„Bátori-barlang” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
53. sor:
Az 1906-ban kiadott ''Zugliget és vidéke'' című kiadvány szerint ''Báthory László'' rendtag († 1456) egy közeli barlangban 20 évet töltött remete módjára és dolgozott a szentírás magyar nyelvre fordításán. Róla kapta a ''Hárshegy'' a ''Báthori'' nevet. A Nagy-Hárs-hegy É-i, Lipótmező felőli oldalán 425 m tszf. magasságban helyezkedik el a nevezetes hárshegyi barlang. A barlangot 1830-ban fedezték fel újra. Több méter hosszú, de belsejében észre lehet venni, hogy mesterségesen van eltömve folytatása. A főváros hatósága tömette be a barlangot, ami azért sajnálatos, mert belsejében olyan denevérfajok éltek, melyek a budapesti faunában különlegességnek számítottak. A Biblia-fordító ''Báthory László'' állítólag 20 évig remetéskedett a barlangban.
Az 1919. évi [[Barlangkutatás (folyóirat)|''Barlangkutatás''ban]] publikált [[Kadić Ottokár]] jelentésben az van írva, hogy a [[Pál-völgyi-barlangrendszer|Pál-völgyi-barlang]] kutatásának befejezése után 1919-ben a többi pál-völgyi és Budapest vidéki barlang, például a ''Báthory-barlang'' tanulmányozására és felmérésére került sor. A barlangban a kutatás be van fejezve. A barlang közismert üreg, amely a Nagy-Hárs-hegy csúcsa alatt lévő sétaút mellett DK-re nyílik. A barlang közepesen nagy öblös előcsarnokból, néhány kisebb üregből és bonyolult, többször elágazó folyosókból áll, melyek hárshegyi homokkővel határos dachsteini mészkőben keletkeztek. Agyaggal van kitöltve az előcsarnok és ezért jó lenne próbaásatást végezni benne.
Az 1929-es ''Geológiai kirándulások Budapest környékén'' című műben az lett kiadva, hogy a Nagy-Hárs-hegy K-i oldalán, dachsteini mészkő és hárshegyi homokkő határához közel, padokkal ellátott terasz ÉNy-i oldalában található a ''Báthory-barlang''. A barlang dachsteini mészkősziklák közötti bejárata vasráccsal van bekerítve. Kőlépcsőkön lehet bemenni a vízszintesre kiegyengetett talpú bejárati terembe, melynek hátsó részéből szűk folyosó vezet tovább. A barlangban remetéskedett ''Báthory László'' 1437 és 1456 között, mialatt magyar nyelvre fordította a Bibliát és megírta a szentek életét. Később a barlangot, mint veszélyes helyet betömték és csak 1870-ben fedezte fel újra [[Szabó József (geológus)|Szabó József]]. A barlang a János-hegy és Nagy-Hárs-hegy közötti nyergen található Szépjuhászné vendéglő mellett lévő pálos rendi kolostorral régen összefüggött.
| |||