„Sátoraljaújhely” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
címer/idézet, oktatási intézmények a forrás szerint frissítve, tűztorony link |
Ipar / Mezőgazdaság / Kereskedelem / Intézmények, költségvetési szervek a városban , nem a "Története" szakasz részei: önállóan 2. szintű szakaszok |
||
125. sor:
=== XVIII-XIX. századi leírások a városról ===
==== Vályi András leírása (1796-ból) ====
"Újhely. Sátorallya Újhely. Ujhelinum. Jeles hegyallyai Város [[Zemplén]] Várm. földes Ura a Kir. Kamara, és mások is, lakosai [[katolikus]]ok, ó hitüek, [[Evangélikus|evangelikus]]ok, [[kálvinizmus|református]]ok, és [[zsidók]] is, fekszik S. Patakhoz egy jó mértföldnyire, Sátor hegye alatt elég kies helyen, s a Vármegye szép Háza, és Gyűlései által nevezetesíttetik. [[Ronyva]] vize nedvesíti egy részét.
137. sor:
==== Fényes Elek leírása (1851-ből) ====
"Ujhely (Sátoralja-), Zemplén v. magyar-orosz-tót mv., a [[Ronyva]] pataka mellett, igen kellemes vidéken, Sáros-Patakhoz északra 1 1/2 mfldnyire: 2401 romai, 1464 g. kathol., 1174 ref., 120 evang., 26 n. e. óhitü, 1125 zsidó lak. Romai és [[Görögkatolikus|g. kath.]] parochia; [[kálvinizmus|ref.]] szentegyház; synagóga.
195. sor:
A rendszerváltás után a közigazgatás, az oktatási- és szociális ellátórendszer, valamint az ipar és a kereskedelem is jelentős és többszöri változáson ment keresztül.
A [[Magyarországi rendszerváltás|rendszerváltás]] súlyosan érintette a város termelőüzemeit, a legnagyobb foglalkoztatókat. A [[KGST]] és a szovjet blokk szétesése után a korábbi piacaik nagyrészt elvesztek, az új lehetőségek még nem nyíltak meg. Sorra kerültek felszámolásra, bezárásra a volt szocialista nagyüzemek és szövetkezetek. Némelyek új utakat kerestek, pl. vegyesvállalatot alapítottak.
Volt cég, amely felszámolás után régi telephelyén, új néven folytatta tevékenységét, volt, amely elköltöztette székhelyét a városból, sok nagy foglalkoztató végleg megszűnt.
219. sor:
* NORPAN Sátoraljaújhelyi Sütőipari Kft.
A [[trianoni békeszerződés]] nem csak a város belterületét vágta ketté, de mezőgazdasági művelésre alkalmas területeinek jelentős részét is leszakította. A maradék földterületek az addigi termelőszövetkezeti gazdálkodóktól a [[rendszerváltás]] utáni [[kárpótlás]] során kibocsátott [[kárpótlási jegy]]ek ellenében kerültek új tulajdonosokhoz<ref>https://mek.oszk.hu/02100/02185/html/396.html</ref>, a termőföldek állami tulajdonban maradt része, jellemzően a szőlőültetvények, a [[Tokajhegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát]] részleges privatizációja során kerültek magánosításra.
226. sor:
A város külterületén található szőlőültetvények a "Tokaj" [[oltalom alatt álló eredetmegjelölés]] (OEM) védelme alatt állnak.<ref>http://fish.fomi.hu/letoltes/nyilvanos/vingis/20_Tokaj_OEM_Oldal_06.jpg</ref>
A kereskedelem szerkezete is átalakult a városban. Nagy bevásárlóközpontok, nemzetközi boltláncok, szupermarketek települtek le a város külső területein ill. a városon belül, de a városközponton kívül. Ettől nem függetlenül a városközpont hagyományos kereskedelmi funkcióját részben elveszítette. Hagyományos kiskereskedelmi üzletek jórészt a Kazinczy utca elején és a Rákóczi utcán maradtak, pár kivételtől eltekintve. A hét három napján (kedd, péntek, vasárnap) működik a Piac téren a zöldségpiac, valamint a tehermentesítő út mellett az ú.n. iparcikk piac.
240. sor:
* Expert Elektronika
A rendszerváltást követően a közigazgatás rendszere is átalakult. A városi, járási és megyei tanácsok és hivatalaik megszűntek. Az önkormányzatiság jegyében létrejöttek a [[települési önkormányzat]]ok. Sátoraljaújhelyen is létrejött [[Sátoraljaújhely Város Önkormányzata]], amelynek döntéshozó testülete a 12 tagú [[képviselő-testület]].
A testületet a közvetlenül választott [[polgármester]] képviseli, aki az önkormányzat hivatalát, a [[Sátoraljaújhelyi Polgármesteri Hivatal]]t a [[jegyző]] útján irányítja.
| |||