„Kirchschlag in der Buckligen Welt” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
(new file)
 
{{Osztrák település infobox
| név = Kirchschlag in der Buckligen Welt
| helyi név =
| kép = Kirchschlag in der Buckligen Welt - KircheOrtsansicht (21).JPG
| képaláírás =
| címer = Wappen_Kirchschlag_BW.jpg
| zászló =
| kerület =
| címerleírás =
| tartomány =
| zászlóleírás =
| rang = város
| becenév =
| alapítás éve =
| mottó =
| polgármester =
| tartomány =
| irányítószám =
| kerület =
| rendszám = WB
| rang =
| népsűrűség = 73
| kerületei =
| tszf = 383
| alapítás éve =
| terület = 23,7
| alapítás éve forrás =
| szélességi fok = 47
| polgármester =
| szélességi ívperc = 30
| jegyző =
| szélességi ívmásodperc = 10
| irányítószám = 2812, 2853, 2860
| hosszúsági fok = 16
| körzethívószám = 02646
| hosszúsági ívperc = 17
| rendszám = WB
| hosszúsági ívmásodperc = 50
| testvértelepülései = -
| szöveg pozíciója = balra
| térkép = -
| weboldal = www.kirchschlag-bw.gv.at
| népsűrűség =
| népsűrűség forrás =
| tszf = 417
| legmagasabb pont =
| terület = 57,97
| weboldal = www.kirchschlag.at
| wikicommons =
}}
'''Kirchschlag in der Buckligen Welt''' közel 3000 lakosú kisváros [[Ausztria|Ausztriábanosztrák]], város [[Alsó-Ausztria]] tartomány [[Bécsújhelyvidéki járás]]ában. 2020 januárjában 2826 lakosa volt.
 
== Fekvése Elhelyezkedése==
[[Fájl:Kirchschlag in der Buckligen Welt im Bezirk WB.PNG|170px|bélyegkép|balra|Kirchschlag in der Buckligen Welt a Bécsújhelyvidéki járásban]]
[[Kőszeg]]től 30 km-re nyugatra, az 1921-ig fennállt osztrák-magyar [[országhatár|határnál]], ma a [[Burgenland]] és [[Alsó-Ausztria]] közötti tartományi határ mellett fekszik, az [[Alpokalja|Alpokalján]], a [[Bucklige Welt]] ([[magyar nyelv|magyarul]] ''Púpos világ'') tájegységben. Közúton a B55-ös főúton az [[A2-es autópálya (Ausztria)|A2-es autópálya]] felől, illetve Kőszeg irányából közelíthető meg. {{határos}}
[[Fájl:Kirchschlag in der Buckligen Welt - Kirche (2).JPG|170px|bélyegkép|balra|A Keresztelő Szt. János-plébániatemplom]]
[[Fájl:Burgruine Kirchschlag idBW 2016-05-14.jpg|170px|bélyegkép|balra|A kirchschlagi várrom]]
[[Fájl:Kirchschlag in der Buckligen Welt - Kalvarienbergkirche (01).jpg|170px|bélyegkép|balra|A kálváriatemplom]]
Kirchschlag in der Buckligen Welt a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik a [[Bucklige Welt]] dombság déli részén, a Zöbernbach folyó mentén, a [[burgenland]]i határnál. Területének 41,7%-a erdő. Az önkormányzat 7 településrészt és falut egyesít: Aigen (458 lakos 2020-ban), Kirchschlag in der Buckligen Welt (1517), Lembach (261), Stang (267), Straß (29), Thomasdorf (17) és Ungerbach (277).
 
A környező önkormányzatok: délnyugatra [[Hochneukirchen-Gschaidt]], nyugatra [[Bad Schönau]] és [[Krumbach (Alsó-Ausztria)|Krumbach]], északnyugatra [[Lichtenegg]], északra [[Hollenthon]], északkeletre [[Sopronszentmárton]], keletre [[Borosd]] és [[Vámosderecske]], délkeletre [[Pörgölény]], délre [[Borostyánkő (Ausztria)|Borostyánkő]].
A város közigazgatási területe 57,96 km², ebből erdőterület 41,67 százalék.
Kirschlag város 1282. óta rendelkezik önálló plébániával, ami egyben a Reichersbergi Apátság egyik patrónus plébániája is volt. Napjainkban a [[Bécsi főegyházmegye|Bécsi főegyházmegyhez]] tartozik. A fiatal város (2012) a környező településekkel ([[Aigen]], [[Lembach]], [[Stang]], [[Ungerbach]]) körjegyzőséget alkotva mintegy 3000 lakossal a déli Bucklige Welt fővárosa.
 
[[Fájl:Kirchschlag in der Buckligen Welt - Panorama (01).jpg|bélyegkép|középre|450px|Kirchschlagi panoráma]]
 
== Története ==
Első említése ''Castrum Kryslag'' névenKirchschlagot 1246-ban történtemlítik először, ekkoramikor egy [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] udvartartásához tartozó személy halt meg „sub castro”,castro aKryslag” [[Kirchschlag(Kirschlag invára der Buckligen Welt-i vár|vár]] közelében. Egy elmélet szerint azonban [[honfoglalás]] kori magyar alapítás is lehet, első okleveles említései (Kryslag, Chirislagalatt) talánhalt a magyar Kőröslakra vezethetők visszameg. [[I. MátyásAz osztrák-magyar király|Mátyáshatáron király]]fekvő az 1480-tól épített gótikus templomhoz oldalhajót építtetett, ezt a szárnyat ''Ungarische Kirche'' néven tartják számon.vár 1250-től többször magyar ostromot élt át, így [[1603]]-ban [[Bocskai István]] hajdúi, 1621-ben [[Bethlen Gábor]], 1703-ban a kurucok támadták meg, de [[1532]]-ben és [[1683]]-ban török ostromot is elszenvedett. 1805-ben és 1809-ben [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] hadai foglalták el.
 
1651-ben Kirschschlag akkori hűbérura, III. Hans Christoph von Puchheim épített egy reneszánsz palotát a főtéren. 1657-es halála után Pálffy Miklós örökölte a birtokot, akinek Eva Susanne von Puchheim volt az anyja. Ezután a mezőváros egészen a feudális birtokrendszer 1848-as felszámolásáig a Pálffy-család tulajdonában maradt.
 
Az [[első világháború]] előtt a [[Sopron–Kőszeg-vasútvonal]] Kőszeg-[[Aspang]] szárnyvonalának állomását tervezték ide, ez azonban már nem valósult meg.
 
1921. szeptember 5-én a [[nyugat-magyarországi felkelés]] kapcsán a községet újra magyar támadás érte és a magyar felkelők megütköztek egy osztrák századdal. Az ütközetben 10 osztrák katona és 21 magyar felkelő veszítette életét.{{forr}} A [[Zöbern-patak]]Zöbernbach hídjánál, a plébánia templom közelében áll az emlékművük. Az egykori országhatáron, ma [[Alsó-Ausztria]] és [[Burgenland]] tartományok határán emlékdomb és emlékmű áll. A [[második világháború]] végén, [[1945]]-ben Kirchschlagnál léptek a [[Szovjetunió|szovjet]] csapatok először a történelmi Ausztria területére.
 
[[2002]].1970-ben, [[decemberilletve 121971-ben az addig önálló Aigen, Lembach, Stang és Ungerbach községeket Kirschlaghoz csatolták.| 2002. december 12]]-én az addigi mezőváros megkapta a városi rangot.
 
==Lakosság==
[[2010]]-ben a ''Ausztria legszebb városa'' címet nyerte el a település.
A Kirchschlag in der Buckligen Welt-i önkormányzat területén 2020 januárjában 2826 fő élt. A lakosságszám 1991 óta csökkenő tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 95,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,6% a régi (2004 előtti), 2,5% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 94,1%-a római katolikusnak, 1% evangélikusnak, 1,1% ortodoxnak, 1,5% mohamedánnak, 1,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a német (94,5%) mellett a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a horvátok (1,5%) és a magyarok (1,1%, 33 fő) alkották.
 
A népesség változása:
== Kultúrtörténeti értékek ==
{{népességdiagram}}
* A [[15. század]] második feléből származó erődtemplom védőszentje [[Keresztelő Szent János]]. A templom az osztrák késő [[gótika]] egyik legszebb temploma. A templom építése alatt [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás király]] vette át a városban az uralmat és feltehetően ő adott megbízást a templom oldalhajójának építésére, melyet a mai napig „Magyar Templom”-nak neveznek.
 
* A templom további magyar vonatkozása még a kőszegi [[Georg Kéry]] festőművész főoltárképe (1675) és a [[Máriapócs|máriapócsi kegykép]] másolata (1761) a Mária-oltáron.
== Látnivalók ==
* [[Kirchschlag in der Buckligen Welt-i vár|Várrom]]
[[Fájl:Kath Filialkirche hl Markus Lembach.JPG|260px|bélyegkép|A lembachi Szt. Márk-templom]]
* [[Barokk]] stílusban épült a [[keresztút]] és [[kálvária]] templom. Itt helyezték el (1730-1733) [[Jézus]] szenvedésének történetét festett fa domborművön bemutató kálváriát.
* későgótikus Keresztelő Szt. János-plébániatemplom azután épült, hogy elődje 1459-ben leégett. A templom építése alatt [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás király]] vette át a városban az uralmat és feltehetően ő adott megbízást a templom oldalhajójának építésére, melyet a mai napig „Magyar Templom”-nak neveznek. A templom további magyar vonatkozása még a kőszegi [[Georg Kéry]] festőművész főoltárképe (1675) és a [[Máriapócs|máriapócsi kegykép]] másolata (1761) a Mária-oltáron.
* 1932-ben alapították a kirschlagi [[passiójáték]]okat, melyen ötévenként kb. 500 önkéntes szereplő mutatja be Jézus halálát és feltámadását [[1932]]-től 5 évente, az erre a célra épített épületben. (A következő eladás időpontja: [[2015]]).<ref>[http://www.kirchschlag-bw.gv.at/system/web/zusatzseite.aspx?menuonr=218767375&detailonr=218001654 Passiójáték története a város honlapján]</ref>
* a [[Kirchschlag in der Buckligen Welt-i vár|kirchschlagi vár]] romjai
* a barokk kálváriatemplom 1733-ban épült
*a lembachi Szt. Márk-templom
*az ungerbachi Szt. Rókus és Sebestyén-templom
*a Ferenc József-emlékmű
* 1932-ben alapították a kirschlagi [[passiójáték]]okat, melyen ötévenként kb. 500 önkéntes szereplő mutatja be Jézus halálát és feltámadását [[1932]]-től 5 évente, az erre a célra épített épületben.<ref>[http://www.kirchschlag-bw.gv.at/system/web/zusatzseite.aspx?menuonr=218767375&detailonr=218001654 Passiójáték története a város honlapján]</ref>
* [[1971]]-ben Josep Piribauer és Werner Hlavka<ref>[http://www.bote-aus-der-buckligen-welt.at/content/view/806/69/ A zenekar története egy programajánlóban]{{Halott link|url=http://www.bote-aus-der-buckligen-welt.at/content/view/806/69/ |date=2018-11 }}</ref> irányításával megalakult Kirchschlag város fúvószenekara ''(Stadtkapelle Kirchschlag)'', amely [[1973]]-tól baráti kapcsolatban áll Kőszeg város fúvószenekarával és állandó résztvevője a [[Kőszegi Szüret]] rendezvényének.
*Kirschlag a Csíksomlyó-Mariazell közötti [[Mária-út|Mária-zarándokúton]] fekszik
 
== Források ==
=== A Mária-út (zarándokút) ===
{{bővebben|Mária-út}}
Kirschlag városa az [[erdély]]i [[Csíksomlyó]]ról induló és [[Mariazell]]ig terjedő [[zarándoklat|zarándokúton]] található. Ez a zarándokút végighalad [[Magyarország]]on, majd Kőszegtől a [[Gyöngyös (Rába)|Gyöngyös-]] ''(Güns)'' patak mentén [[Léka]] ''(Lockenhaus)'', [[Kisostoros]] ''(Hochstrauss)'' és [[Pörgölény]] ''(Pilgersdorf)'' érintésével jut Kirchschlagba. Onnan [[Krumbach]]on, [[Aspang]]on, [[Kirchberg]]en, [[Raach]]on át a Schwarza völgyébe, a [[Prein]] völgyébe, [[Payerbach]]on, [[Schwarzau im Gebirge|Schwarzau.a.G.]]-on, a Prein völgyébe, majd a [[Lahn-Sattel]]en, és a [[Halltal]]on keresztül [[Mariazell]]be ér. A zarándokút Kirchschlagtól Mariazellig 106&nbsp;km hosszú. A kirchschlagi templomtól a [[krumbach]]i templomig húzódó zarándokút-szakasz 11,6&nbsp;km hosszú, és gyalog kb. 3 óra alatt teljesíthető. Az út a kirschlagi templomtól indul, 4,7&nbsp;km-nél éri el az Aigenstrasse–Backerbauer kereszteződést (leágazás a D9-es útra). Innen utunk a Backerhof mellett az erdőszélen visz tovább, majd az erdőn keresztül leereszkedik a Tiefenbach völgyébe, ahol 6,6&nbsp;km után jobbra a [[Tiefenbach]]ba vezető útba torkollik. Erről az útról 8,1&nbsp;km-nél balra a Katzentörl felé térünk le. A Csend Terén ''(Platz der Stille)'' keresztül 9,3&nbsp;km–nél érjük el az Eggweg-en, a Rózsafüzér ''(Rosenkranz)'' kápolnát, ahonnan 2,3&nbsp;km múlva megérkezünk a krumbachi templomhoz.
 
== Képek ==
<gallery class="center">
Fájl:Josephinische Landesaufnahme Kirchschlag in der Buckligen Welt.JPEG|Kirchschlag [[Magyarország]] határán, [[Magyarország első katonai felmérése|1780-as katonai felmérésen]]
Fájl:BurgKirchschlagVischer.png|Kirchschlag a [[17. század]]ban, Georg Matthäus Vischer rézkarca
Fájl:Kirchschlag in der Buckligen Welt, Pfarrkirche.jpg|Plébánia templom
Fájl:Kirchschlag in der Buckligen Welt - Burgruine (1).JPG|A várhegy a településről nézve
</gallery>
 
== Fordítás ==
* {{fordítás|de|Kirchschlag in der Buckligen Welt|n=a|4=német}}
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
== Források ==
* Juhász László: ''Ausztria magyar emlékei'' (Lakitelek, 2005)
* {{cite web |url=http://www.kirchschlag-bw.gv.at/system/web/default.aspx |title=Kirchschlag in der Buckligen Welt |publisher=kirchschlag-bw.gv.at
* {{cite web
|accessdate=2011-08-13 |language=német}}
|url=http://www.kirchschlag-bw.gv.at/system/web/default.aspx
*[https://www.statistik.at/blickgem/gemDetail.do?gemnr=32314&gemnam=Kirchschlag%20in%20der%20Buckligen%20Welt 32314 - Kirchschlag in der Buckligen Welt] ''Statistik Austria''
|title=Kirchschlag in der Buckligen Welt
|publisher=kirchschlag-bw.gv.at
|accessdate=2011-08-13
|language=német
}}
 
==További információk==
* [http://www.kirchschlag-bw.gv.at/ Honlap] {{de}}
 
{{osztrák járás települései}}