„Fantasy” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.1 |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
6. sor:
A fantasy a huszadik század fordulóján induló, és a század második felében kibontakozó fantasztikus [[irodalom|irodalmi]], [[képzőművészet]]i, és [[iparművészet]]i stílus, amely az angolszász irodalomban fejlődött először önálló irányzattá, de mára eltérő formákban más európai nemzetek művészeteiben is jelentkezett. Fő jellemzője, hogy a tartalma (történet/kép/hang) többnyire olyan elképzelt, [[mítosz|mitikus]] jellegű, valamilyen tekintetben mindig irreális, az író által teremtett, csak annak ''fantáziá''jában létező alternatív világokba mint keretbe van ágyazva, mely felépítésében, fizikai és etikai törvényeiben, értékeiben, élőlényeiben, rokonságot mutat a [[vallás]]ok és [[mítosz]]ok által megteremtett képzeletbeli világokkal. A fantasy ezek felépítésében – írótól, műtől függően – egyaránt (akár egyazon műben is) merít a gótikus romantika történeteiből, a középkori lovagvilág hősi énekeiből és lovagregényeiből, az ókori és kora középkori – különösen az északi, kelta, germán, skandináv – mítoszokból és eposzokból, illetve a vele rokon (de nem azonos) ''[[sci-fi|science-fiction]]'' műfaj által teremtett világokból. A fantasy műfaj köré egész kultúra szerveződött, melyben vannak [[szerepjáték]]ok, filmek, „világépítő” klubok, kizárólag fantasyt forgalmazó könyvkiadók, és hasonlók.
A fantasy kezdeti szárnypróbálkozásai már a romantika korában is megjelentek ([[E. T. A. Hoffmann|Ernst Theodor Amadeus Hoffmann]]: ''Az arany virágcserép,'' [[Vörösmarty Mihály]]: ''Csongor és Tünde, Zalán futása''), később [[Lewis Carroll]] (Aliz regényciklus) által. A századforduló után jelentősen hozzájárultak a műfaj kialakuláshoz [[Robert E. Howard]] és [[Howard Phillips Lovecraft|H.P. Lovecraft]] művei, majd a 20. században [[J. R. R. Tolkien|J.R.R. Tolkien]], [[C. S. Lewis]] és [[Michael Ende]] alkotásai. A fantasyt egyértelműen Tolkien regénye, ''[[A Gyűrűk Ura (regény)|A Gyűrűk Ura]]'' emelte ki az irodalmilag kvázi megtagadott műfajok közül, és tette kiemelkedően népszerű, világszerte terjedő irodalmi műfajjá. Ezért a legtöbb fantasy-írónak is ''[[A Gyűrűk Ura (regény)|A Gyűrűk Ura]]'' lett a követendő etalon és szinonimája az ún. „klasszikus fantasynak”.
Az 1970-es években induló [[szerepjáték]]ipar jelentősen hozzájárult, hogy a műfajba tömegek érdeklődését bevonja. A számos regény jelent meg ezen játékvilágok által ihletve, illetve a játékok kiegészítőjeként több regény készült megrendelésre is.
16. sor:
A legtöbb fantasy mű a következő két kategória valamelyikébe besorolható:
* '''Epikus fantasy''' (epic fantasy): A történet alapja egy nagy, magasztos közös célért vagy elvért, hatalmas küzdelmek árán való törekvés, szó szerint és átvitt értelemben véve, legtöbbször (részben) pozitív befejezéssel. Ilyen Tolkien [[A Gyűrűk Ura (regény)|A Gyűrűk Ura]] című műve''.
* '''Heroikus, hősi fantasy''' (heroic vagy quest fantasy): Hasonló az epikus fantasy-hoz, de a központban egy ember (a hős) és annak célja(i) állnak. ''Ilyen [[Robert E. Howard]]: [[Conan, a barbár]]-ja''.
** ''Ezt a két főkategóriát szokás még "high fantasy"-nek is nevezni. Ez a megfogalmazás azonban néha problémás lehet az angol megnevezést használva. Egy részt a "high fantasy"-nek van egy másod jelentése is (lásd a részleteket a "low fantasy"-nál), másrészt zavaró és félreértelmezhető lehet ha egy mű például "heroikus high fantasy" és ezen belül a "low fantasy" részkategóriába tartozik.{{refhely|Survey of Fantasy Subgenres}} Ilyen [[David Gemmell]]-től a [[Legenda (David Gemmell)|Legenda]] c. könyv.''
| |||