„MTA Izotópkutató Intézet” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a
a
Az 1980-as évek végének eseményei az intézetet sem hagyták érintetlenül. A gazdálkodási szabályok változásainak nyomán többek között előírták, hogy az MTA intézetekben a vállalkozói tevékenységből származó jövedelem mértéke két egymást követő évben nem haladhatja meg az intézmény bevételének 30 %-át. Ebben az időben az intézet szerződéses árbevétele kb. háromszorosa volt a költségvetési bevételnek. Akadémiai és intézeti bizottságok és testületek többször foglalkoztak kiutak keresésével. Végül az intézet szétválását és az [http://www.izotop.hu Izotópintézet Kft] megalakulását szabályozó kormányhatározat született (3631/1992). Az intézet főigazgatója és tudományos igazgatója is nyugállományba vonult, az átmeneti 1992-es évre Zsinka László kapott igazgatói megbízást. A korábbi intézet Diagnosztikai, valamint Izotóp- és Sugártechnológiai Laboratóriumaiból alakult meg az MTA többségi tulajdonú Kft amelynek az induláskor 164 munkatársa volt. Az intézet izotópkereskedelmi leányvállalata [http://www.izinta.hu (IZINTA]) szintén Kft-vé alakult Az MTA Izotópkutató Intézetnél 144 munkatárs maradt (közülük 65 főnek volt kutatói besorolása) [7].
 
Az intézet MTA kutatóintézetként megmaradt része 1993. január 1-ével új igazgató [[Paál Zoltán (kémikus)|(Paál Zoltán)]] vezetésével szerveződött újjá. Hét tudományos osztály alakult (1. Felületkémiai és Katalizátorkutató, 2. Katalízis és Nyomjelzéstechnikai, 3. Magfizikai, 4. Spektroszkópiai, 5. Fotofizikai - ez később a Kémiai-Fizikai elnevezést kapta, 6. Sugárhatáskémiai és 7. Sugárbiztonsági). A kutatómunka két diszciplina köré csoportosult, egyrészt a mag- és sugárhatáskémia, nukleáris biztonság, másrészt a felületkémia és katalízis témáira. A centrális irányokhoz kapcsolódóan egyéb kutatások is folytak, pl. molekulamodellezés a sűrüségfunkcionál-elmélet alkalmazásával, vagy tanuló algoritmusok vizsgálata kidolgozása és alkalmazása. 1992 decemberében a KFKI átalakított kutatóreaktora megnövelt teljesítménnyel (10 MW) újraindult. A Kutatóreaktorhoz kapcsolódva a Magfizikai Osztály munkatársai ekkor hozták létre a „hideg” neutronokkal alkalmazásán alapuló unikális prompt-gamma aktivációs analízis (PGAA) mérőberendezést, mellyel beépültek a [http://www.bnc.hu Budapest Neutron Centrum] kutatási infrastrukturájába.
 
A szétválás után továbbra is az intézetnél maradt az országos izotópnyilvántartás vezetésének és frissítésének feladatköre az [[Országos Atomenergia Hivatal]] (OAH) felügyelete mellett. Az intézet az OAH részére egyéb szakterületeken (főleg sugárbiztonsággal kapcsolatban) is végzett szakértői tevékenységet. Az osztályok profiljainak megfelelően szerteágazó kutatások folytak. A Felületkémiai és Katalizátorkutató Osztályon egyebek mellett promotorok hatásait, valamint zeolithordozós kétfémes katalizátorokat vizsgáltak, tanulmányozták a rajtuk lejátszódó elektronkilépési ill. tranziens kinetikai folyamatokat. Katalizátorok sokoldalú vizsgálatára alkalmas berendezést is fejlesztettek, melyet külföldön is értékesítettek (Sorbstar). A Katalízis és Nyomjelzéstechnika Osztályon a hidrodeszulfurálás folyamatait vizsgálták <sup>35</sup>S izotópos nyomjelzéssel, továbbá alifás és ciklikus paraffinok vázátrendeződéseit Pt, Pd, Ru katalizátorokon, ferri- és sztanniszilikát zeolitokat in situ Mössbauer-spektroszkópiával, réteges cirkon-foszfát termikus átalakulásait tanulmányozták. A Magfizikai Osztályon számítógépes programokat dolgoztak ki a PGAA módszerrel nyert bonyolult gamma spektrumok kiértékelésére. A Spektroszkópiai Osztályon különböző komplex molekulákat vizsgáltak infravörös spektroszkópiával, (pl.mátrix izolált kétfémes karbonil komplexeket), a módszer emissziós változatás is alkalmazták, a molekulaszerkezet vizsgálatoknál meghonosították a sűrűségfunkcionál számítási módszereket. A Sugárhatáskémiai Osztályon impulzus radiolízis hatására bekövetkező gyökképződési folyamatokat, valamint a keletkezett gyökök oxidatív hatásait vizsgálták, valamint tanulmányozták a sugárzással iniciált polimerizáció folyamatait. A Sugárbiztonsági Osztályon elsősorban termolumineszcenciás dozimetriai vizsgálatok folytak.
 
== A Kémiai Kutatóközpont egyik tagintézete (1998-2005) ==
Az átszervezések után [[Paál Zoltán (kémikus)|Paál Zoltán]] már nem vállalt újabb időszakra igazgatói megbízatást, az új tagintézet vezetője a korábbi igazgatóhelyettes, Wojnárovits László lett. A Kutatóközpont keretében az intézet kutatásait két nagy csoportba osztották. Az első a kémiai kinetika és spektroszkópia témaköre volt (határfelületek szerkezete és katalitikus tulajdonságai, valamint kinetikai kutatások végzése sugárzásos módszerekkel, anyag és ionizáló sugárzások kölcsönhatásainak vizsgálata). A második témakör a nukleáris méréstechnika alkalmazása és fejlesztése volt, ide tartoztak a „hideg”neutronos prompt-gamma aktivációs analitikai vizsgálatok, a különböző izotópos nyomjelzéses módszerek, valamint a nukleáris biztonsági, sugárvédelmi és dozimetriai módszerek, valamint atomerőművi fűtőelemek kiégési szintjének, a keletkezett sugárzó hasadványtermékek izotópeloszlásainak vizsgálata. Az intézet kihelyezett egyetemi tanszékek létesítésével törekedett a felsőfokú oktatásban való részvételre is. Az intézetben lényegében az előző időszak osztályszerkezete maradt fenn. 1999-ben az intézet megalakulásának 40. évfordulóján már az új igazgató számolt be az Intézet tevékenységéről.<ref>{{Cite journal|title=Wojnárovits László, 40 éves az Izotóp- és Felületkémiai Intézet, Kémiai Közlemények (1999) 409-418}}</ref> Az évforduló alkalmából az MTA többségi tulajdonában levő Izotópintézet Kft igazgatója is áttekintette a hazai izotópelőállítás és –alkalmazás helyzetét.<ref>{{Cite journal|title=Zsinka László, Az izotópelőállítás és –alkalmazás 40 éves múltja és jelene, Kémiai Közlemények, (1999) 419-428.}}</ref>
 
Az intézet tudományos jó tudományos teljesítménye ebben az időszakban is fennmaradt, az intézet munkatársai évente mintegy 50 – 80 szakmai közlemény, ill. több monográfia és könyvfejezet szerzői/társszerzői voltak. A kutatások jelentős részét nemzetközi együttműködések keretében végezték.
23

szerkesztés