„Bódy Gábor” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szirti (vitalap | szerkesztései)
→‎A Psyché és a 80-as évek legeleje: - hozzáadva a női főszereplő magyar hangját. Forrás: https://filmarchiv.hu/hu/dvd/katalogus/megtekint/psyche.
Szirti (vitalap | szerkesztései)
a →‎Az Anzix és a 70-es évek második fele: lbelső ink hozzáadása Kútvölgyi Erzsébet nevénél
77. sor:
Bódy Gábor pályájának csúcsa a ''[[Nárcisz és Psyché]]'' megjelenésének idejére esik. A fiatal rendező (1980-ban 34 éves) ezzel az addigi legnagyobb költségvetésű, legnagyobb volumenű magyar filmet készítette el, amely túl azon, hogy az 1981-es filmszemlén kiemelt díjat nyert, komoly nemzetközi elismerést is kivívott.{{forr}} A forgatókönyvet [[Weöres Sándor]] „Psyché – egy hajdani költőnő írásai” c. különleges verseskötete alapján írta [[Csaplár Vilmos]] és [[Dobai Péter]] segítségével. A filmszínházi (és külföldi bemutatásra szánt) változatban kétrészes, tv-változatában 3 részes film vetítésre került [[Cannes]]-ban és a [[Locarno|Locarnói]] Nemzetközi Filmfesztiválon (itt Bronz Leopárd-díjat nyert, az indoklás szerint „a kísérletifilmes képi és hangi kutatásoknak a narratív szerkezetbe történő beemeléséért”), továbbá Figuera de Fozban (CIDALC-díj), Sevillában, Mannheimben, San Franciscóban, Berlinben és Genovában.
A film három főszereplője: [[Cserhalmi György]] ([[Garas Dezső]] hangjával), [[Udo Kier]] (Cserhalmi György hangjával) és [[:es:Patricia Adriani|Patricia Adriani]] (María Asunción García Moreno, magyar hangja: [[Kútvölgyi Erzsébet]]), egy Magyarországon addig ismeretlen fiatal spanyol színésznő. Bódy e filmjébe a kortárs magyar művészet meghatározó alakjai közül igyekezett minél többeket bevonni. Az alkotás harmadik (középső) része, a ''Psyché'' az MTV-vel koprodukcióban készült el. A háromrészes verziót is bemutatták Nyugaton, a berlini Internationales Forum des Jungen Films alkalmából. Bódyt e filmje után [[Buñuel]]hez, [[Federico Fellini|Fellini]]hez, sőt [[Werner Herzog]]hoz is hasonlították, s 1981-től már mint „a magyar filmművészet legrendhagyóbb tehetségét” és „a fiatal magyar filmesek között az igazi új stilisztát” (Variety) emlegették.{{forr}}
 
1980-ban Bódy Gábor és [[Baksa-Soós Veronika]] kezdeményezésére megalakult az első olyan nemzetközi videoművészeti magazin, az INFERMENTAL,<ref>http://www.infermental.de/</ref> melyet videokazettán terjesztettek (1. száma 1982-ben jelent meg<ref>{{Cite web |url=http://www.infermental.de/infermental_01.htm |title=Archivált másolat |accessdate=2011-08-11 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110726055355/http://www.infermental.de/infermental_01.htm |archivedate=2011-07-26 }}</ref>). Bódy létrehozta a Mafilm K* (kísérleti) szekcióját, ahol technikai és módszertani kutatásokat készít elő.<ref>[http://intermedia.c3.hu/mszovgy1/body.htm Bódy Gábor MAFILM K* szekciójáról - a C3.hu-n ]</ref> Körutat tett az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]]-ban ''Amerikai Anzix'', ''Négy bagatell'' és ''Pszichokozmoszok'' c. filmjeivel (Seattle, Berkeley, Chicago, Philadelphia, New York). ''Mozgástanulmányok'' c. 18 perces kísérleti filmje, mely a magyar mozikban „kísérőfilmként” ment a kommersz nagyjátékfilmek előtt, 1982-ben Oberhausenben és Hamburgban került bemutatásra.