Wikipédia

„Meronímia és holonímia” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
A '''nyelvi interferencia''' a [[nyelvérintkezés]] által okozott jelenség. Abban áll, hogy egy bizonyos nyelvi rendszer ([[nyelv]], [[nyelvváltozat]]) egy másikat befolyásol.<ref name="bussmann_581">Bussmann 1998, 581. o.</ref>
A [[történeti nyelvészet]]ben és a [[Szociolingvisztika|szociolingvisztikában]] a '''nyelvérintkezés''' egyrészt azon nyelvhasználókra vonatkozik, akik [[anyanyelv]]ükön kívül más [[nyelv]]et vagy más nyelveket is használnak,<ref name="bussmann_640">Bussmann 1998, 640. o.</ref><ref name="dubois_115">Dubois 2002, 115. o.</ref><ref name="bidu">Bidu-Vrănceanu 1997, 132–133. o.</ref> másrészt azon nyelvekre, amelyek az előbbi értelemben vett nyelvérintkezésnek betudható vonásokat vesznek fel.<ref name="crystal_107">Crystal 2008, p.107–108. o.</ref> A nyelvérintkezés tanulmányozására a nyelvészetben külön tudományág is létrejött, a [[kontaktusnyelvészet]].
 
A [[Szociolingvisztika|szociolingvisztikát]] az interferencia mint a [[kétnyelvűség]] és a [[többnyelvűség]] velejárója érdekli. Azon nyelvi jelenségek összességére utal, amelyek abból adódnak, hogy a kétnyelvű beszélő mindennapi interakcióiban egynél több nyelvet használ.<ref>Weinreich 1953, idézi Borbély 2006, 423. o.</ref><ref name="dubois_252">Dubois 2002, 252–253. o.</ref><ref name="crystal_249">Crystal 2008, 249. o.</ref>
== A nyelvérintkezés körülményei ==
 
Az [[idegennyelv-oktatás]] módszertana is foglalkozik az interferenciával mint a tanulással együtt járó jelenséggel.<ref name="dubois_252"/><ref name="crystal_249"/><ref name="bidu_255">Bidu-Vrănceanu, 255. o.</ref>
A nyelvérintkezés elsősorban spontán lehet. Az ilyen népinek nevezhető. Különböző nyelveket beszélők közötti közvetlen kontaktusok nyomán jön létre.
 
A fenti [[Szinkrónia és diakrónia|szinkrón]] szempontok az egyénre vonatkoznak, és az interferenciát a használt nyelv szabályaihoz viszonyítva [[Hiba (nyelvészet)|hibák]] forrásának tekintik. Ebben a nézetben az interferencia alkalmi.<ref name="lanstyak">Lanstyák 2000, 192. o.</ref>
Az egyik olyan körülmény, amely ezt okozza különböző anyanyelvű népességek együttélése egy [[állam]]on belül. Ezt a körülményt [[politika]]i, [[Történelem|történelmi]], [[földrajz]]i stb. tényezők határozzák meg. Ez a körülmény megvan [[Magyarország]]on, a Magyarországgal szomszédos országokban,<ref> 429–432. o.</ref> [[Belgium]]ban, [[Svájc]]ban, [[Kína|Kínában]], [[India|Indiában]], [[Peru]]ban és sok más országban.<ref name="bussmann_640"/>
 
[[Szinkrónia és diakrónia|Dikrón]] nézetben, azaz a [[történeti nyelvészet]]ében az interferencia a nyelvek kialakulásának és fejlődésének az egyik tényezője, amely [[szubsztrátum]]i, [[szupersztrátum]]i és [[adsztrátum]]i elemekben nyilvánul meg, és az adsztrátumi elemeket a [[Kölcsönzés (nyelvészet)|kölcsönzés]] eredményeiként tekinti, ami már nem alkalmi jelenség.<ref name="bussmann_581"/><ref name="eifring_10">Eifring – Theil 2005, 6. fej., 10. o.</ref><ref name="lanstyak"/>
Egy másik nyelvérintkezési körülmény a szomszédos államok közötti földrajzi kontinuitás, ha a különböző nyelveket beszélő lakóik szabadon közlekedhetnek a határ egyik oldaláról a másikra.<ref name="dubois_115"/><ref name="crystal_107"/>
 
A szociolingvisztika az egyazon nyelv változatai közötti interferenciával is foglalkozik.<ref name="bidu_170">Bidu-Vrănceanu 1997, 170. o.</ref><ref name="bussmann_194">Bussmann 1998, 194. o.</ref>
Nyelvérintkezés [[gyarmatosítás]] útján is jött létre gyarmatosítók és gyarmatosított népességek között,<ref name="eifring_6_2">Eifring – Theil 2005, 6. fej., 2. o.</ref> valamint a [[rabszolgaság]] is nyelvérintkezés körülménye volt.<ref>Eifring – Theil 2005, 6. fej., 15. o.</ref>
 
== Az interferencia megnyilvánulásának helyzetei ==
A [[Kereskedelem|kereskedelmi]] kapcsolatok, még gyarmatosítás nélkül is mindig nyelvérintkezés alkalmai voltak, nemcsak szomszédos nyelvi közösségek, hanem egymástól távoliak között is, például az [[Angol nyelv|angol]] és a [[kínai nyelv]] között, a [[18. század]]ban, Kína [[kikötőváros]]aiban.<ref>Bussmann 1998, 905. o.</ref>
 
=== A kétnyelvűség ===
Fontos körülménye a nyelvérintkezésnek a migráció, amely nyomán egy nyelv viszonylag nagy számú beszélői több-kevesebb ideig vagy végleg más nyelvi közösség által lakott területre telepednek le. Ilyen nyelvérintkezés jött létre például az egykori [[Gallia|Galliában]], a helyi galloromán nyelv beszélői és [[germán nyelvek]]et beszélő [[Törzs (társadalmi csoport)|törzsek]] behatolásakor. Viszonylag nem régi esetei tömeges [[bevándorlás]]nak [[írek]]é vagy [[Puerto Rico|portorikóiaké]] az [[Amerikai Egyesült Államok]]ba.<ref name="dubois_115"/>
{{bővebben|Kétnyelvűség}}
 
A nyelvi interferencia elsősorban kétnyelvűek és többnyelvűek nyelvhasználatában jelenik meg. A világon sokan, különféle okokból kétnyelvűek, és kétnyelvű beszélők egész kategóriái is vannak: sok országban többségi nyelvet beszélőkkel együtt élő őshonos [[Kisebbségi nyelv|kisebbségi anyanyelveket]] beszélők, [[Bevándorlás|bevándoroltak]], a [[Gyarmatosítás|gyarmatosítók]] nyelvét is beszélő gyarmati vagy volt gyarmati országok bennszülöttei stb. A kétnyelvűség minősége különbözik egyének között és beszélők kategóriái között. Ritkább a kiegyenlített kétnyelvűség, amelyben a nyelvi kompetencia a két nyelven megközelítőleg egyenlő, mint az egyenlőten, amelyben a [[második nyelv]] ismerete alulmarad. Emiatt a kétnyelvűek nyelvhasználatában a kétnyelvűség minőségétől függően kisebb-nagyobb mértékben interferencia van a használt nyelvek között, azaz a beszélők olykor az anyanyelvük szabályait alkalmazzák a második nyelv használatakor, de fordított esetek is vannak, amikor a második nyelv elemeiből kerülnek egyesek az anyanyelv használatába.<ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 83., 255. o.</ref>
Nem csak népi, hanem művelt nyelvérintkezés is létezik. Egyes [[Kultúra|kultúrák]] elterjedése viszonylag kis számú írástudók személyes nyelvérintkezése útján történt, amely nyelvek közötti kontaktust eredményezett. Így hatott a kínai [[civilizáció]]t hordozó kínai nyelv olyan [[kelet-ázsia]]i és [[délkelet-ázsia]]i nyelvekre, mint a [[Japán nyelv|japán]], a [[Vietnámi nyelv|vietnámi]], a [[Koreai nyelv|koreai]] stb. Az [[iszlám]]ot terjesztve az [[arab nyelv]] olyan ázsiai és [[afrika]]i nyelveket befolyásolt, mint az [[Urdu nyelv|urdu]], a [[Perzsa nyelv|perzsa]], a [[Török nyelv|török]], a [[Szuahéli nyelv|szuahéli]] vagy a [[Fulbék|fulbe]]. Egyes már nem beszélt nyelvek is még mindig érintkeznek élő nyelvekkel. Az [[Ógörög nyelv|ógörög]] és a [[latin nyelv]] továbbra is szolgál nyelvi elemekkel a nyugati nyelveknek, a [[Szanszkrit nyelv|szanszkrit]] a [[hindi nyelv]]nek és a [[hinduizmus]] kultúrköréhez tartozó nyelveknek, a klasszikus kínai neylv pedig a modern kínainak vagy kisebb mértékben a japán nyelvnek.<ref name="eifring_6_2"/>
 
=== Az idegennyelv-tanulás ===
Az [[iskolarendszer]]ben vagy az egyéni, tananyagok segítségével való idegennyelv-tanulás speciális esete a művelt nyelvérintkezésnek.<ref name="bidu"/>.
{{bővebben|Idegennyelv-oktatás}}
 
Idegennyelv tanulásának folyamatában mindig jelen van az ún. [[tudástranszfer]], amelynek hasznossága szempontjából két típusa van. A egyik a pozitív transzfer, amely az anyanyelv és a megtanulandó nyelv (a célnyelv) közötti szerkezeti hasonlóságok helyes azonosításán alapszik. Ez az eset áll fenn akkor, amikor a tanuló helyesen alkalmazza anyanyelve azon elemeit és szerkezeteit, amelyek megegyeznek a másik nyelv elemeivel és szerkezeteivel. Van azonban negatív transzfer is. Az idegennyelv-oktatás módszertanában ez a fogalom a nyelvészetbeli interferencia fogalmának felel meg. A negatív transzfer hibák forrása a célnyelvben, mivel a tanuló kiterjeszteni igyekszik a hasonlóságok körét nem létező megfelelésekre is a két nyelv elemei és szerkezetei között.<ref>Bussmann 1998, 1211–1212. o.</ref><ref name="dubois_252"/><ref name="crystal_249"/><ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 518–519. o.</ref>
== A nyelvérintkezés következményei ==
 
A modern módszertan kerüli a hiba fogalmát a tanulóra vonatkozóan, és a köztes nyelv (angolul ''interlanguage'') fogalmát használja egy olyan, saját szerkezettel bíró, az anyanyelv szerkezetétől is, a célnyelvétől is különböző nyelvi rendszerre, amelyet a tanuló alkot meg. A köztes nyelvnek fejlődő szabályrendszere van, amely az interferenciának, tehát a negatív transzfernek betudható nyelvi jelenségeket is magában foglalja.<ref>Crystal 2008, 259. o.</ref><ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 16. o.</ref>
=== A beszélőkre nézve ===
 
=== A diglosszia ===
A nyelvérintkezésben részt vevő beszélők [[Kétnyelvűség|kétnyelvűek]], esetleg [[Többnyelvűség|többnyelvűek]]. A kétnyelvűség minősége különbözik úgy egyének, mint beszélőcsoportok között. Ritkább az kiegyenlített kétnyelvűség,<ref>Crystal 2008, 53. o.</ref> mint az egyenlőtlen, amelyben az anyanyelv dominál<ref>Bussmann 1998, 130. o.</ref>. Minősége a nyelvérintkezés súlyától függ, amelyet számos tényező határoz meg: kulturális jellegzetességek, [[vallás]], [[Biológiai nem|nem]], életkor, [[Társadalom|társadalmi]] státusz, [[Foglalkozás (munkakör)|foglalkozás]]. Egyes tényezők megkönnyítik a nyelvérintkezést: a bevándorlók, a városiak, a fiatalok, a magasabb társadalmi-kulturális státuszú egyének könnyebben tanulják meg azon csoportok nyelvét, amelyekkel érintkezésbe lépnek. Egyéb tényezők viszont korlátozhatják. Például a vallás a két nyelv használatának szigorú szakosodását határozhatja meg; a kulturális különbségek a [[második nyelv]] tanulását a [[szókészlet]]re korlátozhatják stb.<ref name="bidu"/>
{{bővebben|Diglosszia}}
 
A [[Diglosszia|diglossziát]] gyakorló beszélő nyelvhasználatában interferencia jelenhet meg egyazon nyelv változatai között [[kódváltás]] (angolul ''code-switching''), azaz több, mint egy változat elemeinek használata formájában egyazon [[beszédhelyzet]]ben. Vannak olyan helyzetek, amelyekben az ilyen interferencia nem hiba. Azok a beszélők, akik társadalmi tekintély nélküli nyelvváltozat (dialektus, fesztelen [[Regiszter (nyelvészet)|nyelvi regiszter]]) mellett tekintélyes változatot is ismernek (a [[sztenderd nyelvváltozat]]ot, a szokásos regisztert, esetleg a választékosat is) képesek váltani ezeket, azaz egyiket vagy másikat használni azért, hogy megfeleljenek különböző beszédhelyzeteknek, de arra is képesek, hogy az egyikből vagy a másikból iktassanak be elemeket egyazon beszédhelyzet keretében, hogy árnyalják a [[beszéd]]üket, például komolyságot kifejezve bizonyos pillanatokban, és [[Irónia|iróniát]] másokban.<ref name="bussmann_194"/>
A kétnyelvűek nyelvhasználatában kisebb-nagyobb mértékű negatív transzfer típusú [[nyelvi interferencia]] tapasztalható, azaz a beszélők olykor anyanyelvük szabályait alkalmazzák a második nyelv használatakor, és fordítva, második nyelvi elemeket iktatnak be az anyanyelvüket használva<ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 255. o.</ref>. A második nyelv hatása annál nagyobb, minél élénkebb a nyelvérintkezés a beszélő foglalkozása vagy/és a kisebbségi nyelvi közösség viszonylag kicsi súlya miatt a többségihez viszonyítva, és ugyanakkor minél kisebb az anyanyelv [[Sztenderd nyelvváltozat|sztenderd változatának]] az ismertségi foka a viszonylag alacsony anyanyelvi iskolázottsági szint miatt. Például határon túli magyar kisebbségek anyanyelv-használatáról folytatott vizsgálatok eredményeztek egyes adatokat olyan második nyelvi jelenségekről, amelyek befolyásolják a magyar nyelv használatát. Példák:<ref>Kontra 2006, 392. o.</ref>
 
* a szókincsben:▼
Nyelvváltozatok közötti interferencia példája az is, amely a [[görögország]]i [[Média (kommunikáció)|médiában]] van. Ebben a ''katharevusza'' tekintélyes változat keveredik a tekintély nélküli ''dimotiki'' változattal.<ref name="bidu_170"/>
 
A magyar regionális [[köznyelv]]ekben is tapasztalható interferencia a sztenderd és a beszélő régiójának [[dialektus]]a között. A regionális köznyelveket olyan beszélők használják, akik jól ismerik a sztenderd nyevváltozatot. Beszédük mindegyik [[grammatika]]i vonása sztenderd, de [[kiejtés]]ük nyelvjárásias lehet. Például a [[Nyugat-Dunántúl|nyugat-dunántúli]] [[értelmiség]]iek beszédében természetesek a lerövidült [[magánhangzó]]k ''(kut, tüz, viz)'', a zárt ''ë'' ''(embër, szerelëm, szeretëm)'' vagy a megnyújtott [[mássalhangzó]]k ''(magassann, szépënn)'',<ref>Kiss 2006, 374. o.</ref> és ez nem hiba.<ref>A. Jászó 2007, 153. o.</ref>
 
== Interferenciajelenségek ==
 
Az interferencia a nyelv mindegyik területét érintheti. Elsősorban az anyanyelv hat a második nyelvre.
 
Mindegyik nyelvnek megvan a maga [[Artikulációs fonetika|artikulációs]] bázisa, azaz jellegzetes kiejtési szokásainak az összessége, ezért még olyan beszélők esetében is, akik nagyon jól ismernek egy második nyelvet, előfordul, hogy anyanyelvi kiejtési vonásokat alkalmaznak akkor, amikor a második nyelvet beszélik.<ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 69–70. o.</ref> Ez fonetikai interferencia, amit nem szakszóval idegen akcentusnak neveznek.<ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 14.</ref> Például az [[Angol nyelv|angolul]] beszélő magyar ajkú esetleg [v]-t ejt ki [w]<ref>Zöngés labioveláris közelítőhang.</ref> helyett, mivel a magyarra nem jellemző az utóbbi.<ref>Holló 2006, 726. o.</ref>
 
[[Morfológia (nyelvészet)|Alaktani]] interferenciáról van szó, amikor például a [[Német nyelv|német]] ajkú beszélő a [[Francia nyelv|francia]] [[Nem (nyelvészet)|nőnemű]] ''la mort'' ’a halál’ [[szó]]t [[Nem (nyelvészet)|hímneművé]] teszi a nyelvebeli ''der Tod'' ’a halál’ hatására.<ref name="dubois_252"/>
 
A [[Szintaxis (nyelvészet)|mondattani]] interferencia például a hibás [[elöljárószó]]-használatra vonatkozik, pl. ''I am going '''at''' school'' francia beszélő használatában az angol ''I am going '''to''' school'' ’Iskolába megyek’ helyett, mivel a két angol elöljárószónak csak egy francia felel meg.<ref name="dubois_252"/>
 
A [[Szókészlet|lexikai]]-[[szemantika]]i interferenciát az ún. „[[hamis barát]]ok”, azaz olyan szavak okozzák, amelyek alakja azonos vagy hasonló két nyelvben, esetleg még azonos eredetűek is, de jelentésük különbözik, például:
:{{hu}} ''gimnázium'' vs. {{en}} ''gymnasium'' ’tornaterem’;<ref>Holló 2006, 727. o.</ref>
:{{en}} ''figure'' ’szám’ vs. {{fr}} ''figure'' ’arc’;<ref name="bussmann_405">Bussmann 1998, 405. o.</ref>
:{{en}} ''cold'' ’hideg’ vs. {{it}} ''caldo'' ’meleg’;<ref name="bussmann_405"/>
:{{es}} ''presidio'' ’börtön’ vs. {{de}} ''Präsidium'' ’elnökség’;<ref name="bussmann_405"/>
:{{it}} ''macchina'' ’gép’, ’autó’ vs. {{fr}} ''machine'' csak ’gép’.<ref name="dubois_252"/>
 
A második nyelv is hat az anyanyelvre kisebbségi nyelvek beszélőinek nyelvhasználatában. Például [[A határon túli magyarok története|határon túli magyarok]] anyanyelv-használatáról folytatott vizsgálatok eredményeztek egyes adatokat olyan második nyelvi jelenségekről, amelyeket ez az interferenciatípus érint. Példák:<ref>Kontra 2006, 392. o.</ref>
▲* a [[Szókészlet|szókincsben]]:
** a második nyelvből átvett szavak, pl. [[Felvidék]]en ''tyepláki'' vs. ’melegítő, mackó’;
** [[tükörfordítás]]os szócsoportok, pl. Felvidéken ''születési szám'' vs. ’[[személyi azonosító]]’;
** mindkét nyelvben [[Jövevényszó|jövevényszavak]], de a második nyelvből átvett, a sztenderd magyar alaktól különböző alakban, pl. [[Délvidék]]en ''tribina'' vs. ’tribün’;
* a [[grammatika]]igrammatikai rendszerben:
** [[Szintaxis (nyelvészet)|mondattani]] tükörfordítások, pl. [[Erdély]]ben ''vesz egy taxit'' vs. ’taxiba ül’.
 
GyakoriA jelenségkódváltás aviszonylag kétnyelvűekgyakori nyelvhasználatábankétnyelvű abeszélő [[kódváltás]]nyelvhasználatában is, azazami az ő esetében az egyik nyelvről a másikra való térés ugyanabban a beszédfolyamban. Az egyik nyelv súlya a másikhoz viszonyítva különféle tényezőktől függhet. Példák:<ref>Eifring – Theil 2005, 6. fej., 6–7. o.</ref>
* egyszerű [[Mondat (nyelvészet)|mondat]], amelyben az anyanyelv, a [[Török nyelv|török]] van túlsúlyban a második nyelvvel, az egy szóval képviselt [[Norvég nyelv|norvéggal]] szemben: ''Adamlar yeri '''vaske''' yapıyor'' ’Az emberek mossák (''szó szerint'' mosni) a padlót;
* [[összetett mondat]]ban, amelyben az anyanyelv, a [[Szuahéli nyelv|szuahéli]] túlsúlyban van a második nyelvvel, az egy szóval és egy szókapcsolattal képviselt angollal szemben: ''Lakini niko '''sure''' ukienda '''after two days''' utaipata Uchimi Supermarket kwa wingi'' ’Biztos vagyok benne, ha két nap múlva mész, bőven találsz az Uchimi szupermarketben’;
* összetett mondat, amelyben a két nyelvet, a [[Német nyelv|németet]] és az angolt egyenlően egy-egy tagmondat képviseli: '''''Papa, wenn du das Licht ausmachst''''', then I'll be so lonely'' ’Apu, ha eloltod a villanyt, akkor olyan egyedül leszek’.
 
== Interferencia a nyelvek kialakulásában és fejlődésében ==
A nyelvérintkezés [[Nyelvcsere|nyelvcseréhez]] is vezethet, amikor a beszélők elhagyják anyanyelvüket és a másodikat teszik magukévá. A csere folyamatos vagy hirtelen, egyénekre korlátozott vagy egész csoportra kiterjedő, egy vagy több nemzedék életében végbemenő lehet. Oka a többségi közösségbe való beilleszkedés szüksége vagy/és kívánsága lehet, és aktívan ösztönözheti az az állam, amelyben a többség él. A nyelvcsere például bevándorlók második és harmadik nemzedékében tapasztalható.<ref>Crystal 2008, 269. o.</ref>
 
Nyelvek érintkezése beszélőik kapcsolatai révén, az ezzel járó interferenciával fontos tényezője a nyelvek kialakulásának és fejlődésének.
=== A nyelvekre nézve ===
 
Egyes nyelvek egész nyelvközösségek ehhez elégséges hosszúságú kétnyelvűségi időszakának nyomán alakultak ki. Például a [[Gallia|Galliát]] meghódító [[Ókori Róma|rómaiak]] [[latin nyelv]]e és a kétnyelvűvé vált [[Gallia|gallok]] nyelve közötti interferencia a galloromán nyelv kialakulásához vezetett. A latin hatása sokkal nagyobb lévén a [[gall nyelv]]re, mint fordítva, a latin magába olvasztotta az utóbbit, mivel a gallok [[Nyelvcsere|nyelvet cseréltek]] az előbbi javára. [[Germánok]] (főleg [[frankok]]) betelepedését Észak-Galliába ezek kétnyelvűségi időszaka követte, és ezúttal nyelvük és a galloromán interferenciája a jövevények nyelvének a beolvadását eredményezte a helyiekébe.<ref>Picoche – Marchello-Nizia 1999, 10–12. o.</ref>
A történelem folyamán a fentihez hasonló jelenségek jelennek meg egész nyelvi közösségek szintjén, ami nyelvek kialakulásában, fejlődésében és kihalásában nyilvánul meg.
 
Mivel a hatások kölcsönösek, bár különböző súlyúak, a beolvadt nyelvek vonásaiból is megmaradnak egyesek az újonnan keletkezettbeolvasztó nyelvben. Az így kihalt nyelvek [[szubsztrátum]]aszubsztrátuma, illetve [[szupersztrátum]]aszupersztrátuma az utóbbinak, a francia esetében a gall, illetve a frank nyelv.<ref>DuboisBidu-Vrănceanu 20021997, 455–457494. o.</ref>▼
Egyes nyelvek két nyelv beszélőinek ehhez elégséges hosszúságú kétnyelvűségi időszakának nyomán alakultak ki. Például a [[francia nyelv]] keletkezése latin-[[Gall nyelv|gall]] kétnyelvűség útján kezdődött el. Mivel a latin hatása a [[Gallia|gallok]] nyelvére sokkal nagyobb volt, mint fordítva, az eredmény a gallok nyelvcseréje és a galloromán nyelv kialakulása volt. Ezt újabb, galloromán-[[Frankok|frank]] kétnyelvűségi időszak követte, amely a frankok germán nyelvének cseréjével végződött a helyiek nyelvére.<ref>Picoche și Marchello-Nizia 1999, 10–12. o.</ref>
 
A szociolingvisztikában a szubsztrátum és a szupersztrátum fogalmakat másként értelmezik, de szintén nyelvek és [[nyelvváltozat]]oknyelvváltozatok nyelvérintkezés okozta interferencia útján való keletkezésével kapcsolatban használják. Szó van például a [[pidzsin nyelv]]ekről, amelyek [[közvetítőnyelv]] szerepű, második nyelvként elsajátított [[kevert nyelv]]ek. Olyan különböző anyanyelvű beszélők használják, akik ismételt vagy kiterjedt érintkezésbe kerülnek egymással [[Kereskedelem|kereskedelmi]] kapcsolatok, bevándorlás, [[rabszolgaság]] vagy egyéb körülmények révén.<ref>Kálmán – Trón 2007, 36. o.</ref><ref>Bussmann 1998, 905–906. o.</ref><ref>Dubois 2002, 366–367. o.</ref><ref name="eifring_15">Eifring – Theil 2005, 6. fej., 15–16. o.</ref> EzekA pidgin nyelvek vagy viszonylag rövid idő után kihalnak, amikor már nincs rájuk szükség, vagy [[kreol nyelv]]ekké válnak, amelyek tulajdonképpeni nyelvek, mivel anyanyelvek.<ref name="dubois_126">Dubois 2002, 126–127. o.</ref> Pidzsin nyelv például a ''russenorsk'', a [[19. század]]ban létezett [[Orosz nyelv|orosz]]-[[Norvég nyelv|norvég]] kereskedelmi nyelv,<ref name="eifring_15"/> kreolra példa pedig példa a [[Haiti kreol nyelv|haiti]].<ref name="dubois_126"/> Ezek esetében szubsztrátumnak az [[Afrika|Afrikában]], [[Dél-Ázsia|Dél-Ázsiában]], [[Délkelet-Ázsia|Délkelet-Ázsiában]], az [[Indiai-óceán]] és a [[Csendes-óceán]] [[sziget]]ein, valamint [[Amerika (kontinens)|Amerikában]] élő benszülöttekbennszülöttek neylveit nevezik, vagy azon rabszolgákéit, akiket a világ egyik részéről a másikra vittek,<ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 142. o.</ref> szupersztrátumnak pedig gyarmatosító országok nyelveit, vagy azokéit, amelyekbe a rabszolgákat vitték. Például a haiti kreol nyelv szupersztrátuma a francia. A fentebb említett francia nyelv szupersztrátumával ellentétben a pidzsin és a kreol nyelvek szupersztrátuma domináns nyelv.▼
▲Mivel a hatások kölcsönösek, bár különböző súlyúak, a beolvadt nyelvek vonásaiból is megmaradnak egyesek az újonnan keletkezett nyelvben. Az így kihalt nyelvek [[szubsztrátum]]a, illetve [[szupersztrátum]]a az utóbbinak, a francia esetében a gall, illetve a frank nyelv.<ref>Dubois 2002, 455–457. o.</ref>
 
Ugyancsak nyelvérintkezésnyelvi interferencia útján keletkeznek gyarmatosító országok nyelveinek gyarmatosított népekbeli beszélők által használt változatai, amelyek a függetlenség elnyerése után is fennmaradnak. Ezek esetébenEzekben a szupersztrátum az előbbi kategóriához tartozó nyelv, amely ez esetben is domináns, a szubsztrátum pedig helyi nyelv. Ilyen változatok például [[India|Indiában]] a sztenderd angolhoz közelebb álló ''Indian English'' és a ''Hinglish'',<ref>A ''Hindi'' és az ''English'' szavakból szóösszerántással[[szóösszerántás]]sal alkotott elnevezés.</ref> amelyet erősebben befolyásol a szubsztrátum.<ref>Eifring – Theil 2005, 6. fej., 10.<name="eifring_10"/ref>▼
▲A szociolingvisztikában a szubsztrátum és a szupersztrátum fogalmakat másként értelmezik, de szintén nyelvek és [[nyelvváltozat]]ok nyelvérintkezés útján való keletkezésével kapcsolatban használják. Szó van például a [[pidzsin nyelv]]ekről, amelyek [[közvetítőnyelv]] szerepű, második nyelvként elsajátított [[kevert nyelv]]ek. Olyan különböző anyanyelvű beszélők használják, akik ismételt vagy kiterjedt érintkezésbe kerülnek egymással kereskedelmi kapcsolatok, bevándorlás, rabszolgaság vagy egyéb körülmények révén.<ref>Kálmán – Trón 2007, 36. o.</ref><ref>Bussmann 1998, 905–906. o.</ref><ref>Dubois 2002, 366–367. o.</ref><ref name="eifring_15">Eifring – Theil 2005, 6. fej., 15–16. o.</ref> Ezek vagy viszonylag rövid idő után kihalnak, amikor már nincs rájuk szükség, vagy [[kreol nyelv]]ekké válnak, amelyek tulajdonképpeni nyelvek, mivel anyanyelvek.<ref name="dubois_126">Dubois 2002, 126–127. o.</ref> Pidzsin például a ''russenorsk'', a [[19. század]]ban létezett [[Orosz nyelv|orosz]]-[[Norvég nyelv|norvég]] kereskedelmi nyelv,<ref name="eifring_15"/> kreolra példa pedig a [[Haiti kreol nyelv|haiti]].<ref name="dubois_126"/> Ezek esetében szubsztrátumnak az Afrikában, Dél-Ázsiában, Délkelet-Ázsiában, az [[Indiai-óceán]] és a [[Csendes-óceán]] [[sziget]]ein, valamint [[Amerika (kontinens)|Amerikában]] élő benszülöttek neylveit nevezik, vagy azon rabszolgákéit, akiket a világ egyik részéről a másikra vittek,<ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 142. o.</ref> szupersztrátumnak pedig gyarmatosító országok nyelveit, vagy azokéit, amelyekbe a rabszolgákat vitték. Például a haiti kreol nyelv szupersztrátuma a francia.
 
A nyelvek folytonosan fejlődnek belső folyamatok okozta változások útján, de külső tényezők, többek között nyelvérintkezés útjánés velejárója, az interferencia hatására is, ami idegen nyelvi elemek átvételében, ún. [[Kölcsönzés (nyelvészet)|kölcsönzésben]]kölcsönzésében nyilvánul meg. Kezdetben az átvételek egyéniek, alkalmiak, majd az egész nyelvi közösségre kiterjednek, és a nyelvbe illesztett jövevényekké válnak. Egyes nyelvészek [[adsztrátum]]nakadsztrátumnak nevezik az átvételek együttesét a nyelv egész történetében, miután ez kialakult mint olyan.<ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 27. o.</ref> Más szerzők szerint az adsztrátum vagy olyan, két, egymással kapcsolatban álló, vagyilletve összekeveredő nyelv közötti interferencia,<ref>Bussmann 1998, 21. o.</ref> vagy egy olyan [[idióma]], amely egy másik, referenciaként szolgálótekintett idiómát befolyásol,<ref>Dubois 2002, 19. o.</ref> vagy azon nyelvi jelenségek együttese, amely egy bizonyos nyelv egy másikra való hatásának az eredménye.<ref name="jarceva">Jarceva 1990, [http://tapemark.narod.ru/les/019b.html '''Адстра́т'''] (Adsztrátum) szócikk.</ref><ref name="crystal_13">Crystal 2008, 13–14. o.</ref>▼
▲Ugyancsak nyelvérintkezés útján keletkeznek gyarmatosító országok nyelveinek gyarmatosított népekbeli beszélők által használt változatai, amelyek a függetlenség elnyerése után is fennmaradnak. Ezek esetében a szupersztrátum az előbbi kategóriához tartozó nyelv, a szubsztrátum pedig helyi nyelv. Ilyen változatok például Indiában a sztenderd angolhoz közelebb álló ''Indian English'' és a ''Hinglish'',<ref>A ''Hindi'' és az ''English'' szavakból szóösszerántással alkotott elnevezés.</ref> amelyet erősebben befolyásol a szubsztrátum.<ref>Eifring – Theil 2005, 6. fej., 10.</ref>
 
Nyelvek érintkezése ún. [[nyelvi unió]]t eredményezhet.<ref name="crystal_13"/> Ez olyan, nem rokon, vagy csak távoli rokon, de földrajzilag egymáshoz közel létező nyelvek csoportja, amelyek kölcsönhatásokinterferenciájuk miatt közös vonásokat mutatnak.<ref>Bussmann 1998, 688. o.</ref> Ilyen például a [[balkáni nyelvi unió]].<ref>Friedman 2009, 119–134. o.</ref>▼
▲A nyelvek folytonosan fejlődnek, nyelvérintkezés útján is, ami idegen nyelvi elemek átvételében, ún. [[Kölcsönzés (nyelvészet)|kölcsönzésben]] nyilvánul meg. Kezdetben az átvételek egyéniek, majd az egész nyelvi közösségre kiterjednek. Egyes nyelvészek [[adsztrátum]]nak nevezik az átvételek együttesét a nyelv egész történetében, miután ez kialakult mint olyan.<ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 27. o.</ref> Más szerzők szerint az adsztrátum vagy olyan, két, egymással kapcsolatban álló vagy összekeveredő nyelv közötti interferencia,<ref>Bussmann 1998, 21. o.</ref> vagy egy olyan [[idióma]], amely egy másik, referenciaként szolgáló idiómát befolyásol,<ref>Dubois 2002, 19. o.</ref> vagy azon nyelvi jelenségek együttese, amely egy bizonyos nyelv egy másikra való hatásának az eredménye.<ref name="jarceva">Jarceva 1990, [http://tapemark.narod.ru/les/019b.html '''Адстра́т'''] (Adsztrátum) szócikk.</ref><ref name="crystal_13">Crystal 2008, 13–14. o.</ref>
 
▲Nyelvek érintkezése ún. [[nyelvi unió]]t eredményezhet.<ref name="crystal_13"/> Ez olyan, nem rokon, vagy csak távoli rokon, földrajzilag egymáshoz közel létező nyelvek csoportja, amelyek kölcsönhatások miatt közös vonásokat mutatnak.<ref>Bussmann 1998, 688. o.</ref> Ilyen például a [[balkáni nyelvi unió]].<ref>Friedman 2009, 119–134. o.</ref>
 
== Jegyzetek ==
60 ⟶ 84 sor:
 
== Források ==
 
* [[Adamikné Jászó Anna|A. Jászó Anna]]. Hangtan. A. Jászó Anna (szerk.). [http://fr.scribd.com/doc/125463345/A-magyar-nyelv-konyve#scribd ''A magyar nyelv könyve'']. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. {{ISBN|978-963-8144-19-5}}. 73–162. o. (Hozzáférés:
 
* {{ro}} Bidu-Vrănceanu, Angela ''et al.'' [https://www.academia.edu/10986209/87525919-DSL-Dictionar-de-Stiinte-Ale-Limbii ''Dicționar general de științe. Științe ale limbii''] (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok). Bukarest: Editura științifică. 1997. {{ISBN|973-440229-3}} (Hozzáférés:
74 ⟶ 100 sor:
 
* {{en}} Friedman, Victor A. Balkans as a Linguistic Area (A balkáni nyelvi unió). Brown, Keith – Ogilvie, Sarah (szerk.). ''Concise Encyclopedia of Languages of the World'' (A világ nyelveinek kis enciklopédiája). Oxford: Elsevier. 2009. {{ISBN|978-0-08-087774-7}}
 
* {{hu}} KontraHolló MiklósDorottya. 1932. fejezet – AIdegennyelv-tanulás, határon túli magyar nyelvváltozatokidegennyelv-oktatás. Kiefer Ferenc (szerk.). ''Magyar nyelv''. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2006., {{ISBN|963-05-8324-0}}. 54–79. o.; az Interneteninterneten: [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_536_MagyarNyelv/adatok.html ''A magyar nyelv'']. [http://www.tankonyvtar.hu/hu Digitális Tankönyvtár]. Letölthető PDF. 380–401718–731. o. (Hozzáférés: ▼
 
* {{ru}} Jarceva, V. N. (szerk.). [http://tapemark.narod.ru/les/ ''Лингвистический энциклопедический словарь''] (Nyelvészeti enciklopédiai szótár). Moszkva: Szovjetszkaja Enciklopédia. 1990 (Hozzáférés:
 
* [[Kálmán László (nyelvész)|Kálmán László]] – Trón Viktor. [http://www.szepejudit.hu/kalman_tron_bevezetes.pdf ''Bevezetés a nyelvtudományba'']. 2., bővített kiadás. Budapest: Tinta. 2007, {{ISBN|978-963-7094-65-1}} (Hozzáférés:
▲* {{hu}} Kontra Miklós. 19. fejezet – A határon túli magyar nyelvváltozatok. Kiefer Ferenc (szerk.). ''Magyar nyelv''. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2006. {{ISBN|963-05-8324-0}}; az Interneten: [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_536_MagyarNyelv/adatok.html ''A magyar nyelv'']. [http://www.tankonyvtar.hu/hu Digitális Tankönyvtár]. Letölthető PDF. 380–401. o. (Hozzáférés:
 
* Kiss, Jenő, 18. fejezet – Nyelvjárások, regionális nyelvváltozatok. Kiefer Ferenc (szerk.). ''Magyar nyelv''. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2006. {{ISBN|963-05-8324-0}}; az interneten: [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_536_MagyarNyelv/adatok.html ''A magyar nyelv'']. [http://www.tankonyvtar.hu/hu Digitális Tankönyvtár]. Letölthető PDF. 358–379. o. (Hozzáférés:
 
* Kontra Miklós. 19. fejezet – A határon túli magyar nyelvváltozatok. Kiefer Ferenc (szerk.). ''Magyar nyelv''. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2006. {{ISBN|963-05-8324-0}}; az interneten: [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_536_MagyarNyelv/adatok.html ''A magyar nyelv'']. [http://www.tankonyvtar.hu/hu Digitális Tankönyvtár]. Letölthető PDF. 380–401. o. (Hozzáférés:
 
* Lanstyák István. ''A magyar nyelv Szlovákiában''. Budapest–Pozsony: Osiris–Kalligram. 2000
 
* {{fr}} Picoche, Jacqueline – Marchello-Nizia, Christiane. ''Histoire de la langue française'' (A francia nyelv története). 3. kiadás. ParisPárizs: Nathan. 1999. {{ISBN|978-2091907680}}▼
 
* {{en}} Weinreich, Uriel. Languages in contact. Findings and problems (Nyelvérintkezés. Megállapítások és kérdések). New York: ''Publications of the Linguistic Circle of New York'', 1953, 1. sz.
▲* {{fr}} Picoche, Jacqueline – Marchello-Nizia, Christiane. ''Histoire de la langue française'' (A francia nyelv története). 3. kiadás. Paris: Nathan. 1999. {{ISBN|978-2091907680}}
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
87 ⟶ 123 sor:
* [[Kódváltás]]
* [[Nyelvcsere]]
* [[Nyelvi interferenciaNyelvérintkezés]]
* [[Nyelvi unió]]
* [[Szubsztrátum]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Meronímia_és_holonímia”