„Szerkesztő:Pharmattila/próbalap” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
23. sor:
Félreértésre adhat okot, hogy az ismeretterjesztő írásokban vagy a szakirodalomban gyakran farmakológiai hatás helyett fiziológiás hatás esetleg toxikus hatás kerül említésre, ami magyarázatra szorul.
 
Azok a szervezetben előforduló endogén anyagok, amelyek a szervezet fiziológiás állapotát a normális élettani határok között befolyásolni képesek ([[hormon]]ok, modulátorok, biogén aminok, szöveti hormonok, stb.), azok fiziológiás hatást gyakorolnak a szervezetre. Azok a molekulák, amelyek nem a szervezetből származó endogén anyagok hanem úgynevezett testidegen ''xenobiotikumok'' és képesek a szervezet normális fiziológiai állapotát megzavarni, azok farmakológiai hatás gyakorolnak a szervezetre vagy mérgezés esetén toxikus hatás váltanak ki. Mivel az alkaloidok testidegen xenobiotikumok, ezért helyes megfogalmazásban farmakológiai vagy toxikus hatást gyakorolnak a szervezetre. Habár ezek az anyagok a normális élettani működés megzavarására képesek, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy egyértelműen veszélyes és haszontalan molekulák lennének a orvostudomány kezében.<ref>Page C., Curis, M., Sutter, M., Walker, M., Hoffman, B.: ''Integrated Pharmacology''. Mosby, Edinburgh, London, New York, Philadelphia, St. Louis, Sydney, Toronto (2002) 2. kiadás, 2002. 3–6. oldal. ISBN 0 7234 3221 X</ref>
 
Ezek a hatások sok esetben terápiás célra is felhasználhatók, ezért az alkaloid tartalmú növények a gyógyszeripar fontos alapanyagát képezik. Ahhoz, hogy egy alkaloid [[gyógyszer]]ként alkalmazható legyen, három tulajdonsággal kell rendelkeznie.<ref>Erdey-Grúz Tibor: ''Természettudományi lexikon''. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967. 1. kötet, 133. oldal.</ref>