„Magyar futrinka” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Eszmei érték → Természetvédelmi érték, ld. WP:BÜ
Magyartalanságok, modorosságok takarítása, források egységesítése
21. sor:
| wikispecies = Carabus hungaricus
}}
A '''magyar futrinka''' ''(Carabus hungaricus)'' a [[rovarok]] ''(Insecta)'' osztályába a [[bogarak]] ''(Coleoptera)'' rendjébe és a [[futrinkafélék]] ''(Carabidae)'' családjába tartozó [[faj]]. HazánkbanMagyarországon fokozottan védett, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke: 100 000 Ft,. szerepelSzerepel továbbá a [[Natura 2000]] Élőhelyvédelmi Irányelvének II. sz. függelékében (22/2008. (IX. 12.) KvVM rendelet)[https://web.archive.org/web/20130513130422/http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/hirek/22_2008_13_2001_nov_mod_jogsz.pdf].
 
==Jellemzői==
Teljesen fekete, a fej és az előhát igen finoman és sűrűn pontozott, a [[szárnyfedő]] finoman és sűrűn szemcsézett, kissé zsírfényű. A szárnyfedőn 3 sor lapos gödör található, egyébként majdnem sima. Az alsó állkapcsi tapogató utolsó íze az utolsó előttinél rövidebb. Hossza 22–28 mm.
 
==Előfordulása - alfajai==
A magyar futrinka a Palearktikumban[[Palearktikus faunatartomány|palearktikus]] régióban honos, ahol az általánosan elfogadott nézet szerint három [[alfaj]]a fordul elő. Magyarországon a nominotipikus alfaj, régebbi kifejezéssel élve a törzsalak honos. A ''Carabus hungaricus hungaricus'' Fabricius, 1792 areájának súlypontja a [[Kárpát-medence]], és a következő országokban élnek [[populáció]]i: [[Ausztria]], [[Magyarország]], [[Csehország]], [[Szlovákia]], [[Románia]], [[Szerbia]]. A [[Bulgária|Bulgáriában]] élő populációk feltehetőleg szintén ehhez az alfajhoz tartoznak. A másik két alfaj az ukrán [[sztyepp]]ektől Kelet-[[Szibéria|Szibériáig]] terjedt el. A [[Volga|Volgától]] nyugatra, [[Ukrajna]] déli részén (a [[Krím|Krím félszigeten]]), valamint a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázusban]], illetve annak északi és keleti előterében a ''Carabus hungaricus mingens'' Quensel, 1806 honos. A ''Carabus hungaricus cribellatus'' Adams, 1812 elterjedési területe a [[Volga|Volgától]] keletre Kelet-Szibériáig húzódik,<ref name="Breuning 1933-1937 704–705">{{cite book| title = Monographie der Gattung Carabus L. (IV. Teil). Bestimmungs-Tabellen der europäischen Coleopteren| language = német| pages = 704–705| author = Stephan Breuning| last = Breuning| first = Stephan| year = 1933-1937| publisher= E. Reitter| location = Troppau| chapter = 106. Heft}}</ref><ref>{{cite book| title = Illustrated catalogue of the genus Carabus of the world (Coleoptera: Carabidae). Pensoft Series Faunistica #34| language = angol| isbn = 9789546422002| author = Thierry Deuve| last = Deuve| first = Thierry| year = 2004| publisher= Pensoft Publishers}}</ref><ref>{{cite book| title = Catalogue of Palaearctic Coleoptera| language = angol| isbn = 9788788757712| author = Ivan Löbl| last = Löbl| first = Ivan| coauthors= Aleš Smetana| year = 2003| publisher= Apollo Books}}</ref>
 
Némileg eltérő álláspontot tükröz a nemrégiben2003-ban megjelent “Carabus-monográfia”, amelyben a ''cribellatus'' önálló fajként szerepel.<ref name=":0">{{cite book|editors| last=Turin |first=H.|coauthors=Penev, L.|Casale, A.|origyear=2003|title=The Genus Carabus L. in Europe. A synthesis. Fauna Europaea Evertebrata 2.| language = angol| isbn = 9789546421203|}}</ref> A [[Kárpát-medence|Kárpát-medencéből]] a nominotipikus alfajon kívül további két [[taxon]]t írtak le, melyek [[alfaj]]i rangját a szerzők egy része<ref (pl.name=":0" Turin et al. 2003)/> nem fogadja el. A két említett taxon a ''Carabus hungaricus viennensis'' Kraatz, 1877, a Bécsi- és a Morva-medencében (Ausztria, Csehország) fordul elő, a leírás szerint kisebb a törzsalaknál és a szárnyfedő gödrei “simábbak”"simábbak”, míg a ''Carabus hungaricus frivaldskyanus'' Breuning, 1932 a [[Bánság]]ban (Románia, Szerbia) él, melymelynek szárnyfedőjén a mintázat általában erőteljesebb. Megjegyzendő azonban, hogy ezaz utóbbi alfajba sorolt példányok között jelentős számban találni olyan egyedeket, melyek inkább a törzsalakhoz hasonlítanak. Egyébként maga Breuning<ref name="Breuning 1933-1937 704–705"/> a ''frivaldskyanus'' leírásakor nem alfajról, hanem egy a Kárpát-medence déli homokterületein előforduló változatról beszél, és ugyanígy változatnak, vagyis alfaj alatti kategóriának tartja a ''viennensist'' is.
 
==A magyar futrinka mint faj tudományos leírása==
35. sor:
 
==Életmódja==
A magyar futrinka a többi hazai futrinkafajhoz hasonlóan éjszakaiéjszaka aktivitásúaktív, de a nyár végi és őszi napsütéses időszakban nappal is mozog. A ''Carabus hungaricus'' párzásaPárzása és peterakása nyár végén, ősz elején zajlik, ekkor figyelhető meg a faj a legnagyobb egyedszámban. A [[lárva|lárvák]] megjelenése néhány héttel később következikjelennek bemeg, első ízben október végén. Ekkor mintegy 1&nbsp;cm-es hosszúságú lárvák kelnek ki, melyek enyhe időjárás esetén november folyamánnovemberben is aktívak maradtak. A populáció zöme a talajban, lárva vagy [[imágó]] formájában vészeli át a telet. Áprilisban és májusban kizárólag az áttelelt imágók és az L3 stádiumú lárvák figyelhetők meg. A teljes átalakulás során a bábból frissen kikelt puha példányokegyedek júniusban bújnak elő a bábból, de a talaj felszínére a kiszíneződött, kemény kültakarójú bogarak csak augusztus vége felé jönnek ki..
 
==Veszélyeztetettsége==
A magyar futrinka elterjedési területének jelentős részén potenciálisan veszélyeztetett (IUCN EN: Endangered), egyes országokban ([[Ausztria]],<ref>{{cite book| title = Band 2. Adephaga 1: Carabidae (Laufkäfer) in Die Käfer Mitteleuropas| edition = 2.| language = Deutsch| isbn = 9783827415516| author = Gerd Müller-Motzfeld| last = Müller-Motzfeld| first = Gerd| editor = Freude, H., Harde, K. W., Lohse, G. A., & Klausnitzer, B.| year = 2004| publisher= Elsevier GMBH, Spektrum Akademischer Verlag| location = Heidelberg-Berlin}}</ref> 2004; [[Moldova]],<ref>{{cite web| url = http://www.salvaeco.org/insecte/page/carabus_pachistus_hungaricus.php| title = Ştiri Ecologice| accessdate = 20120117| author = Zaharia Neculiseanu| last = Neculiseanu| first = Zaharia| coauthors = , Anatol Danila, Grigore Cilipic| year = 2002| language = Roman| archiveurl = https://web.archive.org/web/20120107034851/http://www.salvaeco.org/insecte/page/carabus_pachistus_hungaricus.php| archivedate = 2012-01-07}}</ref>) a kipusztulás szélén áll, ezért súlyosan veszélyeztetett (IUCN: CR Criticaly Endangered). A [[Csehország]] és a [[Szlovákia]] területén található populációk lokálisak.<ref (Turinname=":0" et al. 2003)./>
 
A magyar futrinka Magyarországon potenciálisan veszélyeztetett (IUCN: Vulnerable), és bizonyos, hogy élőhelyeinek további fragmentációja a populációk fogyatkozásához vezethet, különösen a budapesti agglomerációban és az alföldi-kisalföldi települések közelében. Így például veszélyeztető tényező Budaörsön a hegyoldalak beépítése, Győr és Komárom térségében az ipartelepek fejlesztése,<ref>{{cite web| url = http://www.vg.hu/kozelet/kornyezetvedelem/futrinkakat-veszelyeztet-a-gyori-audi-gyar-tervezett-bovitese-325651| title = Futrinkákat veszélyeztet a győri Audi-gyár tervezett bővítése| accessdate = 20120117| author = MTI Eco| date = 20100826| language = Magyar| archiveurl = https://web.archive.org/web/20100829094414/http://www.vg.hu/kozelet/kornyezetvedelem/futrinkakat-veszelyeztet-a-gyori-audi-gyar-tervezett-bovitese-325651| archivedate = 2010-08-29}}</ref> Ócsán az inert szemétlerakó kialakítása, vagy Nyírbéltek közelében a homoki élőhelyek beszántása.
50. sor:
 
== Források ==
* BÉRCES, S., SZÉL, GY., KÖDÖBÖCZ, V., KUTASI, CS., SZABÓ, K., FÜLÖP, D., PÉNZES, ZS. & PEREGOVITS, L. 2007: A magyar futrinka. [''Carabus hungaricus''.] – In: FORRÓ, L. (ed.): A Kárpát-medence állatvilágának kialakulása. [The origin of the fauna of the Carpathian Basin.] Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp.&nbsp;107–124.
* BÉRCES, S., SZÉL, GY. & KÖDÖBÖCZ V. 2007: A magyar futrinka ''(Carabus hungaricus)'' elterjedése és természetvédelmi helyzete. (The distribution and nature protection status of the species Carabus hungaricus.) – Természetvédelmi Közlemények 13: 411–420.
* BÉRCES, S., SZÉL, GY., KÖDÖBÖCZ, V. & KUTASI, Cs. 2008: The distribution, habitat types and nature conservation value of a Natura 2000 beetle, ''Carabus hungaricus'' Fabricius, 1792 in Hungary. – In: PENEV, L., ERWIN, T. & ASSMANN, T. (eds): Back to the roots and back to the future. Towards a New Synthesis between Taxonomic, Ecological and Biogeographical Apporaches in Carabidology. Proceedings of the XIII European Carabidologists Meeting, Blagoevgrad, August 20-24, 2007. Pensoft Series Faunistica No. 75. [https://web.archive.org/web/20100618221404/http://www.pensoft.net/notes/14117.stm]
* CSIKI, E. 1905-08: Magyarország bogárfaunája 1. kötet Adephaga 1. Caraboidea.[The beetle fauna of Hungary 1. volume Adephaga 1. Caraboidea.], Budapest.
* FRIVALDSKY,FRIVALDSZKY I. 1865: Jellemző adatok Magyarország faunájához. [Typical faunistic data for Hungary] A Magyar Tudományos Akadémia Évkönyvei 11 (4): 1-275, 13 pls.
* FRIVALDSKY,FRIVALDSZKY J. 1874: Magyarország téhelyröpűinek futonczféléi. [Hungarian ground beetels] (Carabidae) F. Eggenberger Magyar Akadémiai Könyvárusnál, Budapest.
* KASZAB, Z. & SZÉKESSY, V. 1953: Bátorliget bogár-faunája, Coleoptera. – In: SZÉKESSY V. (ed.): Bátorliget élővilága [The beetle fauna of Bátorliget – In: The flora and fauna of Bátorliget] (Székessy, V. ed.). Akadémiai Kiadó, Budapest, pp.&nbsp;194–285.
* KEMPELEN, R. 1868. III. Heves és külső Szolnok törvényesen egyesült vármegyék állattani leírása. – In: ALBERT F. (ed.): Heves- és Külső Szolnok törvényesen egyesült vármegyék leírása [Faunistic desription of the counties Heves and Szolnok. in– In: TheDescription decriptionof hethe counties Heves and Szolnok] (Albert, F. ed.):] A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XIII. nagygyűlése [Congress of the Hungarian doctors and naturalists], Eger, pp.&nbsp;175–226.[https://web.archive.org/web/20090210120132/http://vfek.vfmk.hu/00000083/albert33.htm]
* KOY T. 1800: Alphabetisches Verzeichniss meiner Insecten-Sammlung. Gewidmet Seinen Entomologischen Freuden von Tobias Koy. Ofen, 64 pp.
* KUTASI, CS. 1998: Futrinkafélék (Coleoptera, Carabidae) Litér környékéről. (Ground beetles (Coleptera: Carabidae) of the environment of Litér (West Hungary).– Folia Musei Historico-Naturalis Bakonyiensis 13 (1994): 73-87.
* KUTHY, D. 1896 [1897]: Coleoptera. – In: A Magyar Hungariae). [Fauna of the Hungarian Empire.] Társulat, Budapest, pp.&nbsp;1–213.
* LIE, P. 1994: Neue Beiträge zur Kenntniss der Carabofauna des Rumänischen Banates fur das Jahr 1993 (Coleoptera, Carabidae). – Folia Entomologica Hungarica, Budapest, Rovartani Közlemények, LV. 225-232.
* LIE, P. 1995: Beiträge zur Kenntnis des Carabus hungaricus frivaldskyanus Breuning neuentdeckt im Banat, Rumanien (Coleoptera, Carbidae). -Folia Entomologica Hungarica, Budapest, Rovartani Közlemények, LVI. 85-88.
* MERKL, O. 1991: Reassessment of the beetle fauna of Bátorliget, NE Hungary (Coleoptera). – In: MAHUNKA S. (ed.): The Bátorliget Nature Reserves - after forty years, I. (Mahunka, S. ed.). Akadémiai Kiadó, Budapest, pp.&nbsp;381–498.
* SZÉL, GY., BÉRCES, S., KUTASI, CS. & KÖDÖBÖCZ, V. 2006: A magyar futrinka (''Carabus hungaricus'' Fabricius, 1792) hazai elterjedése és élőhelyei ''(Coleoptera: Carabidae)''. (Distribution and habitats of ''Carabus hungaricus'' Fabricius, 1792 in Hungary (''Coleoptera: Carabidae''.) – Praenorica. Folia historico-naturalia 9: 45–80.
* SZÉL GY., RETEZÁR I., BÉRCES S., FÜLÖP D. ÉS PÉNZES ZS. 2007: A magyarországi nagy testű futrinkák (Carabus-fajok). – In: FORRÓ, L. (ed.): A Kárpát-medence állatvilágának kialakulása. [The origin of the fauna of the Carpathian Basin.] Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, p.&nbsp;87 p.&nbsp;102
{{Taxonbar}}
{{Portál|Biológia}}