„Yello” változatai közötti eltérés

Yello (szerkesztés)

A lap 2020. szeptember 30., 17:18-kori változata

4 bájt törölve ,  5 hónappal ezelőtt
a
→‎Megalakulás: a nyuszimagazinnak ehhez semmi köze, az újságra mutató link törölve.
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
a (→‎Megalakulás: a nyuszimagazinnak ehhez semmi köze, az újságra mutató link törölve.)
[[File:Dieter Meier on October 15, 2011.jpg|thumb|300px|left|Dieter Meier (2011), énekes, szövegíró, menedzser, producer, stylist]]
 
Meier egy gazdag svájci üzletember (bankár<ref name="udiscover-yello"/>) fiaként már a járókában is milliomos volt. Az ifjúkori hároméves hegedűképzés érintetlenül hagyva pergett le róla. Fiatalon nemcsak [[playboy]]kodottként élt, (kb. 17-től 23 éves koráig) hivatásos szerencsejátékos, illetve sportoló (golfjátékos) volt, emellett (a Yello-ban való szereplés mellett is végig folytatott) manapság [[akcióművészet|akció-]], [[konceptuális művészet|konceptuális-]] és [[médiaművészet]]nek nevezett művészeti tevékenységbe is kezdett. Művészként már a hetvenes évek végén számon tartották (elsősorban hazájában, Svájcban, néhány kiállítási darab; monográfia és kiállításkatalógus formájában),<ref>[http://www.galeriezander.com/en/artist/dieter_meier/literature Galleriazander.com / Dieter Meier]. Hiv. beill. / utolsó hozzáférés: 2018-07-15.</ref> Emellett punkénekesként is kipróbálta magát, ami saját elmondása szerint tulajdonképpen azt jelentette, hogy alkalmanként néhány fél(?)amatőr punkzenekarban „kiordibálta a tüdejét”.<ref>''[https://www.yello.com/yellobook/ Www.yello.com / Yellobook]''.</ref> Ez vezetett ahhoz, hogy bekerüljön a Yello-ba, ugyanis a punkcsapat kiadójának igazgatója összeismertette Blank-kal, amikor megtudta, hogy az énekest keres a Perónnal együtt űzött fura zenei laboratóriumi kalandozásaihoz. Az említett punkcsapatok közül, remélhetőleg a legérdemesebbként, a [[Fresh Color]] nevű zenekar neve maradt fent, akik Meierrel mint énekessel együtt két single-t is felvettek, sőt ki is adtak, a ''Cry for Fame'' / ''The Hook''<ref>[[Dieter Meyer]] (+[[Fresh Color]]): ''[https://www.youtube.com/watch?v=Aqj7fc-XNmA Cry for Fame / The Hook]''. YouTube. Hiv. beill. / utolsó hozzáférés: 2018-07-15.</ref> és a ''No Chance''<ref>[[Fresh Color]]): ''[https://www.youtube.com/watch?v=SDVrsWLTq6w No Chance]''. YouTube. Hiv. beill. / utolsó hozzáférés: 2018-07-15.</ref> címűeket (az elsőt valójában Meier nevén adták ki. A Fresh Color később újhullám- ill. [[italo-disco]] zenekarrá alakult).
 
A két kislemezt forgalmazó kiadó a Paul Vasjabel tulajdonában álló Periphery Perfume volt. Vasjabelnek emellett volt egy népszerű kis lemezboltja is Zürichben, a Music Marker, ahová Meier néha eljárt [[jazz]]-lemezeket vásárolgatni. Amikor egyszer mindketten betértek a boltba, Vasjabel bemutatta Blanknak Meiert, mint énekest.<ref name="udiscover-yello" /> A Yello létrejöttéhez ez a félreértés is jelentősen hozzájárult - legalábbis Meier szerint félreértés volt, ő ugyanis egyrészt egyáltalán nem tartotta magát (jó) énekesnek, és esze ágában sem volt énekesi karriert kezdeni, másrészt Blank nem kedvelte a punkokat, és nem vokalistát keresett, hanem egy „igazi” profi énekest. „Dupla katasztrófa volt ez Boris számára” - mondta később Meier. [https://www.theguardian.com/music/2016/sep/22/return-of-yello-america-thought-black-guys-rapping-toy-dieter-meier-boris-blank Guardian]. Az azonban az utólag történtek fényében kétségtelen, hogy mégis megpróbáltak együtt dolgozni, bár 1979-ig, az első kislemez megjelentéig erről a nagyvilág nem sokat tudhatott meg. Hogy együtt maradtak, az bizonyos zenekrónikások szerint annak köszönhető, hogy Perónnak megtetszett Meier mély hangja, Blank pedig nem volt konfliktuskereső típus, így végül is hozzájárult a zenekar kibővítéséhez. [http://archivregiidokpopzeneje.blogspot.com/2011/10/yello.html Régi idők popzenéje / Yello]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Speciális:MobileDiff/23088185”