„I. Károly frank császár” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
106. sor:
Károly [[782]]-ben tért vissza, kiadott egy törvénykönyvet és kinevezte az új grófokat, frankokat és szászokat is. A törvények drákói szigorral juttatták érvényre a vallási törvényeket és szigorúan tiltotta a germán eredetű helyi tradíciókat. Ez kiélezte a konfliktust. Azon év őszén Widukind visszatért és egy új lázadás élére állt, ami az [[Egyház]] elleni támadást eredményezett. Erre válaszul Károly [[Verdun]]ben, [[Alsó-Szászország]]ban állítólag 4500 szász lefejezését rendelte el, akik továbbra is gyakorolták a pogány vallást, miután áttértek a katolikus hitre. Ez az eset úgy vált ismerté, mint a ''"[[Véres verduni ítélet]]"'' vagy mint a ''"Verduni mészárlás"''. A mészárlás, amelyet modern forrásokkal egyáltalán nem lehet alátámasztani, két éves véres háborút eredményezett [[783]]-tól [[785]]-ig. Ekkor került [[Frízföld]] teljes frank uralom alá és Károly felégetette a teljes fríz flottát. A háború Widukind megkeresztelkedésével ért véget.
 
Ezen felül a szászok fenntartották a békét hét éven keresztül, de [[792]]-ben Vesztfália népe ismét fegyvert ragadott a hódítók ellen. Eastfália és Nordalbingia is csatlakozott hozzájuk [[793]]-ban. Ám a felkelés nem hozott nagy sikert és a frankok [[794]]-re leverték. Engriában [[796]]-ban ismét felkelést tört ki, de Nagy Károly és a hozzá hű szászok és [[szlávok]] jelenléte hamar véget vetett lázadásnak. Az utolsó függetlenedési próbálkozásra [[804]]-ben került sor, közel harminc évvel az első fankfrank hadjárat után. Ebben az utolsó ellenállásban már a nordalbingianiak sem tartották magukat jogosultnak a lázongásra.
 
===Spanyol hadjárat===