„Föld” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 94.248.145.219 (vita) szerkesztéséről Hungarikusz Firkász szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés |
||
195. sor:
{{fő|A Föld alakja}}
A Föld alakját alapvetően két [[fizika]]i hatás határozza meg: az általános [[Gravitáció|tömegvonzás]], amellyel minden egyes tömegrészecske hat az összes többire, továbbá a Föld tengely körüli [[forgómozgás|forgása]]. A Földhöz rögzített forgó koordináta-rendszerben a tömegvonzás és a forgó koordináta-rendszerből adódó [[centrifugális erő]] kölcsönhatására létrejövő, elméletileg [[Szferoid|forgási ellipszoid]] alakú folyadékszerű testhez a tényleges Föld-alak nagyon közel áll: e [[hidrosztatikus egyensúly]]i alaktól csak helyenként tér el. A magashegységek és a mélytengeri árkok területén a fizikai földfelszín
mert itt más hatások is közrejátszanak a felszín alakításában. Az elméleti földalak, a [[geoid]], azaz nehézségi gyorsulásnak a közepes tengerszinttel egybeeső potenciálfelülete ezeken a területen a kőzetfelszínt nem követi. Gyakorlati okokból éppen ezért általában egyszerűsített modellt használunk a Föld alakjaként. A [[geodézia|geodéziában]] lapult forgási ellipszoiddal helyettesítjük a geoidot, de néha a még egyszerűbb gömbi közelítés is megfelelhet. Gömbi közelítésnél a ''közepes földsugár''ral (R) számolunk. Ez esetben is a modellnek ugyanolyan a forgása és akkora a tömege, mint a valódi Földnek. Ha ''a'' a Föld egyenlítői és ''b'' a sarkokon mért sugara, akkor ''f'' = (''a''-''b'')/''a'' adja meg az ellipszoid lapultságát. Ekkor a gömbi és az ellipszoidi térfogatok egyenlőségének felírásával ''R''³ = ''a''²''b'' egyenletre jutunk, amiből ''R'' meghatározható. A bonyolultabb modellek paramétereit a földközeli műholdak pályájának mérései alapján számítják.
| |||