„Szerkesztő:Hollófernyiges/próbalap2” változatai közötti eltérés

Szerkesztő:Hollófernyiges/próbalap2 (szerkesztés)

A lap 2020. október 12., 14:08-kori változata

702 bájt hozzáadva ,  3 hónappal ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
}}
 
'''Philopoimén''' ([[Ógörög nyelv|ógörögül]] Φιλοποίμην; kb. [[i. e. 253]] – [[i. e. 183]]), görög hadvezér. Nyolc alkalommal választották meg az [[Akháj Szövetség]] fővezérévé ([[sztratégosz]]ává). Elsősorban [[Spárta]] ellen küzdött, amelyet végül sikerült megtörnie és a szövetségbe kényszerítenie. Az Akháj Szövetség így a [[Peloponnészosz|Peloponnészoszi-félsziget]] domináns hatalmává vált, ám emiatt néhány évtizeddel Philopoimén halála után a rómaiak fel akarták oszlatni és amikor ellenálltak, egész Görögországot meghódították. [[Plutarkhosz]] szerint egy római azt mondta Philopoiménról, hogy ő volt "az utolsó görög", utána a függetlenségét elvesztő Hellászban már nem akadt hasonló tehetségű hadvezér.
'''Philopoimén''' ([[Ógörög nyelv|ógörögül]] Φιλοποίμην; kb. [[i. e. 253] – [[i. e. 183]]), görög államférfi és hadvezér.
 
==Ifjúsága==
Philopoimén i. e. 253 körül született az [[Árkádia|arkadiai]] Megalopoliszban[[Megalopolisz]]ban. Apja Kraugisz volt (Plutarkhosz szerint "minden tekintetben nevezetes ember"), aki azonban korán meghalt és Philopoimén nevelését befogadott barátja, a [[Mantineia|Mantineiából]] száműzött Kleandrosz folytatta. Mikor eléggé idős lett, nevelését két filozófus fejezte be, Ekdémosz és Megalophanész, akik inkább politikai és államügyekkel foglalkoztak. Korábban részt vettek Megalopolisz és [[Sziküón]] zsarnokainak elűzésében, valamint Kürénében[[Küréné]]ben a helybeliek kérésére helyreállították a törvények uralmát.
 
Külsejét illetően nem volt szép vagy tiszteletet parancsoló, egy történet szerint már híres hadvezérként kopott katonaköpenyében szolgának nézték és elküldték tűzifát hasogatni. Jelleme Plutarkhosz szerint becsvágyó volt és hajlamos volt a viszálykodásra és indulatosságra. Gyerekkorától kezdve katonának készült, hamar megtanulta a fegyverforgatást és a lovaglást.
 
Felserdülve honfitársaival együtt gyakran részt vett a spártai területek elleni zsákmányszerző portyákon, de amikor nem volt hadiállapot, vadászattal vagy földműveléssel edzette a testét. Földbirtoka volt, de napszámosaihoz hasonlóan szalmazsákon aludt, hogy hozzászokjon a katonaélet lemondásaihoz. A hadi vállalkozásokon szerzett pénzt lovakra, fegyverekre és a hadifoglyok váltságdíjának kifizetésére fordította. Gyakran olvasta a filozófusok műveit, de csak azokat, amelyeket az erényesnek és hasznosnak tartott; úgy vélte az olvasmányoknak tettekre kell buzdítaniuk. A háborút tartotta a legváltozatosabb térnek az erény gyakorlására és lenézte, tétlennek tartotta azokat aki a hadi tevékenységeket nem gyakoroltagyakorolták.
 
==Első harcai Spárta ellen==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Speciális:MobileDiff/23130553”