„Bruszilov-offenzíva” változatai közötti eltérés

 

== Háttér ==

 

1916. április 14-én [[Mihail Vasziljevics Alekszejev|Mihail Alekszejev]] gyalogsági tábornok, a cári haderő vezérkari főnöke, a [[Mahiljov|mogiljovi]] főhadiszállásra rendelte frontparancsnokait. Alekszejev nagy támadást tervezett az északnyugati és a nyugati frontszakaszon, a nyugati szövetségesek további segélykérésére válaszul. A két hadseregcsoport parancsnoka, [[Alekszej Jermolajevics Evert|Evert]] tábornok és [[Alekszej Nyikolajevics Kuropatkin|Kuropatkin]] tábornok kelletlenül elfogadták a javaslatot. A naracs-tavi vereségből arra következtettek, hogy túl kevés tartalékkal és különösen kevés nehéztüzérséggel rendelkeznek. [[Alekszej Alekszejevics Bruszilov|Bruszilov lovassági tábornok]]nak, a Délnyugati Front parancsnokának frontszakasza védelemben maradhatott volna, ugyanis ezt a terepet nem tartották támadásra alkalmasnak. Bruszilov azonban szilárdan állította, hogy a gyenge anyagi felszereltségű Délnyugati Fronttal sikeres támadást képes indítani a központi hatalmak ellen, kizárólag saját tartalékaira támaszkodva. A főhadiszállás elképzelése az volt, hogy ez elterelné a figyelmet a távolabb északon, [[Mologyecsno]] mellett tervezett fő csapásról. Bruszilov nagy erejű offenzívát javasolt a [[Galícia|Galíciában]] tevékenykedő osztrák–magyar csapatok ellen. Hadműveletének a fő célja az volt, hogy némileg csökkentse a Franciaországban tevékenykedő francia és [[Nagy-Britannia|brit]], valamint az isonzói fronton küzdő [[Olaszország|olasz]] hadseregekre nehezedő nyomást, és ha lehetséges, kiüsse az Osztrák–Magyar Monarchiát a háborúból.