„Farnadi Edit” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Színházi Élet - 1925/11. szám 12 évesnek, Színházi Élet - 1926/14. szám 13 évesnek írja, biztos nem 1921-ben született. Előbbi fotót is közöl.
Szülei.
1. sor:
{{személy infobox}}
| típus = zenész
| alsablon =
}}
 
'''Farnadi Edit/Edith''' ([[Budapest]], [[Budapest VII. kerülete|Erzsébetváros]], [[1911]]. [[szeptember 25.]]<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9PBX-7F3?i=393&wc=92SY-MNR%3A40678301%2C54933001%2C43222901&cc=1452460 |title=Születési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári születési akv. 2266/1911. folyószáma alatt |accessdate=2020-09-24}}</ref><ref>{{MÉL|4||ABC03975/04162.htm}}</ref> – [[Graz]], [[1973]]. [[december 14.]]) magyar zongorista, pedagógus.
 
==Életpályája==
Farnadi Márk (1874–1945) magánhivatalnok és Breitner Anna lánya. Hét éves korában kezdett el zongorázni. Kilencéves korában került csodagyerekként a [[budapest]]i [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneakadémia]] tanulói közé; 3 év múlva (12 évesen) már karnagy nélkül adta elő Beethoven C-durdúr zongoraversenyét zenekari kísérettel. [[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók Bélánál]], [[Székely Arnold]]nál, [[Weiner Leó]]nál tanult. Alig volt 16 éves, mikor diplomát kapott. Két ízben tüntették ki Liszt-ösztöndíjjal. Az 1930-as években [[Hubay Jenő]] mesteriskolájában kamaramuzsikusként és kísérőként dolgozott, gyakran szerepelt a Hubay-palota rendezvényein [[Richard Strauss]], [[Bronisław Hubermann]], [[Zathureczky Ede]] partnereként. A [[második világháború]] éveit (1939–1945) teljes visszavonultságban töltötte. 1946-ban [[Ausztria|Ausztriába]] ment, rendszeresen hangversenyezett Nyugat-Európában. Élete utolsó évtizedében [[Graz]]ban tanított, Kodály és Bartók minden zongoraművét<ref>Bartók I. zongoraversenye kivételével</ref> hanglemezre játszotta. Az 1960-as évektől vendégszerepelt hazánkban is. 1972-ben lépett fel utoljára.
 
Olyan karmesterekkel dolgozott együtt, mint például [[Clemens Krauss]], Karl Böhm, [[Hermann Scherchen]], [[Ernest Ansermet]], [[Adrian Boult]] és [[Wolfgang Sawallisch]].