„Szerkesztő:Beroesz/IKV” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „Az '''időközi választás''' az általános választások idején kívül megüresedett mandátumok betöltésére szolgáló választás. Az egy-egy képviselő megv…” |
(Nincs különbség)
|
A lap 2020. szeptember 27., 23:36-kori változata
Az időközi választás az általános választások idején kívül megüresedett mandátumok betöltésére szolgáló választás. Az egy-egy képviselő megválasztását eredményező időközi választás nem keverendő össze a teljes testületet érintő előrehozott választással.
Magyarországon időközi választást abban az esetben kell tartani, ha a egyéni választókerületből választott tisztviselő (önkormányzati vagy országgyűlési képviselő, illetve polgármester) mandátuma valamilyen okból megszűnik. (Ha listán mandátumot szerző képviselő veszíti el mandátumát, akkor utódját a listáról jelölik ki.) Időközi választás következik abban az esetben is, ha a rendes időben megrendezett választásokon az első helyen holtverseny következik be, illetve amennyiben a választás a jelöltek hiánya miatt elmarad. Az időközi választást az általános választással ellentétben nem a köztársasági elnök, hanem a országgyűlési képviselő választása esetén a Nemzeti Választási Bizottság[1], önkormányzati tisztségviselők esetén pedig a területi választási bizottság tűzi ki.[2] Az időközi választás jellemzője, hogy a tisztviselőt mindössze az adott politikai ciklus végéig, az általános választásig juttatja mandátumhoz. Tehát ha egy jelölt egy évvel a várható általános választások időpontja előtt szerez mandátumot, akkor az ő képviselői megbízatása nem négy évig, hanem mindössze egy évig tart. Az általános választások évében az általános választás előtt éppen emiatt a törvény időközi választást már nem is engedélyez.[3]
Az időközi választások a nagy választások közötti erőfelmérők szerepét töltik be a politikai pártok között. Az ilyen események a pártoknak lehetőséget biztosítanak arra, hogy a választási holtszezonban önkénteseiket megmozgassák, az érintett választókörzetben lakó szavazóikat megkeressék. A politikai ciklus közepén a kormánypárti győzelmeket a kormány politikájának visszaigazolásaként szokták kommunikálni, az ellenzéki győzelmeket viszont az kormányzat elleni tiltakozásként fogják fel.
Időközi országgyűlési képviselőválasztások Magyarországon
| Választókerület | Mandátum megszűnése | Megszűnt mandátum tulajdonosa | A megszűnt mandátum politikai pozíciója | Megszűnés oka | Időközi választás dátuma | Az új mandátum tulajdonosa | Az új mandátum politikai pozíciója | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Budapest 9. sz. EVK | 1990. november 30. | Demszky Gábor (SZDSZ) | ellenzéki | Lemondás[4] | 1991. március. 24. (I) 1991. április. 14. (II) |
Filló Pál (MSZP) | ellenzéki | |
| Komárom megye 3. sz. EVK | 1990. december 2. | Deák Sándor (SZDSZ) | ellenzéki | halálozás | 1991. március. 24. (I) 1991. április. 14. (II) 1991. július 14. (I) 1991. szept. 15. (II) 1992. január 12. (I) 1992. február 16. (II) 1992. június 7. (I) 1992. június 29. (II.) |
Keleti György (MSZP) | ellenzéki |
- ↑ 2013. évi XXXVI. törvény 8. § (2) (magyar nyelven). Nemzeti Jogszabálytár. (Hozzáférés: 2020. szeptember 27.)
- ↑ 2013. évi XXXVI. törvény 302. § (magyar nyelven). Nemzeti Jogszabálytár. (Hozzáférés: 2020. szeptember 27.)
- ↑ 2013. évi XXXVI. törvény 244. § (1) (magyar nyelven). Nemzeti Jogszabálytár. (Hozzáférés: 2020. szeptember 27.)
- ↑ Demszky Gábort Budapest főpolgármesterévé választották