„Ganymedes” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ráncfelvarrás, enwikiből |
a [061] <ref> hibás központozással AWB |
||
38. sor:
A Pioneer 10 után több más űrszonda is vizsgálta a Ganymedest.<ref name="Pioneer 11"/> A [[Voyager–1]] és [[Voyager–2]] küldetések pontosabb információkkal szolgáltak a méretéről, míg a [[Galileo]] fedezte fel a felszín alatti óceán és a [[mágneses mező]] létét, amely interakcióban van a Jupiterével. A [[Jupiter]]t és holdjait vizsgáló soron következő misszió az [[Európai Űrügynökség]] [[Jupiter Icy Moons Explorer]] (JUICE) szondájának felbocsátása lesz, várhatóan [[2022]]-ben. A tervek szerint az [[Europa]], a Ganymedes és a [[Callisto]] holdaknál végzett közelrepülés után a JUICE a Ganymedes körül fog pályára állni.<ref name="selection"/>
A Ganymedes önálló mágneses mezejének létéért, amely a Naprendszer holdjai között ritka, feltételezhetően a magban található folyékony [[vas]] áramlása felelős.<ref name="Kivelson2002"/> A [[Galileo]] űrszonda vizsgálatai előtt úgy gondolták, hogy a Ganymedes és a [[Callisto]] kőzetmagból és az ezt körülvevő vastag jégrétegből áll. A hold felszíne két részre osztható: az egyik [[becsapódási kráter|kráterekkel]] borított öregebb felszín, a másik egyenetlen, fiatalabb felszín. Ezek valószínűsíthetően [[Tektonika (geológia)|tektonikus]] eredetűek.<ref name="Showman1999"/> Az [[Europa|Europához]] hasonlóan a Ganymedes [[légkör]]e is tartalmazhat nyomokban [[oxigén]]t és [[ózon]]t,<ref name="Hall1998"/>
<!--{{Lásd még|A Ganymedes krátereinek listája}}-->
| |||