„Bátori-barlang” változatai közötti eltérés

 

=== A 21. században ===

 

2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Budai-hegység területén lévő ''Bátori-barlang'' fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]] Igazgatóság működési területén található és Budai-hegységben lévő ''Bátori-barlang'' a felügyelőség engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Budai-hegységben lévő ''Bátori-barlang'' fokozottan védett barlang.

 

A 2005-ben kiadott ''Magyar hegyisport és turista enciklopédia'' című kiadványban szócikke van a barlangnak, amelyben az olvasható, hogy a Budai-hegységben lévő ''Bátori-barlang'' további nevei ''Aranka-barlang'' és ''Hárs-hegyi-barlang''. 1918 óta fokozottan védett barlang geológiai, régészeti, valamint vallás-, település- és ipartörténeti értékei miatt. A 440 m tszf. magasságban nyíló, triász dachsteini mészkőben keletkezett, szerteágazó barlangot feltörő hévizek hozták létre. A 360 m hosszú barlangot gömbfülkék, kalcit kiválások, borsókő és cseppkőképződmények díszítik. Bejárati termét ismerték már az újkőkorszak, a rézkor, a bronzkor, a vaskor és a középkor emberei is. Néhány járatában a 15. sz.-tól kezdve ércbányászat folyt, amelyet sok ipartörténeti emlék (sziklába vájt lépcsőfokok, jellegzetes, háromszögletű vésőnyomok, az érc helybeni feldolgozására utaló eszközök) igazol. 18. sz.-i okiratok ezüst- és aranybányászatot is említenek, azonban a kutatók még nem találták meg ennek bizonyítékait.