„Élővíz-csatorna” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a A településrész neve egy k-val írandó. |
értelmetlen volt a mondat. Javítva. |
||
16. sor:
== Története ==
Az Élővíz-csatorna egy része természetes eredetű, a [[Fehér-Körös]] egykori ágaiban halad, míg középső, Békéscsaba környéki szakasza emberkéz által létrehozott, mesterséges csatorna, amelyet [[1777]]-ben ástak meg a békéscsabai polgárok, közhasznú munkával. Gyulán valaha a Fehér-Körös folyt keresztül, ezt azonban az [[1850-es évek]]ben biztonsági okokból a várost elkerülő mesterséges mederbe terelték
A csatorna eredetileg a közelben fekvő [[Erdélyi-Szigethegység]] fáinak leúsztatására szolgál, mivel a környék igen fahiányos volt a [[Török háborúk Magyarországon|török háborúk]] után. Ezért eredetileg tutajozó csatornának készült el. Később az egyre növekvő és fejlődő Békéscsaba vezetése elhatározta, hogy a kanálist alkalmassá teszi a [[belvíz]] elvezetésére is. Így a későbbiek folyamán szivattyúkat helyeztek üzembe, először csak a déli, majd a középső és az északi szakaszon is, teljessé téve az elvezetést. Az idők során többször kotorták, mélyítették, szélesítették. [[1888]]-ban a nagy csabai árvíz folyamán a [[Körösök]] gátszakadása nyomán a víz szintje meghaladta a Békéscsaba legmagasabb pontját, a [[Evangélikus nagytemplom (Békéscsaba)|Nagytemplom]] hátsó küszöbét, és csak rendkívüli erőfeszítéssel sikerült megvédeni a várost a [[körgát]] segítségével. Régebben gazdasági tevékenység is kötődött az Élővíz-csatornához, számos [[malom|vízimalom]] is üzemelt rajta.
| |||