„Pap (hivatás)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
belső hivatkozások |
|||
1. sor:
{{egyért2|az egyházi személyről|Pap (egyértelműsítő lap)}}
[[Kép:Priests rome.jpg|bélyegkép|250px|jobbra|Katolikus papok [[Róma|Rómában]]
A '''pap''' ([[latin nyelv|latinul]] ''sacerdos'', [[görög nyelv|görögül]] ''presbyter''), olyan [[vallás]]i vezető, aki
Bizonyos [[Kereszténység|keresztény]] egyházakban szűkebb értelemben egy felszentelt személy, tágabb értelemben az [[istentisztelet]] és [[Kultusz (vallás)|vallási szertartások]] végzésére felhatalmazott egyén. A [[Római katolikus egyház|római katolikus]], az [[ortodox kereszténység|ortodox]] és [[Anglikán Közösség|anglikán]] egyházakban a pap olyan személy, aki sajátosan egy [[plébánia]] vezetésével van megbízva.<ref name="ReferenceA">Akadémiai lexikonok: Világvallások → pap; 2009</ref> (Ebből kivételt képeznek a [[káplán]]ok és egyes [[
Maga a keresztény papi hivatal az [[
== A szó eredete ==
A pap név a magyarban a görög ''papasz, papa'' – apa, atya szóból származik.<ref>Körmendi Ferenc: Földrajzi neveink és jövevényszavaink más megközelítésben http://szgnye.vmmi.org/kormendi2006.htm</ref> Próbálták a szlávból is eredeztetni, ennek azonban számos ellentmondása van.<ref>
▲A pap név a magyarban a görög ''papasz, papa'' – apa, atya szóból származik.<ref>Körmendi Ferenc: Földrajzi neveink és jövevényszavaink más megközelítésben http://szgnye.vmmi.org/kormendi2006.htm</ref> Próbálták a szlávból is eredeztetni, ennek azonban számos ellentmondása van.<ref>"Több szótörténész a szláv nyelvből átvett, a popból pappá átalakított szónak tartja, megjegyezve esetleg, hogy végső forrása a görög papasz /23, 25/ vagy az ófelnémet der Pfaff. A szláv közvetítést azonban már az kétségessé teszi, hogy a legrégebben használt magyar szavakban is az a betű jelenik meg, tehát pap, sehol sem találunk a pop alakra magyar példát /29/. Részletesebb vizsgálódás után belátjuk, hogy a pop és a pap szavak eredete teljesen különböző gyökerű. Már az ókori latin nyelvben a popa áldozatvágó, az isteneknek vagy az Istennek feláldozott állatok (pl. bárány) szétdarabolását végző személy neve, mely a keresztény hit széles elterjedése előtti időkből származik /30/, de ennek is a forrása az ógörög nyelv, melyben például a popanon áldozati kalácsot jelent /22/, és nincs semmi köze a szintén ógörög, apát, atyát jelentő papasz, papa szóhoz /22/. A popa szót vihették magukkal a még pogány, Lombardiából kelet felé vándorló románok, s a Balkánon letelepedve adhatták át a szlávoknak, ahol a pop végső formát vette fel. Tudjuk, az olasz, a francia, a német nyelvben a popa, éppúgy, mint a magyarban a pópa, már kezdettől fogva kizárólagosan csak a görögkeleti pap neve és nem a katolikusé." Körmendi, i.m.</ref>
== Története ==
Ősidőkben a család- vagy törzsfő volt egyszersmind a pap is, később ezt a hivatalt a királysággal kötötték egybe. [[Athén]]ben és a [[Római Birodalom]]ban, sőt másutt is a legfőbb pap királyi címet viselt, míg ellenben a Kelet [[despotizmus|despotikus]] államaiban a papi méltóságot csakhamar különválasztották az uralkodóétól, s ott részint a választás vagy [[hivatás]], részint az örökösödéssel járó magasabb műveltség és bölcsesség egy kiváltságos, elzárkózott papi kaszt kialakulására vezetett. Egy az egyiptomiaknál, [[görögök]]nél és [[Ókori Róma|rómaiaknál]] a papok mint kormánytanácsosok, nagy befolyással voltak az államügyekre is. Eredeti hivatásuk az volt, hogy titkos jelekből ([[orákulum]]ok, madarak röpte, [[Római vallás#Béljóslás|béljóslás]]) az istenek akaratát kifürkésszék, s a nemzeti vallásos szertartásokat (áldozatokat, imákat, körmeneteket) vezessék.
{{lásd|vallástörténet}}
=== A zsidó vallásban ===
Mint másutt, úgy a [[zsidók]]nál is a papoktól származott a vallásos törvényhozás, mely jobbára csak az áldozati szertartásokkal, az ünnepekkel, az evési és tisztálkodási szabályokkal foglalkozott, s ezekkel kezükbe adta a nép politikai és vallási vezetését mindaddig, míg ezt az írástudók magukhoz nem ragadták. A zsidó papság csak később fejlődött önálló kaszttá, melynek élén a főpap állt, s a templomi szolgákat, meg az áldozati szertartások teljesítését 24 papi osztály végezte, melyek mindegyikének megvolt a maga elöljárója, s mindegyik egy hétig állt szolgálatban. Jövedelmüket a tizedekből s áldozati zsengékből kapták; ruházatuk fehér kabát, tarkán hímzett öv és fehér [[turbán]], vagy bisszus-fejszalagok voltak. Sokféle papi munka létezett.
|