|
| binomial_authority = ([[Carl von Linné|L.]]) [[John Hull|Hull]]
}}
A '''csarab''', vagymás néven '''közönségeshanga''' csarabvagy '''erika''' ''(Calluna vulgaris)'' a [[hangafélék]] ''(Ericaceae)'' családjába sorolt, monotipikus '''csarab-''' ''(Calluna-)'' [[monotipikus taxon|monotipikus]] nemzetség [[faj]]a,.<ref>Mivel a csarab ''(Calluna)'' nemzetség monotipikus (azaz egyetlen fajjalfaja rendelkezikvan), ezérta csarabot mint fajt nem feltétlenülilletjük szükségesjelzővel, hogya minőségjelzővelklasszikus illessükbotanikai aszakirodalomban csarab„közönséges ''(Callunacsarab” vulgaris)''elnevezés fajt,nem mintfordul ahogy'elő. azA szokásjelzős szerkezet a nem monotipikus nemzetségbe tartozó fajokfajoknál esetébenszokás, hogyazok azokat egymástól megkülönböztethessükmegkülönböztetéséül.</ref> ViszontÉszak- érdemesés használniNyugat-Európa minőségjelzőtcsapadékos akkor,atlanti amikortájain mondanivalónkbanszélesen megelterjedt szeretnénk[[Évelő különböztetninövény|évelő]] atörpecserje, csarab[[Norvégia]] ''(Calluna)''egyik nemzetségetnemzeti avirága. csarabHazánkban ''(Callunafőleg vulgaris)''a fajtól[[Nyugat-Dunántúl]]on, s ilyenkorvalamint a ''Calluna[[Bakonyalja vulgaris''(tájegység)|Bakonyalján]] magyar nevekéntés a „közönséges csarab” elnevezés használatos.</ref> melyet [[gyógynövényBalaton-felvidék]]kénten isélnek használnak.jelentős Egészállományai, Európábande elterjedtészakkeleten is előfordul ([[évelőGömör–Tornai-karszt]]vidék, törpecserje;[[Zempléni-hegység]]).<ref>Soó: Magyarország''A keletimagyar részénflóra isés gyakranvegetáció találkozhatunkrendszertani–növényföldrajzi velekézikönyve''. NorvégiaAkadémiai, nemzeti virágaBp. Erika, hanga,1964–85</ref> télizöld,Nyíres vadcipruslápok, angyalmetéltsavanyú –talajú ezekfenyérek, alucfenyvesek, leghasználatosabbmészkerülő elnevezései.erdők Ajellemző nemzetségnövénye. tudományos neve a [[görög nyelv|görög]] „söpörni” igéből ered, mivel valaha [[seprű]]ketNálunk készítettekaugusztus–szeptemberben belőlevirít.
==Neve==
A nemzetség tudományos neve egy „söpörni” jelentésű [[görög nyelv|görög]] igéből ered, mivel régen a növényt seprűkészítésre használták. Innen van a magyar ''seprő-'' vagy ''seprűvirág'' elnevezés is. A nép ''vadciprus'', ''angyalmetélt'' néven is emlegeti.
== Leírása ==
A 20–50 cm magas növény (néha 1 méteresre is megnő) szőnyegszerűen terül el a mészben szegény, nedveskilúgozott, kavicsos vagy lápos talajon. Elágazó szárának kis ágai felfeléfölfelé nyúlnak, [[Levél (botanika)|levelei]] szorosan egymáshoz simulnak. [[virág (botanika)|Virágai]] lilák vagylilás rózsaszínűek, július-augusztusbanjúliustól szeptember végéig nyílnak. 2 mm-es, négyszögletű [[Termés|toktermése]] tele van maggal.
== Felhasználása ==
=== GyógynövényMint gyógynövény===
A növény virágos leveles, egy arasználarasznyinál nem hosszabb, virágos-leveles hajtásait gyűjtik drognak gyűjtik (''Callunae herba'', syn. ''Ericae herba''), amelybe nem kerülhet alsó, fásodott növényi rész. A drog hatóanyagai flavonoidok, katechin cserzőanyagok, fenolkarbonsavak, illetve 0,3–0,9% arbutint, hasadási termékként [[hidrokinon]]t, egy alkaloidát, flavonglikozidát, enzimet, [[fumársav]]at, szaponint, keményítőt, gumit, gyantát, eirkolint, zsírt, nyálkát és nyomokban illóolajat is tartalmaz.
A drog hatóanyagai flavonoidok, katechin cserzőanyagok, fenolkarbonsavak.<ref name="pozitivnap.hu">{{hiv-web|url=http://pozitivnap.hu/eletmod/igy-keszitsunk-hazi-patikat-otthonra-a-kozonseges-csarab-12-resz |cím=Így készítsünk házi patikát otthonra! – A közönséges csarab / 12. rész |elérés=2015-11-26 |szerző=Antics Katalin |dátum=2012-11-25 |formátum= |munka=Pozitivnap.hu |kiadó=Hoge Orvosiműszer Kft. |nyelv=magyar |archívurl= |archívdátum=}}</ref>
Másutt az olvasható, hogy a drog „0,3–0,9% [[arbutin]]t és hasadási termékként [[hidrokinon|hidrochinont]], egy alkaloidát, flavonglikozidát, enzimet, [[fumársav]]at, 7% cseranyagot, szaponint, keményítőt, gumit, gyantát, eirkolint, zsírt, nyálkát, nyomokban illóolajat tartalmaz”.<ref name="Rápóti–Romváry 1983">{{CitLib|aut=Rápóti Jenő |aut2=Romváry Vilmos |tit=Gyógyító növények |ass=Az ábrák Csapody Vera, a borító Urai Erika munkája |edi=Hetedik, változatlan kiadás |loc=Budapest |red=Medicina Könyvkiadó |ann=1983 |isbn=963-241-190-0 |cap=Csarab |pag=106 |misc=(Ez a könyv az 1977-ben megjelent ötödik kiadás fényképmelléklet nélküli változatlan kiadása.)}}</ref>
A drog forrázatát (teáját) vese- és húgyhólyagproblémáknál, húgyúti gyulladásoknál (vizelethajtó, vizeletfertőtlenítő hatása miatt), bélhurut esetén (összehúzó hatása miatt) használják, de alkalmazzák vértisztító, izzasztó, lázcsillapító, nyugtató és erősítő hatása miatt is.<ref name="Rápóti–Romváry 1983"/> A tea önmagában fanyar ízű, emiatt kellemesebb ízt adó növényi drogokat tartalmazó keverékekben használják fel.<ref name="pozitivnap.hu"/> ▼
▲A drog forrázatát (teáját) vizelethajtó, vizeletfertőtlenítő hatása miatt vese- és húgyhólyagproblémáknálhólyagproblémákra, húgyúti gyulladásoknál (vizelethajtógyulladásokra, vizeletfertőtlenítőösszehúzó hatása miatt ), pedig bélhurut esetén (összehúzóalkalmazzák; hatása miatt) használják, de alkalmazzákállítólag vértisztító, izzasztó, lázcsillapító, nyugtató és erősítő hatása miattis isvan. <ref name="Rápóti–Romváry 1983"/> A teaTeája önmagában fanyar ízű, emiattezért kellemesebb ízt adóaromájú növényi drogokat tartalmazó keverékekben használják fel. <ref name="pozitivnap.hu"/>
A drog fürdővízben való felhasználása a reumás panaszokat is enyhíti, továbbá különféle kenőcsök alapanyaga. A homeopátiában pedig szintén húgyhólyagproblémákra és reumára alkalmazzák.<ref name="pozitivnap.hu"/>
Drogja fürdővízhez adva reumás panaszokat is enyhít, továbbá különféle kenőcsök alapanyaga. A homeopátia hólyagproblémákra és reumára alkalmazza.
=== Mézelő növény ===
A csarab virágaiban sok a nektár, emiatt a csarabosok jó méhlegelők, ahonnan nektárt gyűjtögetve a méhek hangamézt állítanak elő.<ref name="pozitivnap.hu"/>
=== EgyébMint mézelő növény ===
A csarabos jó méhlegelő. A növény nektárdús virágai adják a hangaméz alapanyagát.
Régebben seprűt készítettek belőle;<ref name="pozitivnap.hu"/> a csarabot ''seprővirág''nak<ref name="Rápóti–Romváry 1983"/> vagy ''seprűvirág''nak<ref name="pozitivnap.hu"/> is nevezik.
== Jegyzetek ==
== Források ==
* {{füvészkert}}
* {{hiv-web|url=http://pozitivnap.hu/eletmod/igy-keszitsunk-hazi-patikat-otthonra-a-kozonseges-csarab-12-resz |cím=Így készítsünk házi patikát otthonra! – A közönséges csarab}}
* Rápóti–Romváry: ''Gyógyító növények''. Medicina, Bp., 1983
==További információk==
* Rudi Beiser: ''Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás''. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 56-57. oldal. {{ISBN|978-615-5178-07-8}}
{{Gyógynövények}}
|
