([[április 5.|április 5-én]]) tábornokká léptették elő. Részt vett a [[nagysalló]]i, majd [[április 26.|április 26-án]] a [[komáromi csaták|komáromi csatá]]ban is. [[Görgei Artúr]] táborában harcolt [[Buda (történelmi település)|Buda]] ostromában. Az [[Komárom (Magyarország)|ószőny]]i csatában mint utóvéd játszott szerepet.
A [[tokaj]]i átkelés után 1849. augusztus 2-án Debrecen mellett megütközött a hatszoros túlerőben lévő cári sereggel, amelytől vereséget szenvedett. Görgeyhez Nagyváradon csatlakozott, seregeivel [[Franz von Schlik|Schlik tábornokkal]] készült megütközni, de Görgei parancsa ebben megakadályozta{{forr}}. Amikor tisztjeivel [[Lugos]]nál Bem seregeihez akart csatlakozni, megjelent a Görgey diktátorságáról szóló proklamáció, így ő követte Görgeyt [[Világos]]ra, ahol letette a fegyvert.
Nem tartozott a Görgeyt támogató tisztek közé, többször is felhívta [[Kossuth Lajos]] figyelmét a szemmel tartására. A hadtanácsban kijelentette: „hogyha valaki diktátorrá akarna lenni, ő Brutusává válnék”.
Aradon kötél általi halálra ítélték, kilencedikként végezték ki (ötödik volt a kötél által kivégzettek sorában).
▲
[[Kép:Nagysándor József búcsúlevele.jpg|jobbra|bélyegkép|Nagysándor József vezérőrnagy, aradi vértanú nagybátyjához írt 1849. október 6-án, a kora hajnali órákban kelt búcsúlevele]]
| |||